Ukrán hatás: megszűnő támogatások, leépülő vidék, importdömping – ez fenyegetheti a magyar gazdákat
A brüsszeli agrárbüdzsé véges, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ezt a szempontot is figyelembe vette az ukrán uniós csatlakozás hatásainak vizsgálatakor, és megállapította: az ukrán EU-tagság elvonná a tagállamoktól, így Magyarországtól és a magyar gazdáktól is az európai uniós agrártámogatások jelentős részét. A köztestület szerint már a csatlakozási szándék is aggodalomra ad okot.
A NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével (Magosz) közösen készített egy tanulmány is, amelyben az Európai Bizottság megbízásából készült úgynevezett Stratégiai Dialógusban foglaltak megvalósításának a magyar és az uniós mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásait mutatták be. Bár a Peter Strohschneider német bölcsészprofesszor által vezetett testület által készített anyagban nincs szó Ukrajna csatlakozásáról, a hazai tanulmány készítői szerint az általuk javasolt intézkedések között már ennek előkészítése húzódik meg. (A német professzor vezette bizottságból egyébként kihagyták a kelet-közép-európai gazdaszervezetek képviselőit, viszont meghívást kapott számos klímaaktivista és környezetvédő szervezet.
Mint ismert, a javaslat széles körben megszüntetné a területalapú támogatásokat, és csak egy szűkebb kör számára tartaná fenn, mint
- a fiatal gazdálkodók,
- a hátrányos térségekben működő termelők, valamint az
- új belépők.
Ukrán uniós csatlakozás: ott van a háttérben
A javaslat nem említi Ukrajna esetleges uniós csatlakozását, de a NAK és a Magosz tanulmánya szerint a támogatási rendszer átalakításának egyik célja éppen ennek előkészítése. Mint írják, az ukrán területekkel a jelenleg 157 millió hektár támogatásra jogosult terület 40 millió hektárral bővülne, ami
a 2021–2027-es időszakra a teljes uniós közös agrárpolitika finanszírozására elkülönített 387 milliárd eurós büdzsé közel egyharmadát vihetné el.
A tanulmány szerint a normatív támogatások csökkentése miatt az EU-ban előállított élelmiszeripari alapanyagok és takarmányok ára emelkedne, ahogyan a növényi alapú élelmiszerek, továbbá a hús- és tejkészítmények ára is. Emellett a lakosság egy része az olcsóbb, bizonytalan eredetű és minőségű, unión kívüli országokból származó élelmiszerekre váltana. Az egyéb – például a családi gazdaságokra, a birtokszerkezetre, a termelői adminisztrációs terhekre gyakorolt negatív hatása mellett a teljes társadalomra is káros következményekkel járna, például a falvak elnéptelenedésével.
Ukrajna földterületének nagysága közelíti az EU teljes termőterületének egyharmadát, amelyet a nyugati tőke erős jelenlétével és technológiai színvonalával művelnek. Az ukrán áruk az utóbbi években ellepték az unió piacait: a dömping mértékére jellemző, hogy
a háború előtt Ukrajnából 5 millió dollár értékben érkezett gabona Magyarországra, ami 2022-ben – a háború kitörése után – már meghaladta a 400 millió dollárt, de óriási mennyiség érkezett például olajos magokból, baromfiból, tojásból is.
Ha pedig mindezek mellé a támogatások leépítése is járul – amelynek fő indoka az ukrán EU-csatlakozás előkészítése –, akkor azok már visszafordíthatatlan következményekkel járnának az európai gazdák számára. A NAK emlékeztetett arra, hogy az ukrán földek mintegy harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezében. Ráadásul most az Ukrajnában működő nyugati hátterű cégek azzal is nagy előnyre tesznek szert azáltal, hogy nem kell betartaniuk a szigorú élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásokat, amelyeket más uniós országoknak viszont igen, hogy támogatásban részesüljenek és termelni tudjanak.
Az ukrán veszély, amire rámehet a magyar mezőgazdaság – ezért figyelmeztetett Orbán Viktor
Az ukrán mezőgazdaság „lenyelheti” a magyart, a lengyelt, de akár az egész európait is, ha a háború után sem változik az Európai Bizottság hozzáállása az EU és Ukrajna gazdasági kapcsolataiban – állítja a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor aggodalmát az ukrán élelmiszer-gazdaságban megjelent külföldi tőke is táplálhatja.
Az agrárkamara szerint az ukrán agrárgazdaságok magas koncentrációja lehetővé teszi, hogy nagyon gyorsan és könnyen átállíthassák termelésüket, ahogy ez például a cukorrépa-termelésnél is történt, de ez előfordulhat a burgonya vagy a paradicsom esetében is. Így pedig a búza, a kukorica, a csirkehús és a tojás után további termékeknél is fennállna a dömpingveszély. A NAK mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését.
A feldolgozottság növelése és a minőség lehet az ellenszer
A teljes képhez azért az is hozzátartozik, amit Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója mondott egy minapi sajtóbeszélgetésen. Eszerint ugyanis nem reális, hogy Ukrajna négy-öt éven belül az EU tagja legyen. Amikor pedig esetleg az lesz, akkor a jelenleg az EU termelőire nézve kötelező és számukra versenyhátrányt okozó szigorú élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi előírások már rájuk is kiterjednek, így a mostani előnyük is csökken. Az is igaz ugyanakkor, hogy az európainál lényegesen jobb minőségű termőföldjeik és a gazdaságok nagy mérete továbbra is előnyt jelent majd számukra.
Az ügyvezető igazgató szerint a hazai agrártermelők számára éppen a beruházási pályázatok jelentik a kiutat, amelyek megvalósítása eredményeként már nem az ukrán gabonával kell versenyezniük.
A pályázók ugyanis főként élelmiszeriparban és az állattenyésztésben fejlesztenének, vagyis a gabona ezekben alapanyagként hasznosulna.
Az állattartás ráadásul tolódik nyugatról keletre, ami nemcsak a gabona takarmányként való hasznosításában, hanem az állattenyésztés termékeinek értékesítésében is növekvő lehetőségeket jelent. A gabonatermesztésnél maradva pedig jól látszik, hogy a piac a magas minőségű termékeket honorálja: a tavalyi gyengébb búzatermésből a legjobb minőséget jelentő 10 százalékot gyorsan „kiszippantották” a vevők, és a szakértők szerint a magas minőségű árura az ukrán tömegtermékek által dominált piacon is szükség lesz.
