Nem csak Magyarország vesztene Ukrajna uniós csatlakozásával

Jelenleg a háborúval és annak lezárását követően az újjáépítéssel kapcsolatos terhek jelentenek majd várhatóan hatalmas költséget az Európai Unió számára, az uniós tagság vonzatai csak ezután következnek a sorban – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A csatlakozást követően alapvetően három fontos dolog változna.

• Ukrajna részesülne a kohéziós pénzekből. Ez vélhetően elég nagy összeget jelentene, tekintettel az ország nagyságára és fejlettségére. Regős Gábor szerint valószínűtlen, hogy bárki a kohéziós politikára a mostaninál érdemben többet szeretne költeni, így vélhetően a mostani források lennének újraosztva a régiónk országainak kárára. Ez Magyarországot is károsan érintené.
• Ukrajna a szabad piac része lenne. Egyrészt az uniós vállalkozások könnyebben tudnának értékesíteni Ukrajnában, másfelől az ukrán cégek is jobban hozzáférnének az uniós piachoz. Ez volt az, amivel a régiós országok csalatkozásakor (ami itt inkább egy folyamat volt, mint egy időpont) a régiek nagyot nyertek: jelentős új piachoz fértek hozzá. Jelenleg Ukrajnában a fizetőképes kereslet korlátozott, így ez az uniós cégeknek a korábbinál kisebb előnyt jelentene. Az ukrán termékek beáramlása elsősorban a mezőgazdasági termékek esetében jelenthet problémát. Tavaly Magyarország Ukrajnába 2878 millió euró értékben exportált és 789 millió euró értékben importált onnan. Az exportot elsősorban energia és energiahordozók, gyógyszerek és gépkocsik jelentették, míg az import oldalon legnagyobb részben gépek, takarmány, illetve élelmiszeripari termékek szerepeltek.
• Ukrajna részesülne a mezőgazdasági támogatásokból és az ukrán termékek szabadon jöhetnének az unióba. Ukrajnát nagy, egybefüggő termőterületek és részben ebből fakadóan olcsó mezőgazdasági termelés jellemezi. A termelés azért is olcsóbb azonban Ukrajnában, mert nem vonatkoznak azok a szigorú előírások rájuk, mint az európai termelőkre – és ezeket vélhetően nem is lehetne egyik napról a másikra elvárni – tehát kérdés, hogy itt a piacnyitás és a szabályok betartása időben egybeesne-e – emelte ki Regős Gábor. Megvan tehát az a veszély, hogy az ukrán termékek kiszorítják a mostani tagországok termékeit – figyelmeztetett.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szintén úgy látja, a rendelkezésre álló uniós források kapcsán két tételt, a kohéziós forrásokat és a közös agrárpolitika forrásait érintő változások lennének a legjelentősebbek.

A jelenlegi szabályrendszer értelmében a kohéziós források azon tagországoknak – köztük Magyarországnak – járnak, ahol az egy főre jutó GNI nem éri el az uniós érték 90 százalékát. Ukrajna csatlakozása – alacsony fejlettsége miatt – csökkentené az EU egészének átlagos fejlettségi szintjét, amely azzal járna, hogy a most kedvezményezett országok egy része már nem lenne jogosult a forrásokra – miközben tényleges fejlettségük nem változott –, de azoknak a tagországoknak is, akik továbbra is a határ alatt maradnának, kevesebb forrás jutna.

A közös agrárpolitika (KAP) forrásait is átrendezné az ukrán csatlakozás. Nagy István agrárminiszter korábban azt nyilatkozta, hogy óvatos számítások szerint is a csatlakozással a KAP-források 30 százalékát Ukrajna kapná, ez az összeg tehát a többi kedvezményezettől hiányozna. Magyarország részesedése a KAP-forrásokból nagyságrendileg 8,4 milliárd euró a 2023–2027-es időszakra, vagyis itt a kiesés, 2,5 milliárd euró lenne, több mint 1000 milliárd forint – mutatott rá Molnár Dániel.

Sebestyén Géza matematikus, közgazdász, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, egy európaiak számára elképzelhetetlenül szegény országgal bővülne a gazdasági közösség. Ukrajna egy főre eső GDP-je nagyjából ötöde a bolgár értéknek (mely kevesebb mint ötöde az eurózóna átlagos értékének). Luxemburg egy főre eső gazdasági teljesítménye pedig 50-szerese az ukrán értéknek. 

Emellett Ukrajna hatalmas ország, a háború miatti veszteségek és elvándorlás mellett is 36 millió feletti a lakossága. Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország után a legnagyobb állam lenne az EU-ban. Lakosságszáma nagyjából kétszerese az utána következő Romániának. Azaz nagyon sok ember életszínvonalát kellene felemelni a közösség mostani lakóinak szintjére. 

Tekintettel arra, hogy az EU jelenlegi lakossága nagyjából 12-szerese Ukrajnáénak, így minden 12 euró, amennyivel egy átlagos ukrán életminőségét megemeljük, átlagosan 1 euró költséggel jár minden EU állampolgárnak. Azaz 

Szinte biztos, hogy Ukrajna lenne az uniós költségvetés legnagyobb kedvezményezettje. Ez egyben azt is jelenti, hogy az átlagos EU fejlettségi mutatók csökkennének, azaz minden régi állam és régió papíron fejlettebbnek számítana az új uniós átlaghoz képest. Ez csökkentené a mostani kedvezményezettek által kapott pénzeket, sőt, egyes kedvezményezett országokból nettó befizető is válhat a csatlakozás következtében – húzta alá Sebestyén Géza.

Ukrajna a fentiekből fakadóan évente 10 milliárd eurós nagyságrendű támogatást kaphat majd. Persze kérdés az is, hogy milyen gyorsan tud az ország konvergálni az EU mutatóihoz. Ha gyors gazdasági dinamikát mutat majd keleti szomszédunk, akkor a támogatás mértéke idővel akár jelentősen is csökkenhet. Ha a konvergencia lassabb lesz, akkor sokáig meg fogja terhelni az uniós költségvetést az ukrán csatlakozás.

Pénzügyi csődbe nem mehet emiatt az EU, egyszerűen meg fogja emelni az államok befizetési kötelezettségeit, illetve csökkenti a mostani tagállamok támogatásait. Az más kérdés, hogy az egyes tagállamok ezt a pluszköltséget és a kevesebb bevételt hogyan, mennyire bírják majd el, a jelenlegi életszínvonal csökkenése nélkül ez lényegében lehetetlen lesz. Ráadásul egyes államokban (például Görögország, Olaszország, Spanyolország) már most is nagyon magas az államadósság mértéke, így ezek az államok megszorítások nélkül nem fogják tudni kezelni az új helyzetet.