Visa, Mastercard, PayPal: Európa lecsavarodna az amerikaiakról, Oroszország amputálása óvó jel volt

Sokaknak elsikkadhatott a Christine Lagarde csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott sok egyéb információ közt az az érdekes részlet, hogy az Európai Központi Bank elnöke a digitális euró bevezetését megalapozó törvényalkotást sürgette. A Handelsblatt figyelmét nem kerülte el, és a német lap meg is írta: a digitális euró egy útja lehetne annak, hogy az euróövezet országai megszabaduljanak egy irritálóvá vált külső függéstől. A feszültség már amúgy is megvolt, a vámháború jó alkalom előhozni.

Előrevethetjük: a kulcsszavak cégnevek, mint Visa, Mastercard és PayPal.

De ne szaladjunk előre. Milyen külső függésekről hangoztatták az európai vezetők és Brüsszel az elmúlt években, hogy kényelmetlenek, károsak és megszüntetendők? Erről alapvetően két dolog juthat eszébe a hírolvasóknak:

• az orosz energiától
• és a kínai nyersanyagoktól és termékektől való függés.

Aztán jött Donald Trump elnök az Európai Unióra is kivetett vámjaival és a kényszerrel egy olyan alkudozásra, amelyben minden lapot és adut számba érdemes venni. Az unióban pedig a Trumppal szembeni politikai ellenérzéseikkel szinkronban vagy ezektől függetlenül hirtelen sokan ráébredtek: Amerikától is függünk. Ehhez a felismeréshez korábban a háború előzményeivel és következményeivel együtt sem volt elegendő.

Az uniós energia-külpolitika talányos fordulatai külön fejezetet érdemelnének, mindenesetre a pénzügyi életben azért indult pezsgés, mert egyszerre asztalra került a csizma, amelynek a létezéséről amúgy mindenki tudott. Európa amerikai cégektől függ a fizetési tranzakciókban – elemzi a Handelsblatt.

Vámháború: a valódi háború mutatta fel az óvó példát

Az efféle és mindenféle függéseket, mint az említetteket is, békeidőben a globalizáció hozta nemzetközi együttműködésként üdvözölték. Ha azonban már az kell, hogy az oroszoktól vagy a kínaiaktól féljünk, menten előkerülnek negatívumként. A Trump-érában most Amerika is sorra került.

A párhuzamot nem mi állítottuk fel, a befolyásos német üzleti lap hívta fel rá a figyelmet. 

Visa, Mastercard, Apple Pay: erősen beágyazódtak az európai fizetési szolgáltatásokba

Lagarde nem először utalt a problémára az EKB részéről. Az euróövezeti jegybank felmérése szerint az Európai Unióban csak kilenc országban van olyan nemzeti kártyafizetési rendszer, amelyet a bankok maguk működtetnek, köztük Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország. A vizsgált országok közül 13-ban teljes mértékben olyan nemzetközi szolgáltatók intézik a kártyafizetéseket, mint a Visa és a Mastercard, ha a kártyákat maguk a helyi banok bocsátják is ki. Az EKB adatai szerint az euróövezetben 2022-ben a kártyafizetések jó 60 százalékát nemzetközi rendszereken keresztül bonyolították le. 

A két amerikai cég olyan szolgáltatásokat rendel hozzá a nemzeti kártyarendszerekhez, amelyek lehetővé teszik a külföldön való fizetést is. Ebből ered, hogy az európai bankok rég együtt dolgoznak a Visával és a Mastercarddal, egyszersmind versenytársként is tekintenek rájuk. 

Ráadásul a fogyasztók egyre gyakrabban az okostelefonjukat használják a fizetésekhez, és ehhez gyakran az Apple Payt használják. Az Apple jutalékot kap, és a telefon Wallet applikációjában általában Visa vagy Mastercard kártyát tárolnak el.

Németországban sok pénzintézet, mint az ING Germany, a DKB, az N26  és a Trade Republic elsősorban vagy csak Visa vagy Mastercard hitelkártyát társít a folyószámlákhoz. A Visa úgy becsli, az országban 17 milliót használnak a hitelkártyáiból. Az EHI adatai szerint emellett a szintén amerikai PayPal az online eladások 28 százalékát bonyolította le 2028-ban, a Mastercard és a Visa körülbelül 11 százalékot.

Európa az amerikaiak számára érzékeny húrokat penget. A Visa és a Mastercard is nettó jövedelmei jelentős részét az USA-n kívül szerzi, a Visa esetében a 2023–2024-es pénzügyi évben a kétharmadát. 

Kártyás fizetések: Európa alternatívái

A fentiek a lakosságra, nem a cégekre vonatkoznak. A vállalatok közti fizetéseket Európában elsősorban a SEPA nevű, az amerikaiaktól független platformon intézik, ebbe az EKB szerint 38 ország van bekapcsolva. 

A Lagarde emlegette digitális euró, amely új fizetési móddá válhat, nem rövid távú projekt, a tervnek végig kell mennie az európai intézményeken. A német lap idézte szakértő szerint legalább három vagy név év, amíg elérhetővé válhat.

Közben német, belga, francia és holland bankok létrehozták az Európai Fizetési Kezdeményezést (EPI), amely a Wero nevű új fizetési rendszert tervezi bevezetni. Mobiltelefonok közti fizetésekben a Wero már működik is. Az EPI vezérigazgatója, Martina Weimert szerint online fizetési rendszerként a Wero valamikor az év második felében kezdhet el működni, a cél a nyár. 

Már korábban is voltak hasonló kezdeményezések, amelyek azonban dugába dőltek. A Weróhoz kevés ország csatlakozott, Weimert szerint azonban most megnövekedett az érdeklődés. Úgy véli, nagy lendületet adna a Werónak, ha kötelezővé tennék a kiskereskedőknek, hogy legalább egy európai fizetési módszert fogadjanak el.

Weimertnek van egy olyan típusú érve is, amelyet ritkán hallhattunk Európában. A bankoknak nem kellene átadniuk a jutalékuk egy részét, a pénz nem a Visa és a Mastercard profitját hizlalná, és nem vinnék ki Európából.