Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye képes a fejlődésre

A Boon és az Észak-Magyarország gazdaságfejlesztési konferenciája időszerű és stratégiailag is indokolt, hiszen a térség összetett gazdasági szerkezete, ipari múltja és fejlődési potenciálja kiváló alapot ad ahhoz, hogy egy konferencia valódi szakmai tartalommal és hosszú távú hatással bírjon. A miskolci Népkerti Vigadóban megrendezendő konferencia lehetőséget ad arra, hogy összekösse a beruházókat, a helyi vállalkozásokat, az oktatási intézményeket és a döntéshozókat.

Borsodban a munkaerőpiaci kihívások, a szakképzés fejlesztése és az ipar 4.0 adaptálása különösen aktuális kérdés. Ez külkereskedelmi és exportorientált vállalkozások számára vonzó lehetőségeket jelent, amelyeket egy konferencia tematizálni tud. Egy gazdasági konferencia megrendezése üzenetértékű: figyelem, forrás és szándék irányul a térség fejlesztésére. Ez növeli a térség önbizalmát, befektetői láthatóságát és kapcsolatépítési lehetőségeit.

Borsod-Abaúj-Zemplén nemcsak rászorul a fejlesztésekre, hanem képes is rá. Egy gazdasági konferencia ezt az átalakulási képességet erősítheti meg, és hidat építhet a múlt tapasztalata, a jelen kihívásai és a jövő lehetőségei között.

Területfejlesztés, beruházások innováció

„Egy héttel ezelőtt Nyíregyházán tartottunk gazdaságfejlesztési konferenciát – kezdte megnyitó gondolatait Csákó Attila, a Boon és az Észak-Magyarország főszerkesztője. – Tudják, mi a közös abban a fórumban és a mai konferenciában? – tette fel a kérdést. – Hogy sikeres! Mire alapozom ezt? Az előadók személyére, felkészültségére és a tematikára. Az utóbbi a területfejlesztés, a beruházások és az innováció.”

„Egy régió fejlődése és élhetősége az alapja, hogy a benne élőknek jó legyen a komfortérzete, hogy például a fiatalok nem menjenek el, vagy ha el is mennek, akkor térjenek haza. Mert van hova visszatérni, hiszen élhető a környezet, van munkahely. Ennek egyik pillére, hogy a kormányzat, a vármegyei közgyűlés és a települések vezetői mindent megtegyenek e cél teljesüléséért. Másfelől itt jönnek képbe önök, vállalkozók, akiknek szintén rendkívül fontos szerepük van, mert munkahelyet teremtenek, fizetést adnak, ezáltal kenyeret juttatnak a családok, a munkavállalók, a dolgozó fiatalok asztalára” – fejtette ki.

Így folytatta: „Egy adott ország, így Magyarország élhetősége részben az önök produktumán múlik: a tervek megvalósításához ugyanis pénz kell, abból lehet otthonteremtést, utakat, egészségügyet, katonaságot, oktatást fejleszteni, hogy csak néhány példát említsek. Örülök neki, hogy egy ilyen színvonalas rendezvénnyel a Boon és az Észak-Magyarország hozzá tud járulni ahhoz, hogy első kézből szerezzenek kormányzati információt, illetve egy asztalnál cseréljenek gondolatokat önök, vállalkozók!”

A régiókba irányítják a beruházásokat

„Bármilyen nehéz is az európai gazdaság helyzete, és teljesen függetleníteni nem lehet tőle a magyar helyzetet, mégis 0,6 százalékkal növekedett tavaly a magyar gazdaság – jelentette ki a konferencia fő előadója, Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes. – A kormány meghirdette a semlegességre épülő gazdaságpolitikát. Mindkét földrajzi irányba jó kapcsolatokat igyekszünk kialakítani, hiszen az ember és a gazdaság is két lábon tud stabilan állni.”

A legnagyobb fejlődést Budapest és Pest megye érte el, valamennyi vármegye – így Borsod-Abaúj-Zemplén – potenciálja nőtt, de „a főváros más ligában focizik”. Éppen ezért a fókuszt a vidékre kell helyezni, hogy a felzárkózás ütemes legyen.

A miniszterhelyettes elmondta, hogy Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország az utóbbi időben nem tudott olyan mértékben részese lenni a beruházásoknak, mint kellett volna. „A jövő feladata, hogy ezekbe a régiókba irányítsuk a beruházásokat.”

