A CIB Bank szerint szerint fokozott figyelem szükséges az elektronikus pénzügyi műveleteknél, csalás vagy csalásgyanú esetén pedig haladéktalanul jelenteni kell az esetet.
A múlt év utolsó három hónapjában is jelentős károkat okoztak a bankkártyás, illetve elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az október eleje és december vége közötti időszakban összesen több mint 8,2 milliárd forintos kárt okoztak a csalók, amelyből közel 2,5 milliárd a bankkártyás, bő 5,7 milliárd forint pedig az elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódott.
Biztató ugyanakkor, hogy
éves összevetésben, ha szerény mértékben – 2,4 százalékkal – is, de csökkent a különböző visszaélésekkel okozott kár értéke:
2023 utolsó negyedévére még hozzávetőleg 8,45 milliárd forintos kárértéket mutatott ki a jegybank. Ugyan a közel 5400 sikeres visszaélés majdnem 44 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál, az okozott kár értéke itt 4,5 százalékkal csökkent.
A bankkártyás forgalomhoz kapcsolódó csalásoknál viszont minden téren növekedést regisztrált az MNB 2023 utolsó negyedévéhez képest: a sikeres visszaélések száma 6,4, összértékük pedig 2,9 százalékkal nőtt egy év alatt. A CIB Bank esetén mind a bankkártya, mind az átutalásos visszaélések összértéke csökkent a két negyedév tekintetében.
A károk nagyobb hányadát változatlanul az elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések okozzák: ezek legnagyobb részénél a csalók az áldozat internet- vagy mobilbankjához szereznek elérést a károsult valamilyen manipulációja útján az ő tevékeny közreműködésével, és utalják vagy utaltatják el a rendelkezésre álló összeget
– hívta fel a figyelmet Bártfai Gábor, a CIB Bank információbiztonsági vezetője.
Azt, hogy a kártyás és elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések mennyire érintik a magyar lakosságot, alátámasztja a CIB Bank friss reprezentatív felmérése is, amelynek eredményei szerint a hazai lakosság csaknem 60 százaléka érintett volt már internetes és/vagy bankok nevével visszaélő csalásban: ezen belül pedig viszonylag magas, 15 százalékos azoknak az aránya, akiket ténylegesen meg is károsítottak.
A megkérdezettek válaszai alapján a leggyakrabban telefonon (44 százalék), sms-ben vagy e-mailben (42-42 százalék) keresik meg a csalók az embereket,
de nem ritkák a próbálkozások az online piactereken, sőt hamis weboldallal is csaknem az érintettek negyede találkozott már. A mobilalkalmazáson keresztül zajló kísérletek jóval ritkábbak.
Bártfai Gábor szerint a visszaélésekkel okozott, milliárdos nagyságrendű kár tükrében változatlanul indokolt a fokozott figyelem a felhasználói és szolgáltatói oldalon egyaránt, részben azért is, mert a csalók folyamatosan változtatják, finomítják az elkövetési módszereiket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.