Nagyjából az ötvenes-hatvanas évek fordulójára tehető, amikor Magyarországon elkezdtek meghonosodni az 50 köbcentis kismotorok, sőt, Berva és Panni néven hazai gyártású modellek is felbukkantak a vas-műszaki boltokban. Tömegesen azonban a szocialista importból érkező, változatos minőségű járgányok (Simson, Romet, Komar, Jawa, Mustang stb.) terjedtek el az utakon. Ugyanakkor ezek az apró kétütemű gépek rövid távokra valók voltak, így az – akár oldalkocsis – nagymotorokkal ellentétben nem igazán pótolták az autókat – írja a Magyar Nemzet.
Míg az autókra éveket kellett várni a Merkurnál, a kismotorokat akár azonnal el lehetett hozni a szakboltokból. A nyugati nyitás aztán új lehetőségeket hozott, a Simsonokat, Babettákat felváltották a tömegesen behozott japán, kis kerekű robogók. Ezekre könnyű volt felszállni, a CVT miatt sebességet sem kellett váltani, és megbízhatónak bizonyultak.
A segédmotoros kerékpár nem minősül gépjárműnek, belső égésű motorja legfeljebb 50 köbcentis lehet, a legnagyobb tervezési sebessége pedig nem haladhatja meg a 45 kilométer per órát. Lehet a járgány akár három- vagy négykerekű is, és hajthatja legfeljebb 4 kilowatt teljesítményű villanymotor, de egyelőre maradjunk az L1e kategóriába sorolt, vagyis benzines és kétkerekű masináknál, úgyis ezek messze a legnépszerűbbek.
Mindegyik vezethető autós (B-s) jogosítvánnyal vagy AM kategóriás engedéllyel is – az utóbbihoz nem kell orvosi alkalmassági vizsgálat, ráadásul 14 év az alsó korhatára, az utóbbi a középiskolások számára teszi érdekessé.
Ittasan kismotort sem szabad vezetni, utas nem szállítható rajta, és kötelező a bukósisak viselése. Forgalmi engedélyük sincs, egyetlen dokumentumuk az adásvételi szerződés, amely alapján kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, jelképes összegért. Ehhez párosul még az alacsony, 2-3 literes fogyasztás 100 kilométerre vetítve.
Nem véletlenül értékelik sokan a régebbi, elektronikus leszabályzás nélküli segédmotoros kerékpárokat, hiszen ezek jelentős része képes nyélgázon legalább kilométer per órával haladni. Ráadásul itt még nem áll meg a magyar lelemény: elég
gyakori a különféle tuning
(például 70 köbcentis hengerrel), és még többen vannak, akik nemes egyszerűséggel nagyobb, általában 125-ös robogókat használnak papírok nélkül, 50 köbcentisnek álcázva. Gyárilag ugyanis lassú, erőtlen járművekről van szó. Persze aki lebukik, mert 125-ös motort használ 50 köbcentisnek álcázva, komoly büntetésre számíthat.
Immár Magyarországon is inkább a sebességkorlátozás nélküli, biztonságosabb építésű, normál motorrendszámos 125-ösök népszerűek, ami lassan átgyűrűzik a használtpiaci szokásokra. A trendet gyorsítja, hogy a KRESZ-módosítás következtében a korábbinál könnyebb a 11 kilawttos motorteljesítményig érvényes A1 jogosítvány megszerzése: az autósok könnyített képzéssel (B125) és olcsóbban letehetik.
Közben
egyre terjednek az akár konnektorról is tölthető, kivehető akkumulátorral szerelt elektromos modellek – tömeges terjedésüknek egyelőre magas áruk szab gátat.
Összességében a jövő Magyarországon is a klasszikus benzines kismotorok visszaszorulását hozhatja, ám korai lenne temetni a kategóriát. Ezek a kifejezetten olcsón megvehető és fenntartható járművek sokak fontos közlekedési eszközei maradnak, emellett megjelent a „nosztalgiafaktor” is, azaz a KGST-gépek népszerűsége ismét feljövőben van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.