Kismotor: a közlekedés lassú, olcsó alternatívája
Nagyjából az ötvenes-hatvanas évek fordulójára tehető, amikor Magyarországon elkezdtek meghonosodni az 50 köbcentis kismotorok, sőt, Berva és Panni néven hazai gyártású modellek is felbukkantak a vas-műszaki boltokban. Tömegesen azonban a szocialista importból érkező, változatos minőségű járgányok (Simson, Romet, Komar, Jawa, Mustang stb.) terjedtek el az utakon. Ugyanakkor ezek az apró kétütemű gépek rövid távokra valók voltak, így az – akár oldalkocsis – nagymotorokkal ellentétben nem igazán pótolták az autókat – írja a Magyar Nemzet.
Míg az autókra éveket kellett várni a Merkurnál, a kismotorokat akár azonnal el lehetett hozni a szakboltokból. A nyugati nyitás aztán új lehetőségeket hozott, a Simsonokat, Babettákat felváltották a tömegesen behozott japán, kis kerekű robogók. Ezekre könnyű volt felszállni, a CVT miatt sebességet sem kellett váltani, és megbízhatónak bizonyultak.
Nem gépjármű, nincs forgalmi
A segédmotoros kerékpár nem minősül gépjárműnek, belső égésű motorja legfeljebb 50 köbcentis lehet, a legnagyobb tervezési sebessége pedig nem haladhatja meg a 45 kilométer per órát. Lehet a járgány akár három- vagy négykerekű is, és hajthatja legfeljebb 4 kilowatt teljesítményű villanymotor, de egyelőre maradjunk az L1e kategóriába sorolt, vagyis benzines és kétkerekű masináknál, úgyis ezek messze a legnépszerűbbek.
Mindegyik vezethető autós (B-s) jogosítvánnyal vagy AM kategóriás engedéllyel is – az utóbbihoz nem kell orvosi alkalmassági vizsgálat, ráadásul 14 év az alsó korhatára, az utóbbi a középiskolások számára teszi érdekessé.
Ittasan kismotort sem szabad vezetni, utas nem szállítható rajta, és kötelező a bukósisak viselése. Forgalmi engedélyük sincs, egyetlen dokumentumuk az adásvételi szerződés, amely alapján kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, jelképes összegért. Ehhez párosul még az alacsony, 2-3 literes fogyasztás 100 kilométerre vetítve.
És a száguldás?
Nem véletlenül értékelik sokan a régebbi, elektronikus leszabályzás nélküli segédmotoros kerékpárokat, hiszen ezek jelentős része képes nyélgázon legalább kilométer per órával haladni. Ráadásul itt még nem áll meg a magyar lelemény: elég
gyakori a különféle tuning
(például 70 köbcentis hengerrel), és még többen vannak, akik nemes egyszerűséggel nagyobb, általában 125-ös robogókat használnak papírok nélkül, 50 köbcentisnek álcázva. Gyárilag ugyanis lassú, erőtlen járművekről van szó. Persze aki lebukik, mert 125-ös motort használ 50 köbcentisnek álcázva, komoly büntetésre számíthat.
Tarolnak a 125-ösök
Immár Magyarországon is inkább a sebességkorlátozás nélküli, biztonságosabb építésű, normál motorrendszámos 125-ösök népszerűek, ami lassan átgyűrűzik a használtpiaci szokásokra. A trendet gyorsítja, hogy a KRESZ-módosítás következtében a korábbinál könnyebb a 11 kilawttos motorteljesítményig érvényes A1 jogosítvány megszerzése: az autósok könnyített képzéssel (B125) és olcsóbban letehetik.
Közben
egyre terjednek az akár konnektorról is tölthető, kivehető akkumulátorral szerelt elektromos modellek – tömeges terjedésüknek egyelőre magas áruk szab gátat.
Összességében a jövő Magyarországon is a klasszikus benzines kismotorok visszaszorulását hozhatja, ám korai lenne temetni a kategóriát. Ezek a kifejezetten olcsón megvehető és fenntartható járművek sokak fontos közlekedési eszközei maradnak, emellett megjelent a „nosztalgiafaktor” is, azaz a KGST-gépek népszerűsége ismét feljövőben van.
