Ukrán csatlakozás: nem az a kérdés, Ukrajna felkészült-e a belépésre, hanem hogy az unió készen áll-e rá
„Tizenegy év konfliktus és három év háborúskodás után mostanra egyértelművé ált, hogy Ukrajna NATO tagságából a belátható jövőben nem lesz semmi. Sokan Európában, élén az Európai Bizottsággal ezért úgy tekintenek Ukrajna gyorsított uniós integrációjára, mint egyfajta vigaszdíjra. A Magyar Külügyi Intézet ezért is tartotta fontosnak egy tanulmányban összefoglalni, milyen költségekkel és következményekkel járhat egy ilyen döntés” – mondta Siklósi Péter, az intézet vezető kutatója, „A csatlakozás ára: ki fizeti meg Ukrajna EU-tagságát?” című elemzést bemutató kerekasztal-beszélgetésen, ahol az ukrán csatlakozás árnyoldalairól beszélgettek.
Az ukrán csatlakozás átalakítaná az erőviszonyokat
Pontos részleteket továbbra sem tudni, de a tervezet szerint Ukrajna a szokásos procedúra helyett öt év alatt kaphatná meg az uniós tagságot, amely azon túl, hogy nem korrekt a csatlakozásra váró országokkal szemben, akik hosszú idő óta várnak a felvételre, számos, jelentős költséget generál – emelte ki a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, aki számos, az ukrán integrációval kapcsolatos bizonytalanságra hívta fel a figyelmet.
Az ukrán csapatok ellenőrzése alatt álló területeket alapul véve 29-30, a teljes ország lakosságszámát figyelembe véve akár 39-40 milliós országról beszélünk. Ezzel a népességszámmal, csatlakozás esetén az Európai Unió 5-6. legnépesebb országává válnának, olyan változásokat indukálva ezzel, amelynek végén nem ismernénk rá az EU-ra
– mutatott rá.
Siklósi Péter úgy látja, túl azon, hogy a jelenlegi oligarchikus ukrán pártrendszer nehezen illeszkedne az unió struktúrájába, érintené az átalakuló szavazási arányokat, de biztonságpolitikai kérdéseket is felvet, hiszen Ukrajna háborúban áll Oroszországgal, ez pedig katonai konfliktusba sodorhatná az EU-t. A legfontosabb azonban, hogy számos jelentős gazdasági, pénzügyi következménye lenne a gyorsított csatlakozásnak.
Mit is jelentenének ezek a költségek?
A tanulmányt készítők összegezték, milyen feladatok finanszírozásával kellene számolnia az uniónak. A csatlakozás becsült költségeihez tartoznának szerintük
- Ukrajna újjáépítésének és fenntartásának költségei, amelyek teljes egészében az Európai Unióra hárulnának,
- az ukrán belső biztonság fenntartásának költségvonzatai,
- az ukrán elnök által egymilliósra becsült hadsereg újrafelfegyverzésének pénzügyi terhei
- az ukrán kormány hitelképességét érintő támogatások további folyósítása,
- a csatlakozás után az uniós Kohéziós Alap és a Közös Mezőgazdasági Alap Ukrajna felé irányuló támogatásai,
- a tervezett, a tagállamok GDP-jével arányosan fizetendő 0,25 százalékos úgynevezett kötelező hozzájárulás költségei,
- valamint az ukrán támogatáshoz hiányzó összeg miatti uniós hitelfelvétel.
Az unió egészére nézve
a csatlakoztatás első öt évére vonatkozó teljes költség 2,5 ezer milliárd euró lenne, amely az EU éves költségvetésének 12,5-szerese. Magyarországra ebből 48,1 milliárd euró jutna, ami minden egyes főre 2 millió forintos terhet róna. A magyar mezőgazdaság évente 672 milliárd forintos veszteséget szenvedne el a kieső Közös Agrárpolitikai források miatt, mindez egy átlagos magyar gazda számára 3,2 millió forintos kiesést jelentene.
„Oroszország számára is egyértelmű, hogy ez milyen terhet jelentene és milyen feszültségekhez vezetne, ezért nem véletlen, hogy bár az ukrán NATO-tagság ellen kézzel-lábbal tiltakoztak, az uniós csatlakozása ellen nincsenek kifogásaik, ugyanis pontosan látják, ez mekkora öngól lenne az unió számára” – véli Siklósi Péter, aki egyenesen úgy fogalmazott: hogy
aki a gyorsított csatlakozást „tolja”, Putyin szekerét tolja.
A kiadások az unió stabilitását fenyegetnék
A kerekasztal-beszélgetésen Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – John Lukács Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője is megerősítette: az Európai Uniónak akár ezermilliárd eurót is be kellene fektetnie az ukrán csatlakozásba, amely már a saját gazdasági stabilitását is veszélyeztetheti. A biztonságpolitikai szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a háború elhúzódhat akár 2025 végéig vagy még tovább, a konfliktus befagyása vagy lezárása nélkül pedig a csatlakozás precedens nélküli lenne.
A szakértők szerint az unió nincs tisztában vele, mi vár rá a csatlakozáskor. Mernyei Ákos a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója úgy fogalmazott: nem véletlen, hogy normál helyzetben olyan hosszú a csatlakozási folyamat, hiszen fejezetenként össze kell hangolni az uniós jogot és szakpolitikát a csatlakozásra váró országgal. Ezek a fejezetek egymásra épülnek, amelynek van egy meghatározott sorrendje. Ezért is példátlan, hogy Ukrajna azt kéri: az Európai Unió egyszerre nyissa meg valamennyi fejezetet.
A vezető kutató a gyorsított csatlakozás kockázatai között említette meg az egészségügyet. Mint mondta, jól ismert, hogy Ukrajnában olyan betegségek vannak jelen, amelyek az unióban már régóta nem, mint például a tbc vagy az állategészségügyben a veszettség. „A határok megszűnésével mindezt azonnal a bőrükön fogják érezni az Ukrajna környéki országok, így hazánk is” – figyelmeztetett. A kockázatos területek között felsorolta még az igazságügyet és felhívta a figyelmet a kisebbségi jogok védelmének hiányosságaira is.
A szakértők egyetértettek abban: nem az a kérdés, hogy Ukrajna felkészült-e a csatlakozásra, hanem az unió felkészült-e Ukrajnára?
Szerintük az Európai Unió az utóbbi években egyre inkább elszakad a realitásoktól. Ez tapasztalható az ukrán uniós csatlakozással kapcsolatos hozzáállásában is. Kellenek a célzott támogatások Ukrajnának és hosszú távon nem kérdés, hogy lehet helye az Európai Unióban, ám mindez jelentős időbe, akár évtizedekbe is telhet. Az integrációval kapcsolatos határozatnak viszont a józan észre és a szakpolitikai racionalitásra kell épülnie, nem pedig a jelenleg tapasztalható érzelmi döntésekre – hangsúlyozzák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.