Sirha: célegyenesbe fordulnak az élelmiszeripari pályázatok

Az élelmiszeripar az egyik leginnovatívabb, a változásokra leggyorsabban reagáló szektor, a mezőgazdasággal együtt stratégiai ágazat – mondta az idén 30 ezer négyzetméteren 300 kiállítóval megrendezett Sirha Budapest nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa-szakkiállítás megnyitóján Nagy István agrárminiszter. Mint bejelentette, még ebben a hónapban társadalmi egyeztetésre adják közre a KAP Stratégiai Tervben jóváhagyott élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásait, amelyeket ezután összesen 200 milliárd forint értékben írnak ki. Ebből 50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza.

„Jó minőségű alapanyagból könnyű rosszat főzni, de rosszból sosem lehet jót” – idézte a miniszter Gundel Károly szavait, ezzel is érzékeltetve, hogy az élelmiszeripar nem választható el az alapanyag-termelő ágazatoktól: csak a kiváló alapanyagokat előállító mezőgazdaság és a fejlődő élelmiszeripar együttműködésével lehet jó minőségű élelmiszerekkel ellátni a lakosságot. Ezért az állattenyésztésben és növénytermesztésben érdekelt vállalkozások fejlesztéseit is jelentős forrásokkal támogatják – tette hozzá.

Az élelmiszereket, illetve az élelmiszeripart érintő szabályozás különösen hangsúlyos feladat lesz EU magyar elnöksége idején, vagyis az év második felében – mondta a miniszter, kiemelve a feladatok közül az élelmiszerek jelölését és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelmet. Az utóbbi azért is kiemelt kérdés, mert

A fejlett országokban a pazarlás több mint fele a háztartásokban keletkezik, ezt felismerve Magyarországon már 2016 óta működik a Maradék nélkül program, amely révén mára több mint negyedével tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást.

A miniszter beszélt arról is, hogy a közétkeztetést napi másfél-két millió ember veszi igénybe. A cél ezen a területen az, hogy az egészséges étrendbe illeszthető, biztonságos és megbízható, főként helyi alapanyagokból előállított ételek készüljenek. Ezt a jogalkotás is segíti, hiszen egy kormányrendelet szerint 2022-től legalább 60, 2023-tól pedig már legalább 80 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett, illetve helyi termékekre kell alapozni a közétkeztetést.

Nagy István megemlítette, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai is több termék esetében változnak majd. Így például terítéken van a tejitalok és a kecskesajt, a kávé- és cikóriakivonatok szabályozása; a húskészítményektől és egyes előkészített húsokról szóló előírás módosítása; a malomipari termékekről és a száraztésztákról szóló irányelvek előírássá alakítása is. Hamarosan megkezdődik a tejföl szabályozásának szigorítása, továbbá az édesipari, illetve a sütőipari termékek előírásának módosítása.

A szabályozási kérdések között említette, hogy az Európai Bizottság javasolta mézet, a gyümölcsleveket, a gyümölcsdzsemeket és a dehidratált tejet érintő úgynevezett reggeli irányelvek módosítását, amiben Magyarország számára kiemelt jelentőségű a mézkeverékek címkézése.

– emlékeztetett. A mézforgalmazásnál is összetettebb kérdésnek nevezte a műhúsok ügyét: a világ néhány országában már a fogyasztók számára hozzáférhető, az Európai Unióban azonban új élelmiszerként még nem engedélyezett a laboratóriumi hús. Már elkészült az a hazai rendelettervezet, amely szerint tilos lesz a laboratóriumi hús élelmezési célú előállítása és élelmiszerként való forgalomba hozatala.