„A foglalkoztatás országosan magas, a tartalék mintegy 300 ezer fő, az ő foglakoztatásuk nagy kihívás. Az észak-magyarországi foglalkoztatási ráta az alacsonyabbak közé tartozik. Az idősebb korosztály és a nők foglalkoztatása elmarad az uniós átlagtól. A munkanélküliségi ráta 6,7 százalék, a legkiemelkedőbb az országos adatok között. Komoly erőfeszítésekre van szükség ennek megváltoztatásához – emelte ki Latorcai Csaba. – Hátrány, hogy a korai iskolaelhagyók arányát nem sikerült csökkenteni. Borsod-Abaúj-Zemplén ebben rossz pozícióban van. A középfokú végzettségűek aránya jó, de a felsőfokú képzettségűeké nem. A régió motorja a Miskolci Egyetem. Ez biztató.”

Sokszínű régió Észak-Magyarország

A miniszterhelyettes szerint az Észak-Magyarország régióra a sokszínűség jellemző. A GDP az országos átlag alatti, de a felzárkózás folyamatos. Vonzó a befektetési környezet, ami potenciált rejt. Borsod-Abaúj-Zemplén az ország második legnagyobb megyéje változatos természeti adottságokkal és komoly ipari hagyományokkal. A bedőlés miatt szinte teljesen újra kellett építeni a gazdaságot. Heves gazdaságában a járműipar a meghatározó. Nagy turisztikai potenciál: Eger, a hegyvidék és a Tisza-tó. Eger a vidék második legjelentősebb turisztikai tényezője. A gazdaság súlypontja Budapest felé lejt. Nógrád a legkevésbé fejlett vármegye a régióban: 0,8 százalékot ad az országos ipari termeléshez.

Fókuszban a vidéki Magyarország fejlesztése

Magyarország 2030-ra váljon Európa öt legélhetőbb országának egyikévé. Latorcai Csaba elmondása szerint ez a kormány egyik fő fejlesztési célja. Ennek keretében segítik a fiatalokat és a családokat.

A vidéki Magyarországnak célzott fejlesztési irányokkal akar segíteni a kormány. Tizenegy ilyen van. Borsod-Abaúj-Zemplén számára a vegyipari tengely fontos elem. Ezt kívánja erősíteni a kormány is.

A térség felzárkóztatása érdekében folytatódik a közlekedési infrastruktúra megújítása: út- és vasút-korszerűsítés. Ki kell nyitni a vármegye elzárt területeit. A vidék közösségi közlekedési infrastruktúráját is javítani kell.

A kistérségek számára is indít a kormány fejlesztési programot. Ilyen a már működő Tokaj-hegyaljai program, amelynek már látszanak az eredményei. Elhangzott, hogy a szakképzés erősítése fontos, erősíteni kell a gyengébb kistérségeket.

„A területalapú stratégiai fejlesztés még nem honosodott meg, fontos, hogy ez a gondolkodás gyökeret verjen. A helyi tényezőknek együtt kell meghatározni a fejlesztési igényeket – hangsúlyozta a miniszter. – Például nem biztos, hogy tíz település közül mindegyiknek vennie kell fűnyíró traktort, mert azok így kihasználatlanok lesznek. Közösen kell vásárolni és megosztani a kapacitást. Ugyanezzel a gondolkodással a rendelkezésre álló forrásokat jobban ki lehet használni.”

A versenyképes járások program elindult. Legalább három település együttműködése szükséges hozzá. Fontos az együttgondolkodás egymással és a gazdasági szereplőkkel. Szó lehet a szolidaritási hozzájárulás visszafordításáról. Így lényegében helyben maradhat a pénz. Ősszel már konkrét fejlesztések kezdődhetnek el az addig megkötendő támogatási szerződések alapján. Idén 62 milliárd forint költhető el, az igény azonban ennek a kétszerese.

Nehéz időszak áll a vármegye mögött, de stabilizálódhat a gazdaság

„Borsod-Abaúj-Zemplén erős gazdasági alapokkal rendelkezik, de a globális gazdaság lassulása nagyon kihat a vármegye gazdasági teljesítményére is” – mondta Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Az elmúlt esztendő különösen nehéz volt, komoly visszaesésekkel, jobb esetben csak megtorpanásokkal. A vármegye ipari teljesítményének értéke hazai viszonylatban jelentős volt, annak ellenére, hogy az ipari termelés volumene 5,2 százalékkal elmaradt az előző évitől. Jó hír, hogy a visszaesés ellenére Borsod-Abaúj-Zemplén a nagy súlyú vármegyék közé tartozik, a nálunk realizált termelési érték (4450 milliárd forint) a hazai kibocsátás 8,4 százalékát jelentette. Az egy lakosra jutó termelési érték az országos átlag 1,3-szerese, ezzel a vármegye a térségi rangsor első felében helyezkedett el.”

„Ezek alapján azt kell hogy mondjam: az alapok erősek, nincs csődhullám, nem csökkent a vállalkozások száma. Fájdalmas, hogy a vármegyénk két húzóágazata, a vegyipar és a gépipar is erős megrendeléshiánnyal küzd az említett lassulás miatt.”

