BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Hiába telefonálgat Magyar Péter, a Magyar Nemzeti Bank csak azt tette, ami a dolga: a Tisza párt elnökére is vonatkoznak a szabályok

Kiderült, hány piacfelügyeleti eljárást zárt le tavaly a jegybank. A jegybankot és alkotmányjogászt is megkérdeztük, hogy mi történik, ha bennfentes kereskedelem gyanúja merül fel.

A Magyar Nemzeti Bank jogsértés gyanúja esetén hivatalból indít piacfelügyeleti eljárást – közölte a jegybank a Világgazdasággal arra vonatkozóan, hogy mi a protokoll olyan esetben, ha felmerül a bennfentes kereskedelem gyanúja.

IMG_2643 jegybank alapkamat MNB jegybank Magyar Nemzeti Bank Virág Barnabáskamatdöntés bennfentes kereskedelem
Bennfentes kereskedelem tárgyban 8 piacfelügyeleti eljárást zárt le és 6 új eljárást indított a jegybank / Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Lapunk a legutóbbi Magyar Péter-ügy miatt kereste meg a jegybankot. Ahogy arról beszámoltunk, a Tisza párt elnöke egy banki ügyintézővel fenyegető hangnemen beszélt, mert a nemzeti banktól hivatalos kérdéseket kapott egy esetleges, általa elkövetett bennfentes kereskedés gyanúja miatt. 

Magyar Péter ennek kapcsán azt a látszatot keltette, mintha vele szemben valamiféle koncepciós eljárás zajlana, amelynek célja az ő lejáratása. A Magyar Nemzeti Banktól éppen ezért kérdeztük meg, hogy mi a szokott eljárás ilyen ügyekben, valóban történt-e valami eltérő a bevett gyakorlathoz képest. 

Az MNB arról tájékoztatott, hogy a piacfelügyeleti eljárás keretében – a tényállás döntéshozatalhoz szükséges mértékű tisztázása érdekében – különböző, 

jogszabályban meghatározott eljárási cselekményeket hajt végre.

Többek között dokumentumokat, nyilatkozatokat szerez be, tanúkat és ügyfelet hallgat meg, vagy nyilatkoztat és szükség esetén helyszíni ellenőrzést végez.

A jegybank azt is elárulta a Világgazdaságnak, hogy tavaly bennfentes kereskedelem tárgyban

Vagyis rendszeresnek mondható az, ami ezúttal Magyar Pétert is érinti: a statisztikából egyértelműen kiderül, hogy a Tisza párt elnökét nem valamilyen egyedi eljárás alá vonták. 

A jegybank akár büntetőfeljelentést is tehet

Ha felmerül a bennfentes kereskedelem gyanúja, a596/2014/EU-rendelet 16. cikk (1)–(2) bekezdése szerint a kereskedési helyszíneket működtető piacműködtetőknek, valamint az ügyleteket hivatásszerűen intéző vagy végrehajtó személyeknek haladéktalanul jelenteniük kell a gyanús ügyleteket az illetékes hatóságnak – erről már ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója beszélt a Világgazdaságnak.

Arra a kérdésünkre, hogy merül fel egy ilyen vizsgálat, hivatalból indítanak-e vagy bejelentésre, elmondta, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 4.§ (1) bekezdése alapján az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt 

hivatalból megindítja a büntetőeljárást.

Kiemelte, hogy a bennfentes kereskedelem a Btk. alapján közvádra üldözendő bűncselekmény, a törvény nem határoz meg magánindítványhoz kapcsolódó büntethetőséget. Az alkotmányjogász elmagyarázta, hogy a Nagykommentár szerint a Be. Alapvető Rendelkezései között „A büntetőeljárás alapja és akadályai” alcímben kifejezésre jut a legalitás és officialitás fogalompár, melyek a hivatalból való eljárás tartalmi elemei.

  1. A legalitásban az a követelmény (kötelesség) fejeződik ki, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az állam büntetőigényét minden bűncselekmény felderítésével érvényesíteni kell.
  2. Az officialitásban az az állami felhatalmazás (jog) ölt testet, hogy az állam büntetőigényét az erre hivatott szervei a sértett akaratától függetlenül, a törvény szerint eljárva érvényesítsék.

A demokratikus jogállamban a büntető hatalom az állam – alkotmányosan korlátozott – közhatalmi jogosítványa a bűncselekmény elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonása. Fontos, hogy közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál. A feljelentést más hatóság és a bíróság is köteles fogadni és azt a nyomozó hatóságnak, illetve bizonyos esetben az ügyészségnek megküldeni.

Lomnici Zoltán szerint általánosságban, ha bennfentes kereskedelem gyanúja merül fel, a Magyar Nemzeti Bank, mint illetékes hatóság

szükség esetén piacfelügyeleti eljárást folytathat le és bírságot szabhat ki, valamint büntetőfeljelentést tehet. 

Kiemelte: konkrét példa erre az MNB H-PJ-III-B-21/2024. számú határozatában szereplő ügy, ahol az MNB egy befektetési vállalkozással szemben felügyeleti vizsgálatot folytatott le bennfentes kereskedelem gyanúja miatt, és az eljárás eredményeként az MNB a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az Ügyfelet tizenötmillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, valamint büntetőfeljelentést tett az illetékes hatóságnál.

Így juthatott hozzá a Tisza Párt elnöke bennfentes információkhoz

Az MBH felügyelőbizottsági tagjaként könnyen eljuthatott hozzá részvénypiaci információ. Magyar Péter tagadja a bennfentes kereskedés vádját, azonban ügyletei miatt a szakértők és a nyomozók is ráncolják a szemöldöküket.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.