késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Műhús: a tiltás nem csökkenti a kínálatot, de figyelmeztet a veszélyekre
Törvényben tiltaná be a laboratóriumi húsok előállítását és forgalmazását a kormány, az erről szóló, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott előterjesztést már tárgysorozatba is vették. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a hagyományos élelmiszer-termelés az agrárium és a vidéki életkörülmények egészére kedvező hatást gyakorol, illetve fontos, hogy étkezésünk alapját a jó minőségű és természetes alapanyagokból előállított élelmiszerek képezzék. Mivel pedig az élelmiszerek folyamatosan bekerülnek és jelentős hányadukban be is épülnek az emberi szervezetbe, mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása, illetve csökkentése érdekében a műhús esetében is.
A javaslat készítői szerint a hagyományostól eltérő technológiákban és termelési módokban potenciális veszélyek rejlenek. A vélelmezhető negatív hatások pedig a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának általános tilalmát teszik indokolttá, amely alól csak az orvosi és az állatgyógyászati célú felhasználás lehet kivétel. A jogszabály tervezete e kivételek mellett meg is tiltja a hús, valamint a laboratóriumi húst összetevőként tartalmazó termék előállítását és forgalomba hozatalát. A laboratóriumi húst pedig az állati sejtekből vagy szövetből mesterséges körülmények között, az élő szervezeten kívül izolált vagy előállított termékként definiálja.
Régóta téma a műhús
A tervezet indoklásában az is szerepel, hogy a törvényjavaslatot az Európai Bizottságnak is bejelentették. Nagy István agrárminiszter egy éve a Sirha Budapest nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa-szakkiállítás megnyitóján már beszélt a műhús problémájáról, és elmondta, hogy az EU-ban új élelmiszerként – bár erre már kértek engedélyt – még tiltott a laboratóriumi hús. A miniszter akkor az olaszországi tilalmat említette, és előrevetítette, hogy lesz hazai tilalom is – igaz, akkor még egy rendelettervezetről volt szó.
A szakértők szerint a ma elérhető műhúsok nem állati sejtből tenyésztett termékek, hanem főként növényi fehérjéből készülnek, valamint különböző, a húshoz hasonló állag és íz elérése érdekében hozzáadott összetevőkből – mint például a kókuszolaj, a céklalé és a fűszerek.
A műhús hívei egyébként a természetes húsénál alacsonyabb telített zsírtartalmat és a magasabb rosttartalmat hozzák fel előnyként. A nagy mennyiségű hozzáadott nátrium és zsír miatt ugyanakkor még a műhúsokat pártolók is arra intettek, hogy túlzott fogyasztása káros lehet az egészségre. Mindezekhez pedig még azt is hozzáteszik, hogy
bizonyos tápanyagok és vitaminok hiányoznak a műhúsok nagy részéből, ezért érdemes azokat táplálékkiegészítőkkel pótolni.
Ennél is nagyobb problémára hívta fel a figyelmet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi tanulmánya, amely 53 lehetséges egészségügyi kockázatról számolt be, amelyet a laboratóriumi körülmények között előállított hús okozhat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által idézett publikáció szerint veszélyforrást jelent
- a nehézfém-,
- a mikro- és nanoműanyag-szennyeződés,
- az allergének, amelyek e termékek ízét és állagát javító adalékanyagokban elfordulnak,
- a kémiai szennyeződések,
- toxikus összetevők, valamint
- az antibiotikumok és prionfehérjék.
Régi nézetek dőlnek meg
Hivatkoznak egy az Oxfordi Egyetemen készült tanulmányra, amely szerint a rendkívül energiaigényes bioreaktorokban történő műhús-előállítás a szén-dioxid-kibocsátást tekintve hosszú távon negatívabb környezeti következményekkel járhat, mint az állattenyésztés. A szén-dioxid ugyanis, bár kevésbé erős, de hosszabb élettartamú üvegházhatású gáz, mint az állattenyésztéshez köthető, a mezőgazdaság természetes szénkörforgásának részét képező metán.
Nagyon elnézték a zöldek, hogy káros a hús és a tej
Egy új, árnyaltabb módszer szerint számítva kiderült, hogy több élelmiszer termelésének környezeti hatása feleakkora, mint a korábban számított érték. A leginkább a célkeresztben lévő hús és tej termelésének megítélése változhat.
Számításaik szerint,
ha a fokozódó többlethúsigényt 2030-ra kizárólag laborhússal akarnánk kielégíteni, akkor – 2023-tól számolva – közel 150 ezer bioreaktort kellene építenünk, amelyeknek több mint kétszer akkora környezeti hatásuk lenne, mint ha a fogyasztást természetes úton előállított hússal elégítenénk ki.
Míg az előbbi megoldás megközelítőleg 352 millió tonna, addig a természetes húselőállítás 150 millió tonna szén-dioxid-egyenérték károsanyag-kibocsátással járna.
Egyes elméletek szerint egyes növényi, illetve állati termékek környezeti lábnyomának számításában is tévúton jártak eddig – az állattenyésztés rovására. Az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport nemrégiben közölt egy elemzést, amely szerint az élelmiszerek környezeti hatásának vizsgálatakor figyelembe kell venni az emberi szervezet által igényelt összes tápanyagot. Ezek alapján pedig egyes növényi alapú termékek környezeti hatása nagyobb, mint az állati termékek előállításáé, mivel hiányoznak belőlük esszenciális aminosavak, ami jelentősen megnöveli a teljes aminosavkészlet biztosításához szükséges élelmiszer-mennyiséget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.