Több román sajtóorgánum is úgy kommentált egy készülő magyar jogszabályt, hogy az ellehetetleníti a románok magyarországi ingatlanvásárlását, írja a Krónika Online. A helyi közösség önazonosságának védelméről szóló tervezett törvény a polgármestereknek, képviselő-testületeknek adna eszközt arra az esetre, ha úgy érzik, a beköltözések miatt teljesen átalakul a településük, ha úgy látják, hogy az már nem hasonlít a szülőfalujukra, szülővárosukra – érvelt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a jogszabály mellett, aki annak bemutatása céljából konzultációsorozatot tart, amelynek során minden vármegyében megismerhetik a polgármesterek a várható jogi eszközeiket. Ezen lényegében kiakadtak a románok, több sajtóorgánum is erre utaló címmel tálalta a magyar intézkedéstervezetet.
A tervezet értelmében befolyásolni tudnák a betelepülők mennyiségét, a település növekedésének tempóját vagy akár a betelepülők körét.
Magyarországon mintegy 3100 önkormányzat van, ebből demográfiai és belső vándorlási okokból is mintegy 2 ezernek fogy a népessége, 1100-nak nő. A tervezet főleg az országon belüli belső vándorlásra reflektál, illetve az agglomerációs települések túlnépesedésére.
Több bolt is korlátozást vezetett be az árrésstoppal kapcsolatban. Az árrésstopos termékeknél korlátozást vezetett be
Amennyiben a vevő áfás számlát kér, akkor a a Lidl boltjaiban nem lehet venni az árrésstoppal érintett termékkörből.
A SPAR-ban pedig a mérendő termékeknél 3 kilogramm, egyéb árucikkek esetében 10 darab, míg az egy liternél, egy kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékeknél legfeljebb 10 liter, illetve 10 kilogramm vásárolható.
A kormányfő világossá tette, hogy ha nem vezet eredményre az árrésstop, van egy ennél durvább lépés is. Ez az árstop, ami közvetlenül hatósági árat jelent. Ennek az a hátránya, hogy a kereskedők át tudják hárítani a veszteségeket a termelőkre, miközben a kiskereskedelmi árrésnél ez nem lehetséges.
A napokban indult az aláírásgyűjtés Óbuda Csúcshegy nevű „városrészében”, amelynek az a célja, hogy kiírhassák a terület Budapestből történő kiválásáról szóló népszavazást – mondta Hámor Endre, a kezdeményező helyi civil szervezet, a Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület elnöke a Telexnek. Ő úgy kalkulál, hogy nyárra összegyűlhet az itt élő közel ezer ember aláírása azért, hogy kiírhassák a népszavazást. Az aláírásgyűjtés fő indoka nem tagadottan a nyomásgyakorlás, hogy megváltozzanak a körülmények a környéken.
A terület vízellátását ugyanis egyetlen kék nyomós kút szolgálja ki, és nincs számukra megfelelően szabályozva a terület.
A Csúcshegy városrész egy nagyjából egy négyzetkilométeres, négyzet alakú, lejtős, lazán nyaralókkal, bungalókkal, kisebb és nagyobb családi házakkal beépített zártkerti terület Budapest közigazgatási határa mellett, felülről a Hármashatár-hegy folytatásának számító Csúcs-hegy és az Aranyhegyi-patak völgyében futó vasút és a 10-es főút között.
Az Országgyűlés 138 igen, 29 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta Fegyverezzük újra fel Európát (REARM Europe) új uniós finanszírozási eszköz hitelfelvételi eleméről szóló dokumentumot, melyben a magyar kormány elutasítja a közös európai hitelfelvételt. A dokumentumban leszögezik, Magyarország egyetért az európai védelmi képességek fejlesztésével és e célkitűzés megvalósítását nemzeti hatáskörnek tekinti, viszont „az Európai Bizottság elnöke által javasolt, maximum 150 milliárd eurós eszközhöz szükséges közös európai adósságfelvételt” – ezzel szembefordultak Ursula von der Leyennel. Az Országgyűlés az európai adósságunióval szembeni elvi fenntartásai miatt, okulva a korábbi hitelfelvétel gyakorlati tapasztalataiból, ellenzi az Európai Bizottság elnöke által javasolt, maximum 150 milliárd eurós eszközhöz szükséges közös európai hitelfelvételt.
Ősszel 11 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont nyílik Zuglóban, miközben 1385 lakásos új városnegyedet épít az Örs vezér térhez közeli Gyógyszergyári úton a Bayer Construct cégcsoport.
Az irodai és lakóterületeket is magában foglaló városfejlesztési projekt részeként megépülő bevásárlóközpont mintegy 11 ezer négyzetméter bérelhető kiskereskedelmi területet foglal magában.
Zugló Budapest negyedik legnépesebb kerülete, ahol több mint 118 ezren élnek. A Zenit Corso a kerület centrumában közösségi csomóponttá válhat, miután prémium üzleteknek, éttermeknek és egyéb szolgáltatásoknak ad helyet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.