Sokmilliárdos kárt okoznak a kibercsalók Magyarországon negyedévente, de vannak kedvező jelek is
A CIB Bank szerint szerint fokozott figyelem szükséges az elektronikus pénzügyi műveleteknél, csalás vagy csalásgyanú esetén pedig haladéktalanul jelenteni kell az esetet.
A múlt év utolsó három hónapjában is jelentős károkat okoztak a bankkártyás, illetve elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az október eleje és december vége közötti időszakban összesen több mint 8,2 milliárd forintos kárt okoztak a csalók, amelyből közel 2,5 milliárd a bankkártyás, bő 5,7 milliárd forint pedig az elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódott.
Felcsillant a fény
Biztató ugyanakkor, hogy
éves összevetésben, ha szerény mértékben – 2,4 százalékkal – is, de csökkent a különböző visszaélésekkel okozott kár értéke:
2023 utolsó negyedévére még hozzávetőleg 8,45 milliárd forintos kárértéket mutatott ki a jegybank. Ugyan a közel 5400 sikeres visszaélés majdnem 44 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál, az okozott kár értéke itt 4,5 százalékkal csökkent.
A bankkártyás forgalomhoz kapcsolódó csalásoknál viszont minden téren növekedést regisztrált az MNB 2023 utolsó negyedévéhez képest: a sikeres visszaélések száma 6,4, összértékük pedig 2,9 százalékkal nőtt egy év alatt. A CIB Bank esetén mind a bankkártya, mind az átutalásos visszaélések összértéke csökkent a két negyedév tekintetében.
A károk nagyobb hányadát változatlanul az elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések okozzák: ezek legnagyobb részénél a csalók az áldozat internet- vagy mobilbankjához szereznek elérést a károsult valamilyen manipulációja útján az ő tevékeny közreműködésével, és utalják vagy utaltatják el a rendelkezésre álló összeget
– hívta fel a figyelmet Bártfai Gábor, a CIB Bank információbiztonsági vezetője.
Azt, hogy a kártyás és elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések mennyire érintik a magyar lakosságot, alátámasztja a CIB Bank friss reprezentatív felmérése is, amelynek eredményei szerint a hazai lakosság csaknem 60 százaléka érintett volt már internetes és/vagy bankok nevével visszaélő csalásban: ezen belül pedig viszonylag magas, 15 százalékos azoknak az aránya, akiket ténylegesen meg is károsítottak.
A megkérdezettek válaszai alapján a leggyakrabban telefonon (44 százalék), sms-ben vagy e-mailben (42-42 százalék) keresik meg a csalók az embereket,
de nem ritkák a próbálkozások az online piactereken, sőt hamis weboldallal is csaknem az érintettek negyede találkozott már. A mobilalkalmazáson keresztül zajló kísérletek jóval ritkábbak.
Bártfai Gábor szerint a visszaélésekkel okozott, milliárdos nagyságrendű kár tükrében változatlanul indokolt a fokozott figyelem a felhasználói és szolgáltatói oldalon egyaránt, részben azért is, mert a csalók folyamatosan változtatják, finomítják az elkövetési módszereiket.
