Ginop Plusz: egyre könnyebben elérhetők az uniós források a hazai vállalkozások számára

Az Európai Unió által biztosított források egyre könnyebben elérhetők a hazai vállalkozások számára, az egyszerűsített igénylési feltételek révén pedig folyamatosan nő az érdeklődők és a szerződött partnerek száma. A hiteligénylési feltételek februári egyszerűsítése a Demján Sándor-program keretében meghirdetett, az uniós források zászlóshajójának számító Ginop Plusz-források, a KKV Technológia Plusz Hitelprogram és annak budapesti vállalatoknak kínált kiegészítő terméke esetében hozott jelentős előrelépést.

A Magyar Fejlesztési Bank tájékoztatása szerint márciusban közel 1,5 milliárd forint értékű (a köznyelvben nullás hitelként ismert) Ginop Plusz-hitelszerződés jött létre a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokkal a programot kezelő MFB Pontokon keresztül. Április elejére a leszerződött kölcsönösszeg megközelítette a 10,9 milliárd forintot. A február 5-én bejelentett könnyítések nyomán az MFB a hitelállomány 30 százalékát, azaz több mint 3,1 milliárd forintot meghaladó összegű szerződést kötött mindössze két hónap alatt.

Eddig az igénylők 43 százalékával sikerült szerződést is kötni.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozásokért és technológiáért felelős államtitkára (képünkön) hangsúlyozta, vállalkozásfejlesztésre most is van és a jövőben is lesz uniós forrás. A KKV Technológiai Plusz Hitelprogram keretében 228 milliárd forint áll a hazai vállalkozások rendelkezésére, az igénylés pedig most minden korábbinál egyszerűbbé vált. 

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a februári könnyítések során számos adminisztrációs akadályt sikerült megszüntetni, melyek a termék korábbi népszerűtlenségét okozták, így a kiváló kondíciókkal rendelkező Ginop Plusz termék ma már a kisebb és nagyobb vállalkozások számára egyaránt vonzó lehetőség. 

Az intézkedések során:

• 50 százalékkal megemelték az igényelhető hitelösszeget, így a vidéki vállalkozások maximum 150, a budapestiek legfeljebb 75 millió forint fejlesztési hitelhez juthatnak.
• Eltörölték a minimális létszámra vonatkozó elvárást, így 0 fős cégek is pályázhatnak a hitelre, amely egyéni vállalkozók részére is rendelkezésre áll.
• Megnyílt a lehetőség az induló cégeknek is hitelkérelem benyújtására: a lezárt üzleti évvel még nem rendelkező cégek maximum 25 millió forintot igényelhetnek.
• Olyan cégek is igényelhetnek kölcsönt, amelyek korábban már támogatásban részesültek a  Ginop Plusz 1. prioritás felhívásai keretében.
• Budapesten kívül immár új ingatlan építése is finanszírozható. 
• Törölték a tárgyi eszközökre vonatkozó korlátozások nagy részét, így szinte bármilyen eszköz beszerezhető lesz a hitelből.
• Ezek beszerzésére a korábbi 50 százalék helyett immár 100 százalékos (szállítói) előleget lehet igénybe venni.
• A beszerzésekben a korábbi 30 százalék helyett már 40 százalék lehet az infokommunikációs (digitális) eszközök aránya.
• A projektek megvalósításának határidejét 18-ról 24 hónapra növelték, ami indokolt esetben továbbra is 6 hónappal meghosszabbítható.
• Az egyéb elszámolhatósági belső korlátok is egyszerűsödtek.

Szabados Richárd hangsúlyozta, a kormány célja, hogy hogy a vállalkozások versenyképességét és hatékonyságát növelő beruházásokat, valamint új piacokra való kilépésüket minél erőteljesebben támogassa. Ezt szolgálja a kis- és középvállalkozások számára 1400 milliárd forintot megmozgató Demján Sándor-program. A kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy a rendelkezésre álló EU-s források még könnyebben legyenek elérhetők a vállalkozások számára, valamint hogy a meglévő támogatások feltételrendszerét a jelenlegi gazdasági helyzethez, a vállalkozások pillanatnyi kihívásaihoz igazítsa. Ennek érdekébem a kormány nemcsak a jelenleg futó  Ginop Plusz programok feltételeit tekinti át, hanem egyeztetéseket folytat a fenntartási időszakban lévő, feltételesen vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázatok feltételrendszerének korrekciójáról is.