KIM: biztosított a pedagógus-utánpótlás
A pedagógusképzésbe jelentkezők aránya ugyan növekedett az előző évhez képest, azonban az osztatlan tanárképzésre első helyen jelentkezők száma továbbra is alacsony – fogalmaztak bizonyos pedagógus szakszervezetek, akik szerint ez az adat aggasztó, mivel a jelentkezők közül nem mindenkit vesznek fel, és a képzés során is jelentős a lemorzsolódás. A szakszervezetek szerint a jelentkezők száma csupán töredéke a jelenlegi pedagógushiánynak, amelyet 16 ezer főre becsülnek.
A tárca szerint a jelentkezési adatok nem támasztják alá a jövőbeli pedagógushiány miatti félelmet
Varga-Bajusz Veronika, felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár közösségi oldalán reagált a pedagógus szakszervezetek kijelentésére, ahol azt mondta: ismét bebizonyosodott, hogy az ellenzéket nem érdeklik a tények. „Megújult felsőoktatásunk szárnyalását képtelenek elismerni, ezért folyamatosan hazugságokat találnak ki és bizonytalanságot akarnak kelteni a fiatalokban. Azt állítják, hogy nagyon kevesen jelentkeznek tanárnak.
Ezzel szemben az igazság az, hogy az elmúlt 3 év jelentkezői adatai kimagaslóak. Tavaly a második, az idei évi felsőoktatási jelentkezés során pedig a harmadik legnépszerűbb képzés lett a pedagógus képzés, a műszaki és informatikai képzések után
– hangsúlyozta.
A nemzetgazdaság számára kiemelkedő képzésekben sikerült fordulatot venni
Varga-Bajusz Veronika kiemelte:
a felsőoktatás megújításának és az Egyetem 2030 programunk fontos eleme, hogy a nemzetgazdaság számára hangsúlyos képzésekben érjünk el fordulatot és a jelentkezői számokból egyértelműen látszik, hogy jó úton járunk. 2022-höz képest 20 ezerrel nőtt a műszaki-természettudományos képzésekre, míg 12 ezerrel a pedagógusképzésekre jelentkezők száma.
Az államtitkár szerint a tanárképzések területén is fontos módosításokat vezetett be a kormány, így az osztatlan képzések mellett megjelentek azok a mesterképzések, amelyek valamely alapképzésre építkezve biztosítják a tanári hivatáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudást. Így mára természetes, hogy nem az osztatlan tanár képzések a hangsúlyosak, csak tavaly több mint 10 ezren kezdték meg tanulmányaikat tanári, tanítói vagy óvodapedagógusi képzésen.
Szintén fontos fordulat következett be a természettudományos tanárképzések esetében, tavaly közel 2000-en kezdték meg tanulmányaikat ezen szakokon, amelyből közel 500-an matematikatanárnak, több mint 300-an biológiatanárnak, 126-an fizikatanárnak és 152-en kémiatanárnak tanulnak éppen.
Az idei évi jelentkezések is önmagukért beszélnek, hiszen
- közel 800-an matematikatanárnak,
- 153-an fizikatanárnak, 172-en kémi tanárnak és
- 375-en biológiatanárnak jelentkeztek,
összesen több mint kétezren választották ezen tanárképzéseket.
„A kritikus hangvétel a tanárképzés jelenlegi állapotáról tehát indokolatlan, hiszen egyértelműen látszik, hogy a pedagógus-utánpótlás biztosított” – erősítette meg.
