Ukrán hatás: megszűnő támogatások, leépülő vidék, importdömping – ez fenyegetheti a magyar gazdákat
A brüsszeli agrárbüdzsé véges, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ezt a szempontot is figyelembe vette az ukrán uniós csatlakozás hatásainak vizsgálatakor, és megállapította: az ukrán EU-tagság elvonná a tagállamoktól, így Magyarországtól és a magyar gazdáktól is az európai uniós agrártámogatások jelentős részét. A köztestület szerint már a csatlakozási szándék is aggodalomra ad okot.
A NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével (Magosz) közösen készített egy tanulmány is, amelyben az Európai Bizottság megbízásából készült úgynevezett Stratégiai Dialógusban foglaltak megvalósításának a magyar és az uniós mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásait mutatták be. Bár a Peter Strohschneider német bölcsészprofesszor által vezetett testület által készített anyagban nincs szó Ukrajna csatlakozásáról, a hazai tanulmány készítői szerint az általuk javasolt intézkedések között már ennek előkészítése húzódik meg. (A német professzor vezette bizottságból egyébként kihagyták a kelet-közép-európai gazdaszervezetek képviselőit, viszont meghívást kapott számos klímaaktivista és környezetvédő szervezet.
Mint ismert, a javaslat széles körben megszüntetné a területalapú támogatásokat, és csak egy szűkebb kör számára tartaná fenn, mint
- a fiatal gazdálkodók,
- a hátrányos térségekben működő termelők, valamint az
- új belépők.
Ukrán uniós csatlakozás: ott van a háttérben
A javaslat nem említi Ukrajna esetleges uniós csatlakozását, de a NAK és a Magosz tanulmánya szerint a támogatási rendszer átalakításának egyik célja éppen ennek előkészítése. Mint írják, az ukrán területekkel a jelenleg 157 millió hektár támogatásra jogosult terület 40 millió hektárral bővülne, ami
a 2021–2027-es időszakra a teljes uniós közös agrárpolitika finanszírozására elkülönített 387 milliárd eurós büdzsé közel egyharmadát vihetné el.
A tanulmány szerint a normatív támogatások csökkentése miatt az EU-ban előállított élelmiszeripari alapanyagok és takarmányok ára emelkedne, ahogyan a növényi alapú élelmiszerek, továbbá a hús- és tejkészítmények ára is. Emellett a lakosság egy része az olcsóbb, bizonytalan eredetű és minőségű, unión kívüli országokból származó élelmiszerekre váltana. Az egyéb – például a családi gazdaságokra, a birtokszerkezetre, a termelői adminisztrációs terhekre gyakorolt negatív hatása mellett a teljes társadalomra is káros következményekkel járna, például a falvak elnéptelenedésével.
Ukrajna földterületének nagysága közelíti az EU teljes termőterületének egyharmadát, amelyet a nyugati tőke erős jelenlétével és technológiai színvonalával művelnek. Az ukrán áruk az utóbbi években ellepték az unió piacait: a dömping mértékére jellemző, hogy
a háború előtt Ukrajnából 5 millió dollár értékben érkezett gabona Magyarországra, ami 2022-ben – a háború kitörése után – már meghaladta a 400 millió dollárt, de óriási mennyiség érkezett például olajos magokból, baromfiból, tojásból is.
Ha pedig mindezek mellé a támogatások leépítése is járul – amelynek fő indoka az ukrán EU-csatlakozás előkészítése –, akkor azok már visszafordíthatatlan következményekkel járnának az európai gazdák számára. A NAK emlékeztetett arra, hogy az ukrán földek mintegy harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezében. Ráadásul most az Ukrajnában működő nyugati hátterű cégek azzal is nagy előnyre tesznek szert azáltal, hogy nem kell betartaniuk a szigorú élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásokat, amelyeket más uniós országoknak viszont igen, hogy támogatásban részesüljenek és termelni tudjanak.
Az ukrán veszély, amire rámehet a magyar mezőgazdaság – ezért figyelmeztetett Orbán Viktor
Az ukrán mezőgazdaság „lenyelheti” a magyart, a lengyelt, de akár az egész európait is, ha a háború után sem változik az Európai Bizottság hozzáállása az EU és Ukrajna gazdasági kapcsolataiban – állítja a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor aggodalmát az ukrán élelmiszer-gazdaságban megjelent külföldi tőke is táplálhatja.
Az agrárkamara szerint az ukrán agrárgazdaságok magas koncentrációja lehetővé teszi, hogy nagyon gyorsan és könnyen átállíthassák termelésüket, ahogy ez például a cukorrépa-termelésnél is történt, de ez előfordulhat a burgonya vagy a paradicsom esetében is. Így pedig a búza, a kukorica, a csirkehús és a tojás után további termékeknél is fennállna a dömpingveszély. A NAK mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését.
A feldolgozottság növelése és a minőség lehet az ellenszer
A teljes képhez azért az is hozzátartozik, amit Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója mondott egy minapi sajtóbeszélgetésen. Eszerint ugyanis nem reális, hogy Ukrajna négy-öt éven belül az EU tagja legyen. Amikor pedig esetleg az lesz, akkor a jelenleg az EU termelőire nézve kötelező és számukra versenyhátrányt okozó szigorú élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi előírások már rájuk is kiterjednek, így a mostani előnyük is csökken. Az is igaz ugyanakkor, hogy az európainál lényegesen jobb minőségű termőföldjeik és a gazdaságok nagy mérete továbbra is előnyt jelent majd számukra.
Az ügyvezető igazgató szerint a hazai agrártermelők számára éppen a beruházási pályázatok jelentik a kiutat, amelyek megvalósítása eredményeként már nem az ukrán gabonával kell versenyezniük.
A pályázók ugyanis főként élelmiszeriparban és az állattenyésztésben fejlesztenének, vagyis a gabona ezekben alapanyagként hasznosulna.
Az állattartás ráadásul tolódik nyugatról keletre, ami nemcsak a gabona takarmányként való hasznosításában, hanem az állattenyésztés termékeinek értékesítésében is növekvő lehetőségeket jelent. A gabonatermesztésnél maradva pedig jól látszik, hogy a piac a magas minőségű termékeket honorálja: a tavalyi gyengébb búzatermésből a legjobb minőséget jelentő 10 százalékot gyorsan „kiszippantották” a vevők, és a szakértők szerint a magas minőségű árura az ukrán tömegtermékek által dominált piacon is szükség lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.