Nagy Elek: a tudásba kell fektetni, ezen múlik a magyar gazdaság sikeressége
A kamarai reneszánsz a vállalkozásokat helyezi a középpontjába – ezzel kezdte előadását Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, a köztestület szokásos gazdasági évnyitóján, ahol, mint minden évben, idén is a hazai gazdaságpolitika első számú irányítói, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank héten kinevezett elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök mondanak beszédet.
Nagy Elek hozzátette, a kamara célja, hogy a magyar vállalkozók is érezzék, a kamara értük van. Meggyőződése, hogy a magyar gazdaság sikeressége a tudáson alapul.
Szerinte a jövőt azok fogják megnyerni, akik a jövőbe fektetnek.
A tudásalapú kamara vezet a tudásalapú gazdaságfejlesztéshez, úgy látja, az ígéretes vállalkozások jellemzői:
- háromszor nagyobb mértékben fektetnek a tudásba,
- keresik az exportlehetőségeket,
- a cégek kétharmada dedikált munkaerőt alkalmaz.
A magyar út a tudásalapú gazdaságon vezet át
Nagy Elek arról is beszélt, hogy a nemzetközi jó példák mintát adhatnak a tudás elsajátításához. Európai példaként a 19. századi dán népfőiskolát hozta fel, amely a dán agrárcsoda alapja lett. Ázsiai példaként meg a szingapúri modellt és oktatást mutatta be, amely a szingapúri gazdasági csodához járult hozzá.
Nem kérdés, hogy a magyar út a tudásalapú gazdaságon át vezet
– mondta a kamara elnöke, és hozzátette, komoly probléma a forrásszűke, ugyanakkor egy ökoszisztéma felépítésében látják a megoldást, ebbe kell behívni a vállalatokat, hogy sokkal olcsóbban és hatékonyabban tudjanak termelni. „Ez minimum hat-nyolc év, mire tényleg szemmel látható eredmény lesz” – mondta, hozzátéve, hogy ezt azonban el kell kezdeni.
Nagy Elek hangsúlyozta, hogy a tudásalapú kamara fontos eszköze a mesterséges intelligencia (MI), használatával komoly hatékonyságnövekedés érhető el. Ezért a magyar kkv-kat minél hamarabb meg kell tanítani az MI használatára.
A kamara vezetője szerint emiatt örömteli Palkovics László korábbi miniszter kinevezése, akivel már tárgyaltak is. Úgy véli, a magyar vállalkozások legégetőbb problémáira a rövid távú, adatalapú megoldások szükségesek. Már csak azért is, mert nem könnyű a gazdasági helyzet. Szükség van a kamara, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére, „csapatban mindig könnyebb, mint egyedül” – szögezte le.
Az adminisztrációs terhek a cégek legégetőbb gondjai
Nagy Elek szerint kutatások kellenek, amit úgy lehet elérni, hogy megkérdezik a vállalkozásokat. Kell egy szakértői bázis, a végén, ha megvan, akkor adatalapú döntés kell. A kamara ezt a kutatást elvégezte, főleg a kicsikre fókuszált. Magyarországon 900 ezer vállalkozás van a kamarai rendszerben, ennek 93 százaléka mikrovállalkozás.
A kutatás azt állapította meg, hogy a „kicsik” legnagyobb gondjai az adminisztrációs, adó- és bürokratikus terhek. Ennek a helyzetnek kezelésére 15 pontos akciótervet fogadtak el.
Jó hír, hogy kormányzati oldalról maximális az elfogadottság
– mondta Nagy Elek, hozzátéve, hogy ezért priorizáltak, így a vendéglátás területét helyeztek első helyre. A kutatásból az is kiderült, hogy meglepően sok szakács van minimálbéren, „itt a fehér és szürke zóna találkozása van"”. Szerinte érdemes lenne az ekhóhoz hasonló adózásban gondolkodni, a minisztérium részéről nyitottságot látott. Emellett azt is érdemes lenne megfontolni, hogy az ESG bevezetését halasszák el.
Nagy Elek: módosítani kell a katát
Az adózás egyszerűsítésének célja, hogy a vállalkozó a működésre és a növekedésre tudjon koncetrálni. Ez a legkisebb vállalkozásokat érinti a legjobban, nagyjából félmillió vállalkozót. A kata kapcsán arra mutatott rá, hogy igény van a módosításra, a megoldás az lenne, hogy számlázhassanak a cégeknek, de a cég fizesse meg az adót. Erre van példa, a természetbeni juttatás, ha munkavállaló elmegy a fodrászhoz, ráteszik a 43 százalékot, és el lehet számolni.
Amellett érvelt, hogy a költségvetés nem sérül, a megrendelés számára így is olcsóbb megoldás.
Ugyanakkor ez egy lehetőség, amelyen dolgoznak. Ahogy szintén dolgoznak azon, hogy az exportképes vállalatokat segítsék, ennek kapcsán megnézték, hogy a szomszédos országokban kik kapják a nagy közbeszerzéseket.
- Olaszországban 83,
- Ausztriában szintén 83,
- Németországban 57,
- Magyarországon 53,8 százalék a hazai tulajdonú vállalatok aránya.
Ezért érdemes lenne átvenni ezen országok gyakorlatát, bár hozzátette, hogy EU-konform módon.
Nagy Elek végezetül arról is beszélt, hogy a kormány és a kamara együttműködésének jó példája a Demján Sándor Program, amivel egy új korszak vette kezdetét a kamarai szolgáltatásokban. Jelezte azt is, hogy májusban minden esély megvan arra, hogy egy kkv-termelékenységi konferenciát a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen össze tudnak hozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.