Ragadós száj- és körömfájás: temetik nem égetik

A hazánkban több mint 50 év után ismét megjelent ragadós száj- és körömfájás betegség terjedésének megelőzése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi állategészségügyi hatóságok elföldeléssel végzik az ártalmatlanítást az érintett telephez legközelebb eső, megfelelő helyen, és nem égetéssel – derül ki a Nébih hétfői közleményéből.

A temetés ezért jobb az égetésénél

Mivel a ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, a megjelenésekor azonnali vészhelyzeti intézkedések lépnek életbe. A rendkívül ragályos betegség ellen fellépő hatóságok a jelenlegi járványügyi helyzetben a biztonságos ártalmatlanítás érdekében ezért nem szállítják az állati tetemeket a távolabbi hulladékfeldolgozóba, hanem elföldelik a betegség kitöréséhez legközelebb fekvő alkalmas helyen. Mint írják, a távolra szállítás jócskán megnöveli a betegség terjedésének kockázatát.

Ezért veszélyes a ragadós száj- és körömfájás

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívüli ragályossága és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár.

A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni. Éppen ezért a betegség terjedésének megelőzése  állategészségügyi jelentősége mellett nemzetgazdasági érdek is, ezért a hatóságok továbbra is haladéktalanul és minden esetben a védekezést legjobban szolgáló, legkisebb kockázattal járó módszereket alkalmazzák.