Tizenhároméves csúcsot döntött idén a hazai felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma: összesen 129 730-an felvételiztek valamelyik egyetemre – számolt be a hírről korábban az oktatási tárca. Mint lapunk is megírta: az idei felvételin a legnépszerűbb a gazdaságtudományi, a műszaki, informatikai szakok és a pedagógusképzés volt. Annak ellenére, hogy a tárca már év elején jelezte: idén több hallgatót vesznek fel finanszírozott felsőoktatási képzésbe, többször lehetett hallani arról, hogy összességében jelentősen csökken az állami ösztöndíjas férőhelyek száma ebben az évben.
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár már korábban kiemelte: nem csökkent, hanem nőtt az állami férőhelyek száma. Míg tavaly 75 ezer állami ösztöndíjas nyert felvételt a magyar felsőoktatásba, addig idén több mint 87 ezer férőhelyet biztosítanak a jelentkezőknek.
„Szerencsére nem volt sikeres a rémhírterjesztés, hiszen kimagasló számú fiatal jelentkezett a felősoktatásba”– mondta lapunknak az államtitkár, jelezve: a végleges számok ugyan a felvételi eljárás végén, annak eredményei alapján dőlnek el, de az már most is biztos, hogy az idei évben is legalább ugyanolyan arányban szeretnének állami ösztöndíjas hallgatókat felvenni, mint az elmúlt két évben.
Egy biztos: azt az Európában egyedülálló arányt, amelyet a korábbi években megszokhattak, vagyis hogy tízből nyolcan ösztöndíjas helyen tanulhatnak, továbbra is tartani fogjuk
– mutatott rá.
Egyes képzések, szakok esetében történtek változások idén az állami finanszírozású helyek számát illetően. Az, hogy melyik egyetemre, milyen szakra, hány állami ösztöndíjast vesznek fel, számos tényezőtől függ – mondta Varga-Bajusz Veronika. Idén is megvizsgálták a korábbi jelentkezéseket, valamint megnézték a munkaerőpiaci igényeket és ennek megfelelően alakították ki a férőhelyek számát.
Az állami finanszírozású férőhelyek meghatározásának fő iránya, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kimagaslóan fontos képzések felé orientálják a fiatalokat, amelyhez célzottabbá kell tenni ezeket a számokat
– emelte ki. „Az elmúlt években sokat erősödtek a vidéki egyetemek: minden második hallgató vidéki egyetemre jár, így szükséges ezt is figyelembe venniük. Az a célunk, hogy ezek az egyetemek a térségük motorjai, katalizátorai legyenek”.
Összességében nőtt a jelentkezők száma a tavalyihoz képest, de erre a tíz szakra jelentkeztek a legtöbben 2025-ben nappali tagozatos, államilag finanszírozott formában:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.