Nagy Elek: a tudásba kell fektetni, ezen múlik a magyar gazdaság sikeressége
A kamarai reneszánsz a vállalkozásokat helyezi a középpontjába – ezzel kezdte előadását Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, a köztestület szokásos gazdasági évnyitóján, ahol, mint minden évben, idén is a hazai gazdaságpolitika első számú irányítói, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank héten kinevezett elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök mondanak beszédet.
Nagy Elek hozzátette, a kamara célja, hogy a magyar vállalkozók is érezzék, a kamara értük van. Meggyőződése, hogy a magyar gazdaság sikeressége a tudáson alapul.
Szerinte a jövőt azok fogják megnyerni, akik a jövőbe fektetnek.
A tudásalapú kamara vezet a tudásalapú gazdaságfejlesztéshez, úgy látja, az ígéretes vállalkozások jellemzői:
- háromszor nagyobb mértékben fektetnek a tudásba,
- keresik az exportlehetőségeket,
- a cégek kétharmada dedikált munkaerőt alkalmaz.
A magyar út a tudásalapú gazdaságon vezet át
Nagy Elek arról is beszélt, hogy a nemzetközi jó példák mintát adhatnak a tudás elsajátításához. Európai példaként a 19. századi dán népfőiskolát hozta fel, amely a dán agrárcsoda alapja lett. Ázsiai példaként meg a szingapúri modellt és oktatást mutatta be, amely a szingapúri gazdasági csodához járult hozzá.
Nem kérdés, hogy a magyar út a tudásalapú gazdaságon át vezet
– mondta a kamara elnöke, és hozzátette, komoly probléma a forrásszűke, ugyanakkor egy ökoszisztéma felépítésében látják a megoldást, ebbe kell behívni a vállalatokat, hogy sokkal olcsóbban és hatékonyabban tudjanak termelni. „Ez minimum hat-nyolc év, mire tényleg szemmel látható eredmény lesz” – mondta, hozzátéve, hogy ezt azonban el kell kezdeni.
Nagy Elek hangsúlyozta, hogy a tudásalapú kamara fontos eszköze a mesterséges intelligencia (MI), használatával komoly hatékonyságnövekedés érhető el. Ezért a magyar kkv-kat minél hamarabb meg kell tanítani az MI használatára.
A kamara vezetője szerint emiatt örömteli Palkovics László korábbi miniszter kinevezése, akivel már tárgyaltak is. Úgy véli, a magyar vállalkozások legégetőbb problémáira a rövid távú, adatalapú megoldások szükségesek. Már csak azért is, mert nem könnyű a gazdasági helyzet. Szükség van a kamara, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére, „csapatban mindig könnyebb, mint egyedül” – szögezte le.
Az adminisztrációs terhek a cégek legégetőbb gondjai
Nagy Elek szerint kutatások kellenek, amit úgy lehet elérni, hogy megkérdezik a vállalkozásokat. Kell egy szakértői bázis, a végén, ha megvan, akkor adatalapú döntés kell. A kamara ezt a kutatást elvégezte, főleg a kicsikre fókuszált. Magyarországon 900 ezer vállalkozás van a kamarai rendszerben, ennek 93 százaléka mikrovállalkozás.
A kutatás azt állapította meg, hogy a „kicsik” legnagyobb gondjai az adminisztrációs, adó- és bürokratikus terhek. Ennek a helyzetnek kezelésére 15 pontos akciótervet fogadtak el.
Jó hír, hogy kormányzati oldalról maximális az elfogadottság
– mondta Nagy Elek, hozzátéve, hogy ezért priorizáltak, így a vendéglátás területét helyeztek első helyre. A kutatásból az is kiderült, hogy meglepően sok szakács van minimálbéren, „itt a fehér és szürke zóna találkozása van"”. Szerinte érdemes lenne az ekhóhoz hasonló adózásban gondolkodni, a minisztérium részéről nyitottságot látott. Emellett azt is érdemes lenne megfontolni, hogy az ESG bevezetését halasszák el.
Nagy Elek: módosítani kell a katát
Az adózás egyszerűsítésének célja, hogy a vállalkozó a működésre és a növekedésre tudjon koncetrálni. Ez a legkisebb vállalkozásokat érinti a legjobban, nagyjából félmillió vállalkozót. A kata kapcsán arra mutatott rá, hogy igény van a módosításra, a megoldás az lenne, hogy számlázhassanak a cégeknek, de a cég fizesse meg az adót. Erre van példa, a természetbeni juttatás, ha munkavállaló elmegy a fodrászhoz, ráteszik a 43 százalékot, és el lehet számolni.
Amellett érvelt, hogy a költségvetés nem sérül, a megrendelés számára így is olcsóbb megoldás.
Ugyanakkor ez egy lehetőség, amelyen dolgoznak. Ahogy szintén dolgoznak azon, hogy az exportképes vállalatokat segítsék, ennek kapcsán megnézték, hogy a szomszédos országokban kik kapják a nagy közbeszerzéseket.
- Olaszországban 83,
- Ausztriában szintén 83,
- Németországban 57,
- Magyarországon 53,8 százalék a hazai tulajdonú vállalatok aránya.
Ezért érdemes lenne átvenni ezen országok gyakorlatát, bár hozzátette, hogy EU-konform módon.
Nagy Elek végezetül arról is beszélt, hogy a kormány és a kamara együttműködésének jó példája a Demján Sándor Program, amivel egy új korszak vette kezdetét a kamarai szolgáltatásokban. Jelezte azt is, hogy májusban minden esély megvan arra, hogy egy kkv-termelékenységi konferenciát a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen össze tudnak hozni.
