GDP-növekedés: pár hónap, és valósággal szárnyalhat a magyar gazdaság

Újratervezte a kormány a makropályát: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn jelentette be, hogy az eddig 3,4 százalékos növekedési és 3,2 százalékos inflációs célkitűzés helyett idén már csak 2,5 százalékos GDP-növekedést és 4,5 százalékos fogyasztói árindexet vár 2025-re. A döntés nem volt meglepetés, hetek óta lógott a levegőben, hogy a kormány hozzányúl a makroszámokhoz, miután egyre több jel utalt arra, hogy az év elején elmaradt a várt gyorsulás magyar gazdaságban, miközben az inflációs várakozások megemelkedtek. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy mennyire reális a kormány új növekedési célkitűzése, és milyen kockázatokat látnak az év további részében.

GDP-növekedés: még három hónap, és jöhet a felpattanás

Most a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy számol, hogy a második fél évtől léphet látványos szakaszba a GDP-növekedés, előbb 3 százalék fölé, majd az utolsó három hónapban már megközelítheti a 4 százalékot is. Elemzők szerint azonban egyaránt vannak pozitív és negatív hatások.

Az elmúlt években inkább a negatív hatásokból volt több, amelyek év közben realizálódtak is, például a tartósan gyenge német konjunktúra, illetve orosz–ukrán háború elhúzódása – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője, aki szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank előrejelzését vesszük alapul, akkor a kormány új növekedési célja közel van a sávközéphez, míg a piaci elemzőket nézve inkább a sáv felső széléhez.

Az igazsághoz hozzátartozik, amire az elemző is rámutatott, hogy a második negyedévtől várható érdemi gyorsulásban jelentős szerepe van a bázishatásoknak. 2024 második és harmadik negyedévében ugyanis a GDP negyedéves bázison 0,2, illetve 0,6 százalékkal visszaesett. Ezzel szemben most a várakozások minden negyedévre érdemi bővülést tartalmaznak, ami így az éves növekedési rátát is felfelé húzza. 

Molnár ezzel együtt azt várja, hogy az év második felében több tényező is erősíti majd a gazdasági növekedést.

1. Ekkor fordulnak majd termőre a nagyberuházások (BYD, CATL, BMW), amelyek a lassú felfutással együtt is már idén támogathatják a gazdaságot. Ehhez viszont hozzá kell tenni, hogy a jegybank a márciusi inflációs jelentésben ezek kitolódásával számolt. Eredetileg a nemzeti bank úgy kalkulált, hogy 0,6 százalékpontot adhatnak hozzá a növekedéshez, ám most inkább már jövőre várja az erőteljesebb felfutást, amikor 1 százalékponttal emelhetik meg a kibocsátást.
2. Ami viszont biztosan segíteni fogja idén a gazdaságot, azok kormányzati adócsökkentések, mint háromgyermekes anyák szja-mentessége, amely várhatóan pozitív hatást gyakorol fogyasztásra.
3. És talán abban is lehet bízni, hogy végre a külső kereslet is rendeződik az év végére, ami az exportnak és az iparnak is lendület adhat. Amire óriási szükség lenne azok után, hogy februárban is 8 százalékkal esett vissza az ipari termelés.

Vannak azért negatív irányba mutató kockázatok, például Trump vámjai

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemezési Centrumának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány legújabb várakozása már közelebb van a saját, 2,6 százalékos növekedési várakozásukhoz. Azonban jelezte, hogy a frissített növekedési kilátások kapcsán negatív irányú kockázatokat érzékelnek az április 2-án bejelentett amerikai vámok miatt.

– emelte ki az elemző, aki szerint a növekedési várakozások a vámbejelentések előtt reálisak voltak, azonban azóta ebben inkább lefelé mutató kockázatokat látnak. A háztartások fogyasztása mellett a növekedést a beruházások stabilizálódása segíthetné, ám a külső kereslet helyreállását Árokszállási szerint az amerikai vámbejelentések nagyon bizonytalanná tették.

Az elemzők között sincs teljes egyetértés abban, hogy milyen hatással lesznek a vámok magyar autóiparra. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak rögtön a bejelentést követően azt mondta, hogy intézkedések nem adnak hozzá az „eddig ismert sztorihoz”, mivel nem a korábban bejelentett 25 százalékos autóipari vámokon felül érkeznek. Sőt, szerinte a régió ki is bekkelheti a büntetőintézkedések hatásait, ugyanis épp akkor érkeznek, amikor a környező országokban a választásokra való felkészülés jegyében a kormányok mindenhol várhatóan költségvetési élénkítésbe fognak.

