Bennfentes kereskedelem: így torzítja a piacot és riasztja el a befektetőket

A bennfentes kereskedelem nemcsak etikátlan, hanem súlyos gazdasági és intézményi károkat is okozhat – figyelmeztet Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. A szakértő szerint a rejtett információkon alapuló piaci előnyök nemcsak a kisbefektetőket károsítják, hanem hosszú távon a teljes tőkepiaci ökoszisztémát rombolják.

A bennfentes kereskedelem nem pusztán etikátlan előnyszerzés – emelte ki Sebestyén Géza, aki szerint öt súlyos gazdasági következménye is van:

1. Komoly veszteséget okoz a többi befektetőnek, ugyanis a bennfentes a rendelkezésére álló többletinformációk miatt keresni fog az ügyleten, és amit ő nyer, azt a többi befektető veszíti el.
2. Árt a befektetői bizalomnak, hiszen ezután a potenciális vásárlók joggal fognak félni attól, hogy esetlegesen egy bennfentes lesz majd az eladó, azaz jó eséllyel ők veszítenek a tranzakción.
3. Jelentősen mérséklődhet a piaci likviditás, ugyanis a potenciális vevők és eladók fentiek miatti elmaradása kevesebb tranzakciót, így nagyobb ingadozást és magasabb kereskedési költségeket jelent.
4. Csökken a piaci hatékonyság, hiszen a fentiek miatt az árak kevesebb szereplő információit tartalmazzák majd, így a pénzügyi piacok transzparenciája csökken.
5. Megnő a vállalatok finanszírozási költsége, ugyanis kevesebb befektető esetén magasabb hozamot kell nekik fizetni, hogy a cég ugyanannyi tőkét be tudjon vonni.

Intézményi kockázatai is vannak a bennfentes kereskedelemnek

A piaci szereplők reputációs károkat szenvednek, hiszen ezek az események nem kedveznek a tőzsdének, a felügyeletnek, és a többi tőkepiaci szereplőnek sem. Amennyiben nincsen megfelelő válaszlépés, az adott ország piacait elhagyhatják a komoly befektetők, és azok helyi bennfentesek piszkos játszóterévé válhatnak, ahol büntetlenül kopasztják meg a még ott lévő néhány rosszul informált kisbefektetőt: ilyen például

• Nigéria,
• Venezuela
• vagy Pakisztán

tőkepiaca.

Hazai tapasztalatok: a Questor-botránytól a felügyeleti erősödésig

Magyarországon is előfordultak súlyos visszaélések, de a helyzet mára sokat javult. A legismertebb eset a Questor-ügy: nemcsak bennfentes kereskedés, de fiktív értékpapírok eladása és hamisított kimutatások is szerepeltek a bűnlajstromon. A 2010-es évek elején ez a botrány komoly megrázkódtatás volt a piac számára. A vezető szerint azonban azóta komoly fejlődés történt:

A hazai piacot ma már jól szabályozottnak és intézményi szinten stabilnak tartják a külföldi befektetők – tette hozzá.

A legnagyobb botrány Nigériában volt

Nigéria tőkepiacát több bennfentes kereskedési botrány rázta meg – emlékeztetett a szakember. Mint mondta, 2022-ben a helyi fintech unikornis, a Flutterwave került a figyelem középpontjába. A cég vezérigazgatója, Olugbenga Agboola állítólag külső cégeken keresztül vásárolt áron aluli részvényeket. A cég vezetőjét emellett szexuális zaklatással is vádolták. Szintén hírhedt Peter Ololo esete is:

Ez az eset több helyi banki vezető bukását okozta, és mindenkinek felnyitotta a szemét, hogy komoly gondok vannak az ország tőkepiacának szabályozásával. Kiemelte: nem csoda, hogy mindezek után a komoly befektetők távolról kerülik Nigéria tőkepiacát, ami így komoly finanszírozási forrástól esik el, vállalatai csak nehezen és drágán tudnak tőkét bevonni, és azt is csak egy illikvid, volatilis piacon.

Na de felelősnek kell-e vajon lennie egy politikusnak?

Felhívta a figyelmet, hogy a politikai szereplők felelőssége óriási ezen a területen. Tőlük pontosan azt várjuk el, ráadásul joggal, hogy betömjék a kiskapukat, egyenlővé tegyék a játékfeltételeket – jegyezte meg.

Ezt láthattuk Nigéria esetében is, ahol számos politikust vádoltak meg korábban, ha nem is bennfentes kereskedéssel, de olyan nagyon hasonló jellegű fehérgalléros bűncselekményekkel, mint például pénzmosás (James Ibori), vagy a sikkasztás (Diezani Alison-Madueke).