A gazdasági stabilitás esztendeje következik

„Az idei esztendő első negyedéve nem mutatott jó gazdasági tendenciákat, és a világ eseményei további bizonytalanságokat generálnak. Itt az orosz–ukrán háború fizikai értelemben, de a vámháború is olyan nehézség, amely jelentősen befolyásolhatja a vármegyénk gazdasági teljesítményét – mutatott rá Bihall Tamás. – Összességében úgy látom, hogy a 2025-ös év is a gazdaság stabilitásáról szól majd, és sajnos kevésbé az erős gazdasági növekedésről. Ebbéli várakozásait a kormány is 2 százalék körülire módosította, szemben a korábbi optimistább előrejelzéssel. De biztos vagyok abban, hogy vármegyénk meghatározó cégei stabilan működnek majd, miként az igen nagyszámú kisvállalkozói kör is.”

A Demján Sándor Tőkeprogram jó alap

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara feladata, hogy a vállalkozói érdekek képviseletében jelezze azokat a problémákat, amelyek a működés biztonságát és hatékonyságát veszélyeztetik. A kamara fontos feladatának tartja a szakképzés fejlesztését, a tudásalapú gazdaság megvalósítását a Miskolci Egyetemmel együttműködve. „Nagyon fontos a Demján Sándor Tőkeprogram, amely 100 milliárd forint értékben áll a vállalkozások rendelkezésre Magyarországon, és bízunk benne, hogy ebből minél több landol a vármegyei vállalatoknál. Szervezünk új formációkat is, így többek között a női vállalkozók klubját, a nemzetközi vállalatok fórumát, a hazai tulajdonú kkv-k pozíciójának erősítését célzó klubot vagy például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudás bővítését szolgáló előadásokat, képzéseket.”

Jó adottságok, kimagasló értékek

„Mint már elhangzott, a vármegye természeti adottságai, az épített örökségünk, a kulturális értékeink kimagaslók. Ugyanakkor ezt az egyedülálló vonzerőt nem feltétlenül tükrözik vissza a forgalmi adatok, tehát a vendégéjszakák száma, a külföldi turisták száma. Ezen változtatni lehet és kell – véli a kamarai elnök. – A kamara az ebben érintett vállalkozások összefogásával, támogatásával, javaslataik koordinálásával szeretne hozzáadott értéket nyújtani ehhez a munkához. Ezt szolgálja a Miskolc város turisztika cégével kötött együttműködés is. A turizmust mint lehetőséget szeretnénk mélyebben kiaknázni. A Bükk városa program a tisztaság és biztonság kérdését helyesen fogalmazza meg, de a vállalkozások részéről számos egyéb fejlesztési javaslat is napirenden van, ezeket a döntéshozókkal szeretnénk folyamatosan megvitatni.”

Innovációban még rosszul állnak a hazai vállalkozások

A miskolci Figyelő TOP 200 – Észak-Magyarország Gazdaságfejlesztési Konferencia fontos témája volt az innováció.
Az innováció hozzáadott értéket jelent, jelentős tudásalapú fejlesztést takar az adott vállalkozás által korábban előállított termékhez vagy szolgáltatáshoz képest. Az innováció lényegében a kutatási-fejlesztési tevékenység eredménye. Legtöbben a technológiai-műszaki innovációkat ismerik, de létezik a kereskedelmi-marketing innováció, társadalmi innováció vagy a kreatívipari innováció. Az innovációk elsősorban a gazdasági hatékonyságot növelik, de általuk lehet a társadalmi jólétet is megteremteni. A jó innovációs tevékenységgel a kis- és közepes vállalkozások számára megtérül például a befektetett tőke.

Lemaradásban vagyunk Kínához képest

„Az innovációban maga az Európai Unió is lemaradásban van például Kínához képest – jelentette ki Kovács Viktória, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vállalati szolgáltatások igazgatója. – Globálisan kimutatható, hogy az innovációba fektető országok fejlődése meredekebb. A gazdasági szereplők szintjén adatszerűen kimutatható, hogy az innovatív vállalkozások 58 százalékkal termelékenyebbek az innovációt nem használóknál. Az is kimutatható, hogy az innovatív cégeknek általában magasabb a foglalkoztatási létszámuk, és a bér is magasabb ezeknél a vállalkozásoknál.”

A fiatalok vállalkozási hajlandósága nem túl erős

Kovács Viktória beszélt arról is, hol tart most Magyarország az innováció alkalmazásában. Mint kifejtette, 2010 óta folyamatosan nő az erre a célra befektetett összeg. A terv az volt, hogy 2030-ra érje el GDP-arányosan a 3 százalékot. „Tény, hogy ennek a fejlődési pályának még nem tartunk a közelében, de folyamatos a növekedés – jelentette ki. – A kutatók-fejlesztők száma egyre nő. Sok ugyan a kutató, mégis elmaradunk az uniós átlagtól.” A szakember szerint az egyik alapvető probléma, hogy a fiatalok vállalkozási hajlandósága nem túl erős.  

