A vírusok és a vámháború árnyékában is optimista a magyar baromfipiac

Lassan nincs már olyan állatfaj, amelyet ne érintenének a különböző vírusbetegségek – mondta a Baromfi Világnap alkalmából rendezett konferencián tartott köszöntőjében Nagy István agrárminiszter a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis, valamint a ragadós száj- és körömfájás okozta károkra utalva. Egyre inkább arra kell felkészülnünk, hogy a vírusok jelentette veszély velünk lesz – hangsúlyozta. Szerinte a nagy kérdés most az, hogy a mentesség maradjon-e a cél, és ezért áldozzunk be sok mindent, vagy vakcinázzunk. 

Ezért a miniszter levelet írt az összes uniós agrárminiszternek, és Várhelyi Olivérnek, az Európai Bizottság egészségügyi és állatjóléti biztosának, hogy „tegyék ki az asztalra” ezt a kérdést és európai szinten vizsgálják meg, el tudnak-e mozdulni a mentességhez történő ragaszkodáshoz. Az biztos, hogy a vírusok okozta károk enyhítésénél egyszerűbb lenne, ha a termelők a vakcinázás támogatását kérnék el – mondta.

Magyar kezdeményezés a Baromfi Világnap

Az agrárium teljesítményéről elmondta, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően növekedett a hazai ágazat termelékenysége. A gazdálkodók lényesen többet költenek fejlesztésekre, mint másfél évtizede, ami a versenyképesség és a környezeti teljesítmény javulásában is meglátszik. Ma több agrárvállalkozás olyan termelési mutatókat produkál, amelyek versenyképesek a nyugat-európai értékekkel. Az agrárpolitika feladata pedig az, hogy a vállalkozások és a gazdálkodók széles rétegei számára biztosítsa a fejlődés lehetőségét.

– jelentette ki. 

A kormányzat elkötelezettségét mutatja, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban az uniós támogatásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrást biztosít. Így 2027-ig, mintegy 4300 milliárd forintot fordítunk a vidék, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. Nagy István szerint a hazai baromfiágazat – a sertés mellett – a legversenyképesebb, és egyben a legnagyobb koncentrációval rendelkező állattenyésztési ágazat Magyarországon. A hazai piac ellátása mellett jelentős export-árualapot állít elő, és a baromfihús adja a húsfélék exportjának több, mint a felét.

A baromfiipar továbbra is jelentős fejlődés előtt áll világszinten, bár ezt a folyamatot különböző természeti gazdasági és politikai tényezők nehezítik – mondta előadásában Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke. 

A globális kereskedelem az előrejelzések szerint erős marad, ezt hajtja a viszonylag szűkös fehérjeellátás, de az is fontos szempont, hogy a baromfi ára a konkurens húsfélékhez képest alacsonyabb. Ezen belül a baromfiipar számára a lehetőségek kifejezetten kedvezőek. Igaz utóbbi az EU-ban is, annak ellenére, hogy Nyugat-Európában egyre több helyen igyekeznek kiszorítani az állattenyésztést. 

Ezzel szemben Észak- és Dél-Amerika ellátási hívásokkal néz szembe, a globális tenyészállathiány és az állategészségügy problémák miatt. 

Ezzel párhuzamosan Kínában a gyengébb gazdasági feltételek és a fogyasztói bizalom csökkenése, valamint a húspiacon kialakult túlkínálat viszont az ágazat gyors növekedését hozó évek után komoly kihívásokat hozott. Ezek a problémák globálisan kiegyensúlyozzák a piacot, de az ágazat növekedési potenciálját korlátozzák. A jövőre nézve a kereskedelempolitikai feszültségek, például a baromiimportra kivetett amerikai vámok, és a más régiókból érkező válaszintézkedések várhatóan kulcsszerepet játszanak majd a globális baromfipiac alakulásában.

Az előrejelzések szerint azonban e feszültségek ellenére a globális kereslet erős marad. A szereplőknek azonban nagyon gyorsan kell reagálniuk a geopolitikai fejlemények okozta piaci változásokra, mivel azok hatással vannak a mezőgazdasági alapanyagok és például a takarmányadalékok kereskedelmére is. 

Az előrejelzések szerint idén az állatifehérje-előállítás valamivel nagyobb ütemben nő majd, mint 2024-ben 

• az akvakultúrának,
• a tengeri halfogásoknak és 
• baromfiágazatnak

köszönhetően, miközben a sertéshús-termelés minimálisan, 0,1 százalékkal fog nőni, míg a marhahús-előállítás csökkenésbe fordul. Mint megjegyezte, ezzel párhuzamosan az állattenyésztési ágazatoknak a biológiai biztonság növelésére kell törekedniük, mert az állatbetegségek jelenléte és hatása egyre nagyobb kihívás az állati termékek előállítóinak.

Beszélt a tojáspiac változásáról is, amelyben a legfontosabbak a ketreces tartásról az állatjóléti szempontokat jobban figyelembe vevő tartási rendszerekre történő átállás, a technológiai fejlődés a termelésben és a feldolgozásban, valamint a fenntartható baromfitartásra és a karbonlábnyom csökkentésére irányuló erőfeszítések. 

Többismeretlenes egyenlet vámháborúval

Ugyancsak optimista, és a baromfihús iránti kereslet egyenletes növekedését várja Nan-Dirk Mulder, a Rabobank szakértője, aki arra emlékeztetett, hogy a csirkehús recesszióban is jól teljesített, és már átvette a sertéshústól a legfontosabb állati fehérje szerepét. Nagy kérdés azonban a vámháború, amelyben az is előfordulhat, hogy az USA termékeivel „beteszi a lábát” Európába, de ugyanígy az is, hogy az uniós exportőröknek nyílhat lehetőségük Kínában. 

Felhívta a figyelmet a nyugat-európai termeléscsökkenésre, illetve -stagnálásra, ami szerinte is ez lehetőséget teremt Magyarországnak, figyelembe véve szervezett baromfiiparát és központi elhelyezkedését, amely miatt a nyugat-európai piacok innen könnyebben elérhetőek, mint például Romániából.