Egy biztos: a belső fogyasztás lesz idén is a növekedés motorja

Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a belső fogyasztás lehet elsősorban a növekedés legfontosabb támasza, akárcsak 2024-ben. Tavaly is a háztartások fogyasztási kiadása dinamikusan, 5 százalékot meghaladó mértékben emelkedett, elsősorban a jelentős, 9 százalék feletti reálbér-dinamikának köszönhetően. Molnár Dániel szerint a fogyasztás várhatóan idén is a növekedés fő motorja lehet. Habár a reálbérek a tavalyinál lassabb ütemben nőhetnek, a jövedelmi helyzetet

• az állampapírkamatok kifizetése, illetve 
• az adókedvezmények bővítése (családi adókedvezmény júliustól, háromgyerekes anyák szja-mentessége októbertől) is javítják.

Árokszállási is arra hívta fel a figyelmet, hogy a tévhitekkel ellentétben a belső fogyasztás egyáltalán nem alakult rosszul az elmúlt negyedévekben. Ami változott, az a fogyasztás szerkezete, 2024-ben már megfigyelhető volt, hogy áruk helyett egyre többet költünk szolgáltatásokra, és inkább a szolgáltatási szegmens pörgette a teljes háztartási fogyasztást. Felhasználási oldalról azt, hogy 2024-ben egyáltalán nőhetett a GDP, nagyban a háztartási fogyasztásnak köszönhetjük, míg a beruházások jelentősen visszahúzták GDP-t.

Idén azért annyival jobb a helyzetben a belső kereslet a tavalyinál, hogy az építőipar is végre magára találhat, januárban már a negyedik egymást követő hónapban tudott bővülni az ágazat termelése havi alapon, és az új szerződések értéke is rendre növekszik az októberi mélypont után.

Mindezt támogathatja a későbbiekben az uniós források beérkezése és azok felhasználásának megindulása, illetve az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv révén az építőipar is lendületet kaphat, ami a jelenlegi trendből való kilábaláshoz szükséges – tette hozzá Árokszállási Zoltán.

Csak 2026-ban jöhet el az igazán látványos növekedés

A Nagy Márton által bemutatott makropálya érdekessége, hogy 2026 első negyedévétől konstans 4 százalék fölött lehet a gazdasági növekedés. Árokszállási szerint Trump vámbejelentései előtt ezt nem tűnt irreálisnak, 2026-ban ugyanis a potenciálist meghaladó növekedésre lehetett eddig számítani. „Az euróövezeti gazdasági kilátások közelmúltbeli javulása is bizakodásra ad okot, persze ismét csak ott vannak a friss vámok, amelyek várhatóan rontják az európai vállalatok kilátásait. Továbbá 2026-ra nem elrugaszkodott gondolat az orosz–ukrán háború lezárulásával számolni, ami ugyancsak segítené a magyar gazdaságot” – magyarázta a szakértő, hozzátéve: összességében a gazdaság 2026-ban erőteljesebb növekedési pályára állhat, amit a belső és külső gazdasági, valamint geopolitikai tényezők összességében egyaránt támogathatnak, a sebességet azonban rosszabb esetben jelentősen mérsékelhetik a vámok.

Nagyon sok múlik a német gazdaságon is

Elemzők egyetértenek abban, hogy Németország gazdasága alapvetően strukturális problémákkal küzd, ugyanakkor a kereslethiányon, amely továbbra is jellemzi a német gazdaságot, segíthetnek az elfogadott gazdaságélénkítő intézkedések. Árokszállási szerint az élénkítő intézkedések 0,5-1,0 százalékponttal is növelhetik a GDP-t évente, főként 2026-ban és 2027-ben, az idei növekedésre azonban még csak mérsékelten hatnak.

A magyar gazdaság számára pedig fontos lenne, hogy a német gazdaság újra beinduljon. Németország a magyar termékek legnagyobb felvevőpiaca, a 2014 óta figyelembe vett adatok szerint átlagosan az exportunk közel 27 százaléka megy Németországba.

– emelte ki az MBH Bank elemzője.