Csak minden harmadik cég innovál

„Kijelenthető, hogy a magyarországi kis- és közepes vállalkozások közül csak minden harmadik vesz részt innovációban – emelte ki Kovács Viktória. – A cél pedig az, hogy 2030-ra minden második cég innovatív legyen a magyar gazdaságban.”

Mint megtudtuk, a Nemzeti Innovációs Ügynökség a saját eszközeivel segíti a hazai vállalkozásokat az innovációs készség és tevékenység elsajátításában. 

A nagyvállalatok számára külön lehetőség áll rendelkezésre. De uniós támogatású pályázat létezik a kis- és közepes vállalkozások számára. Támogatják például a körforgásos gazdálkodást. Fontos a nemzetközi piacra lépés ösztönzése, azaz az exportképes vállalkozások támogatása, de a célok közé tartozik az új, gyors növekedésű technológiai vállalatok létrejöttének támogatása is.

Ingyenes szolgáltatásokat nyújt az ügynökség

„A Nemzeti Innovációs Ügynökség minél több céget szeretne megszólítani. Az ügynökség ingyenes szolgáltatásokat biztosít a vállalkozások számára. Az a tapasztalat, hogy tudományos, műszaki oldalról jól összeállított tervekkel állnak elő a vállalkozások, de az ehhez kapcsolódó üzleti tervek és a marketingstratégia meglehetősen hiányos – mutatott rá Kovács Viktória. – A hozzánk forduló vállalkozások esetében igyekszünk rámutatni a hiányosságokra. Van innovációs online tréning, amely nagyban segíti az innovációra készülő vállalkozások dolgát. De létezik nemzetközi piacra lépést segítő program is.”

Magyarországon már nincs „összeszerelő üzem szindróma”

„Sereghajtóból élbolyba jutottunk foglalkoztatás területén az Európai Unióban – jelentette ki Szalai Piroska miniszterelnöki megbízott a Figyelő TOP 200 – Észak-Magyarország Gazdaságfejlesztési Konferencián. – Több esetben nem arról van szó, hogy hozzánk gyengültek az országok, hanem mi nőttünk fel hozzájuk. A foglalkoztatásban az Észak-Magyarország régió is kifejezetten jól áll. Egyszerre van magas foglalkoztatás és munkanélküliség. Már 2010-ben létezett ez a jelenség: több helyen munkaerőhiány volt, máshol munkanélküliség.”

Egymillió ember jutott munkához

Különleges eszközök kellettek ahhoz, hogy elérje a kitűzött célt az ország, és egymillió ember kapjon munkát. Hozzájárult az is, hogy az inaktívak kevesebben lettek, valamint a népesség számában is volt visszaesés 2010 óta. Statisztikai tény azonban, hogy 2010 óta a 20 és 64 év közötti korcsoportban 2 millióról 800 ezerre csökkent az inaktív dolgozók száma. A nagyobb arányú csökkenés 2015–16-ban volt, és tovább csökkent a Covid időszaka után. „Kijelenthető, hogy magasabb most a foglalkoztatási ráta, mint a Kádár-korszakban volt.”

Megéri foglalkoztatottá válni

Észak-Magyarországon is ugyanez a tendencia figyelhető meg. Egyre nehezebb találni a régióban mozgósítható munkaerőt. Egyre jobban megéri foglalkoztatottá válni. Uniós viszonylatban Észak-Magyarország is átlagos foglalkoztatottságú terület a maga 75,1 százalékos foglalkoztatottságával, miközben az országos átlag egyébként 80 százalék feletti. Európai viszonylatban a hetedik legjobbak voltunk 2024-ben az EU-ban, Németországgal vállvetve.

Képzett a magyar munkaerő

Szalai Piroska arról is beszélt, hogy gazdasági növekedésben a nagyobb foglalkoztatással bíró országok között a legjobbak között vagyunk. „Itt is tetten érhető, hogy nem úgy javult a helyzetünk, hogy a többiek hozzánk romlottak, hanem mi nőttünk fel hozzájuk. Sok tényező segített ebben. Például, hogy 2010-ben átlag alatt voltunk képzettségben, mára már hatalmasat fejlődtünk. A diplomások foglalkoztatási rátája a legnagyobb Európában. A középfokúak tekintetében sem állunk rosszul.”  
A miniszterelnöki megbízott kifejtette, hogy az „összeszerelő üzem szindróma” már nem létezik. Inkább 2006 és 2010 között volt jellemző, hogy alacsony képzettségű munkaerőt igénylő vállalkozások telepedtek meg Magyarországon. Mára a befektetők a képzett munkaerőt igénylik.