késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Termőföldek ára: lassult a drágulás, kelendőbbek a kisebb területek
Tavaly a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korább 2,172 millió forintnál – áll az Agrotax elemzésében. A termőföldek ára régóta emelkedik, de ez a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között. Mint megállapították, a termőföldpiaci kínálatban egyre nagyobb mértékben jelennek meg a kisebb méretű és vegyes minőségű termőföldek, ami jelentős hatással van az átlagárra.
Az elemzést 23 559 hektárnyi szántó, gyep, erdő, szőlő, gyümölcsös művelési ágba sorolt termőföld adásvételi árai alapján végezték el. A figyelembe vett termőföldek több mint 70 százaléka – 16 ezer hektárt meghaladó terület, 9946 kifüggesztés – szántó besorolás alá tartozott. Az adásvételek közel 16 százaléka, illetve az eladott összterület 18 százaléka erdő volt (4271 hektár). Ezt követte a gyep-rét-legelő művelési ág, amelyek a tranzakciók közel 10 százalékát, az eladott összterületnek pedig 8 százalékát adták. A tavalyi piaci forgalom 2 százalékát a gyümölcsösök, míg a szőlők közel 1 százalékát adták.
Mérettől és régiótól is függ a termőföldek ára
A termőföld átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbi 2,172 millió forinthoz képest. Az országos átlagtól jócskán eltérnek egyes vármegyék átlagárai. A legdrágább a termőföld Közép-Magyarországon 3,616 millió forintos hektárárral, ahol egymillió forinttal emelkedett egy év alatt az átlagár (2023-ban 2,6 millió forint/hektár volt). Észak-Magyarországon maradt a legalacsonyabban az átlagár 1,86 millió forint/hektár, de egy év alatt 5,6 százalékkal emelkedett (2023-ban 1,733 millió forint/hektár volt).
Vármegyei bontásban vizsgálva magas, átlagár alakult ki
- Hajdú-Biharban 2,915 millió,
- Tolnában 2,818 millió
- Békésben 2,758 millió,
- Szabolcs-Szatmár-Beregben 2,65 millió, valamint
- Győr-Moson-Sopronban 2,572 millió forint/hektáros értékkel.
A legalacsonyabb átlagár Nógrádban volt, ahol 1,448 forint/hektáros árat mértek.
A termőföldpiaci kínálatban már egyre ritkább jelenik meg magas minőségű és nagy földterület, emiatt mind az eladóknak, mind a vevőknek hozzá kell szokniuk, hogy nem elég csak az átlagárak mozgását figyelembe venni egy tranzakció esetén. Sáhó László, az Agrotax Kft. ügyvezetője szerint a hazai földpiacot továbbra is az erős kereslet jellemzi, míg a kínálatban egyre nagyobb mértékben jelennek meg kisebb és alacsonyabb minőségű és emiatt olcsóbban eladott földek.
A legkelendőbb művelési ágban, a szántóföldeknél továbbra is jellemző az erőteljesebb drágulás, míg a kisebb forgalmú erdő vagy gyümölcsösnél gyakran találkozunk extrém árakkal is
– tette hozzá.
A szántók országos átlagára 3,4 százalékkal, 2,501 millió forintra emelkedett tavaly. A legmagasabb átlagár továbbra is Hajdú-Bihart jellemezte, 3,305 millió forintos hektárárral, míg a legalacsonyabb ár Nógrádban alakult ki 1,573 millió forinttal. Kétmillió forint alatti átlagárat mért az Agrotax alakult ki Hevesben és Zalában: 1,918 millió, illetve 1,946 millió forintot.
Tavaly az átlagos értékesített területnagyság a szántóknál 1,67 hektár volt. A legnagyobb, 20 hektárt meghaladó parcellákért a szántók országos átlagáránál 18,2 százalékkal kellett a vevőknek magasabb árat adniuk. Azonban ezek a tranzakciók az országos összes eladásnak csupán 0,3 százalékát adták, míg az eladott földterület mintegy 5,7 százalékát. A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóknak volt, amelyekért átlagosan 1,3 százalékkal kértek többet az előadók, mint a szántók országos átlagára. A tranzakciók 37,3 százalékát adták ezek a kifüggesztések, az értékesített szántók összterületének pedig közel felét.
Extrém áron is kelt el gyümölcsös
Tavaly átlagosan 2,451 millió forintos hektáronkénti áron keltek el a gyepterületek. Ezt a művelési ágat jellemzi, hogy egyes régiókban az alacsony kínálat miatt akár extrém árak is kialakulhatnak, mint például Budapesten, illetve Pest vármegyében.
Az erdőkért átlagosan, hektáronként 1,332 millió forintot kellett adni, ami 19 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
A gyümölcsösök piacára is jellemző, hogy egyes területeknél a szűk kínálat miatt extrém árak is kialakulhatnak, ami nagyon torzíthatja az országos átlagárat. Ezektől eltekintve a gyümölcsös országos átlagára tavaly 3,892 millió forint volt hektáronként. A legmagasabb hektáronkénti átlagára Dél-Alföldön (5,746 millió forint), a legalacsonyabb pedig a Közép-Dunántúlon (2,398 millió forint) alakult ki. Kiugróan magas ár ismét Közép-Magyarországon volt megfigyelhető, ahol volt olyan tranzakció, amelyben 26,916 millió forint volt egy hektár ára.
Közel ezer hektár szőlőültetvény tűnt el egy év alatt
Hosszú időtávra visszatekintve is gyengének számító termést szüreteltek tavaly a szőlészek. A klímaváltozással is küszködő gazdálkodók azzal is szembesülhettek, hogy az elmúlt szűk másfél évtizedben már csaknem tízezer hektár szőlőültetvény eltűnt.
A szőlők országos hektáronkénti átlagára 3,661 millió forint volt, ami a 2023-as 3,668 millió forintoshoz képest csekély elmozdulást jelent. A legmagasabb hektáronkénti átlagárat a Közép-Dunántúlon mérte az Agrotax 7,82 millió forinttal, de 5 millió forint feletti átlagár jellemezte Közép-Magyarországot is, ahol 5,373 millió forint volt az átlag.
A szántók éves haszonbérleti díjának országos átlagos értéke 93,731 ezer forint/hektár, míg 2023-ban ez az érték 96,756 forint volt.
A szántók bérbeadásából származó országos átlagos éves hozamot a települési átlagos hozamok súlyozatlan átlagaként mutató Agrotax Hozamindex értéke a 2022-es 4,11 és a 2023-as 4,45 után 2024-ben 4,24 százalék volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.