GDP-növekedés: pár hónap, és valósággal szárnyalhat a magyar gazdaság
Újratervezte a kormány a makropályát: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn jelentette be, hogy az eddig 3,4 százalékos növekedési és 3,2 százalékos inflációs célkitűzés helyett idén már csak 2,5 százalékos GDP-növekedést és 4,5 százalékos fogyasztói árindexet vár 2025-re. A döntés nem volt meglepetés, hetek óta lógott a levegőben, hogy a kormány hozzányúl a makroszámokhoz, miután egyre több jel utalt arra, hogy az év elején elmaradt a várt gyorsulás magyar gazdaságban, miközben az inflációs várakozások megemelkedtek. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy mennyire reális a kormány új növekedési célkitűzése, és milyen kockázatokat látnak az év további részében.
GDP-növekedés: még három hónap, és jöhet a felpattanás
Most a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy számol, hogy a második fél évtől léphet látványos szakaszba a GDP-növekedés, előbb 3 százalék fölé, majd az utolsó három hónapban már megközelítheti a 4 százalékot is. Elemzők szerint azonban egyaránt vannak pozitív és negatív hatások.
Az elmúlt években inkább a negatív hatásokból volt több, amelyek év közben realizálódtak is, például a tartósan gyenge német konjunktúra, illetve orosz–ukrán háború elhúzódása – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője, aki szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank előrejelzését vesszük alapul, akkor a kormány új növekedési célja közel van a sávközéphez, míg a piaci elemzőket nézve inkább a sáv felső széléhez.
Szerinte abban az idei évben sincs változás, hogy a bizonytalanság elsősorban a külső kereslethez kötődik, amelynek Magyarország mint kis, nyitott gazdaság fokozottan is ki van téve. Az esetleges, jelentős pozitív vagy negatív meglepetések így idén is várhatóan inkább a külső környezetből érkeznek majd.
Az igazsághoz hozzátartozik, amire az elemző is rámutatott, hogy a második negyedévtől várható érdemi gyorsulásban jelentős szerepe van a bázishatásoknak. 2024 második és harmadik negyedévében ugyanis a GDP negyedéves bázison 0,2, illetve 0,6 százalékkal visszaesett. Ezzel szemben most a várakozások minden negyedévre érdemi bővülést tartalmaznak, ami így az éves növekedési rátát is felfelé húzza.
Molnár ezzel együtt azt várja, hogy az év második felében több tényező is erősíti majd a gazdasági növekedést.
- Ekkor fordulnak majd termőre a nagyberuházások (BYD, CATL, BMW), amelyek a lassú felfutással együtt is már idén támogathatják a gazdaságot. Ehhez viszont hozzá kell tenni, hogy a jegybank a márciusi inflációs jelentésben ezek kitolódásával számolt. Eredetileg a nemzeti bank úgy kalkulált, hogy 0,6 százalékpontot adhatnak hozzá a növekedéshez, ám most inkább már jövőre várja az erőteljesebb felfutást, amikor 1 százalékponttal emelhetik meg a kibocsátást.
- Ami viszont biztosan segíteni fogja idén a gazdaságot, azok kormányzati adócsökkentések, mint háromgyermekes anyák szja-mentessége, amely várhatóan pozitív hatást gyakorol fogyasztásra.
- És talán abban is lehet bízni, hogy végre a külső kereslet is rendeződik az év végére, ami az exportnak és az iparnak is lendület adhat. Amire óriási szükség lenne azok után, hogy februárban is 8 százalékkal esett vissza az ipari termelés.
Vannak azért negatív irányba mutató kockázatok, például Trump vámjai
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemezési Centrumának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány legújabb várakozása már közelebb van a saját, 2,6 százalékos növekedési várakozásukhoz. Azonban jelezte, hogy a frissített növekedési kilátások kapcsán negatív irányú kockázatokat érzékelnek az április 2-án bejelentett amerikai vámok miatt.
Az ugyanis durvábbnak tűnnek, mint amire sokan, köztük mi is, számítottunk. A magyar kibocsátás egyrészt a régiós átlagnál jobban ki van téve az egyesült államokbeli végső keresletnek, másfelől az eleve szenvedő német iparon is a vártnál nagyobbat üthetnek a vámok
– emelte ki az elemző, aki szerint a növekedési várakozások a vámbejelentések előtt reálisak voltak, azonban azóta ebben inkább lefelé mutató kockázatokat látnak. A háztartások fogyasztása mellett a növekedést a beruházások stabilizálódása segíthetné, ám a külső kereslet helyreállását Árokszállási szerint az amerikai vámbejelentések nagyon bizonytalanná tették.
