Hatalmas az érdeklődés a Demján Sándor Program pályázatai iránt – ezért népszerű a program

Többszörös a túljelentkezés a Demján Sándor Program pályázataira – nyilatkozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a TV2 Mokka című műsorának hétfői adásában.

Szabados Richárd elmondta, egyes beruházásélénkítő pályázatok esetében csaknem háromszor, míg némely digitális programoknál mintegy négyszer több a jelentkezők a száma a támogatható pályázatokhoz képest. Hozzátette, idén a kormány összességében 1400 milliárd forintnyi olyan forrást tervez elérhetővé tenni, ami korábban nem állt a kis- és középvállalkozások (kkv) rendelkezésére.

Mint mondta, a kormányzat a programmal azt szeretné elérni, hogy növekedjen a vállalkozások mérete, emellett az exportáló cégekre is külön kell összpontosítani. A lakhatás, a családok támogatása és a gazdaságélénkítő akcióterv stratégiai szegmens, a kkv-k segítésén keresztül pedig családokat, embereket tud támogatni a kormány.

Fontos gazdaságpolitikai eszköz a Demján Sándor Program

Ismertette, az 1+1 beruházásélénkítő szegmens 48 milliárd forintos keretére már 136 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, ez is mutatja, hogy a vállalkozásoknál ott vannak a beruházási, korszerűsítési tervek. A Demján Sándor Program 8+1 programeleme közül eddig csak egy esetben zárult le a pályázati időszak, így a többi programra még jelentkezhetnek a cégek.

Szabados Richárd szerint, amikor az első fél év végén megérkeznek a vállalkozásokhoz az első támogatási összegek, a második fél évben jó eséllyel megjelenik a program hatása a gazdasági növekedésben is. Hozzátette, hogy az európai uniós társfinanszírozással elnyert összegek többek között kamattámogatás és finanszírozás formájában is odaadhatók a cégeknek.

Az államtitkár a hitelekről is beszélt, ami a vállalkozások életében egy alapvető dolog, ennek köszönhetően a cégek egy külső forrást tudnak használni egy jövőbeni extra hozam elérésére. Megjegyezte, hogy a túlzott hitelfelvételt nyilvánvalóan el kell kerülniük a cégeknek, de Magyarország esetében ez nem áll fenn.

Ismertette, az a 13-15 százalékos külső forrási arány, amellyel rendelkeznek a cégek az országban, nem számít nagynak nemzetközi összehasonlításban.

Szabados Richárd közölte, az európai uniós támogatásokkal leginkább a fejletlenebb régiókra fókuszál a kormány. Ez azt jelenti, hogy azokat a vármegyéket támogatják, ahol a kicsi, méretben fejletlenebb cégeket tudják segíteni. Kifejtette, ezek általában alacsony fedezettséggel, limitált önerő mellett működő támogatási programok, amelyek vissza nem térítendő támogatásokhoz kapcsolódnak. Egy kis fejlődő térségben egy kis vállalkozás 30 millió forintig akár vissza nem térítendő támogatásra is tud pályázni.