Az elemzők között sincs teljes egyetértés abban, hogy milyen hatással lesznek a vámok magyar autóiparra. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak rögtön a bejelentést követően azt mondta, hogy intézkedések nem adnak hozzá az „eddig ismert sztorihoz”, mivel nem a korábban bejelentett 25 százalékos autóipari vámokon felül érkeznek. Sőt, szerinte a régió ki is bekkelheti a büntetőintézkedések hatásait, ugyanis épp akkor érkeznek, amikor a környező országokban a választásokra való felkészülés jegyében a kormányok mindenhol várhatóan költségvetési élénkítésbe fognak.
Egy biztos: a belső fogyasztás lesz idén is a növekedés motorja
Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a belső fogyasztás lehet elsősorban a növekedés legfontosabb támasza, akárcsak 2024-ben. Tavaly is a háztartások fogyasztási kiadása dinamikusan, 5 százalékot meghaladó mértékben emelkedett, elsősorban a jelentős, 9 százalék feletti reálbér-dinamikának köszönhetően. Molnár Dániel szerint a fogyasztás várhatóan idén is a növekedés fő motorja lehet. Habár a reálbérek a tavalyinál lassabb ütemben nőhetnek, a jövedelmi helyzetet
- az állampapírkamatok kifizetése, illetve
- az adókedvezmények bővítése (családi adókedvezmény júliustól, háromgyerekes anyák szja-mentessége októbertől) is javítják.
Árokszállási is arra hívta fel a figyelmet, hogy a tévhitekkel ellentétben a belső fogyasztás egyáltalán nem alakult rosszul az elmúlt negyedévekben. Ami változott, az a fogyasztás szerkezete, 2024-ben már megfigyelhető volt, hogy áruk helyett egyre többet költünk szolgáltatásokra, és inkább a szolgáltatási szegmens pörgette a teljes háztartási fogyasztást. Felhasználási oldalról azt, hogy 2024-ben egyáltalán nőhetett a GDP, nagyban a háztartási fogyasztásnak köszönhetjük, míg a beruházások jelentősen visszahúzták GDP-t.
Idén azért annyival jobb a helyzetben a belső kereslet a tavalyinál, hogy az építőipar is végre magára találhat, januárban már a negyedik egymást követő hónapban tudott bővülni az ágazat termelése havi alapon, és az új szerződések értéke is rendre növekszik az októberi mélypont után.
Mindenesetre 2025 első felében csak mérsékelt maradhat a szektor teljesítménye, viszont 2025 második felében már érezhető élénkülésre számít az elemző.
Mindezt támogathatja a későbbiekben az uniós források beérkezése és azok felhasználásának megindulása, illetve az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv révén az építőipar is lendületet kaphat, ami a jelenlegi trendből való kilábaláshoz szükséges – tette hozzá Árokszállási Zoltán.
Csak 2026-ban jöhet el az igazán látványos növekedés
A Nagy Márton által bemutatott makropálya érdekessége, hogy 2026 első negyedévétől konstans 4 százalék fölött lehet a gazdasági növekedés. Árokszállási szerint Trump vámbejelentései előtt ezt nem tűnt irreálisnak, 2026-ban ugyanis a potenciálist meghaladó növekedésre lehetett eddig számítani. „Az euróövezeti gazdasági kilátások közelmúltbeli javulása is bizakodásra ad okot, persze ismét csak ott vannak a friss vámok, amelyek várhatóan rontják az európai vállalatok kilátásait. Továbbá 2026-ra nem elrugaszkodott gondolat az orosz–ukrán háború lezárulásával számolni, ami ugyancsak segítené a magyar gazdaságot” – magyarázta a szakértő, hozzátéve: összességében a gazdaság 2026-ban erőteljesebb növekedési pályára állhat, amit a belső és külső gazdasági, valamint geopolitikai tényezők összességében egyaránt támogathatnak, a sebességet azonban rosszabb esetben jelentősen mérsékelhetik a vámok.
Nagyon sok múlik a német gazdaságon is
Elemzők egyetértenek abban, hogy Németország gazdasága alapvetően strukturális problémákkal küzd, ugyanakkor a kereslethiányon, amely továbbra is jellemzi a német gazdaságot, segíthetnek az elfogadott gazdaságélénkítő intézkedések. Árokszállási szerint az élénkítő intézkedések 0,5-1,0 százalékponttal is növelhetik a GDP-t évente, főként 2026-ban és 2027-ben, az idei növekedésre azonban még csak mérsékelten hatnak.
A magyar gazdaság számára pedig fontos lenne, hogy a német gazdaság újra beinduljon. Németország a magyar termékek legnagyobb felvevőpiaca, a 2014 óta figyelembe vett adatok szerint átlagosan az exportunk közel 27 százaléka megy Németországba.
A 2000-es évek eleje óta, amikor a német gazdaság növekedett, akkor a magyar reál-GDP átlagosan több mint 3 százalékkal nőtt, ám amikor a német GDP negatív volt, akkor a magyar GDP átlagosan közel 0,5 százalékkal esett vissza
– emelte ki az MBH Bank elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.