Terjed a módszer, amellyel több áram hasznosul, és olcsóbban
Kezdenek kibújni a földből a magyarországi energiaközösségek. Az elsőt, a Bábolna Energiaközösség Nonprofit Kft.-t (mindegyik nonprofit kft.-ként működik) 2023-ban vette nyilvántartásba a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Működésük döntően tavaly indult meg, a legfiatalabbé, a PVN Energiaközösségé 2025 augusztusára várható.
Mi az energiaközösség?
Egy energiaközösség kis energiatermelők (háztartások, cégek, intézmények) jellemzően megújuló alapú energiatermelését és felhasználását kezeli az adott szervezeti formában és fejlett informatikai megoldásokkal. A tevékenységnek általában része az energia tárolása és értékesítése is. A decentralizált energiatermeléshez kapcsolódó rendszer gazdasági előnyöket biztosít az egy-egy tulajdonoshoz tartozó kiserőmű elkülönülten történő használatához képest. A hatékony energiamenedzsment révén ugyanis segít
- csökkenteni az energiaárakat,
- növelni az energiaellátás biztonságát,
- elősegítheti a helyi gazdaságok fejlődését,
- hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz
- és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.
Az energiaközösségek létrehozását ösztönzi a magas rezsi, Magyarországon azonban nem ez a helyzet. A hazai rezsicsökkentés által a háztartások számára extra lépések nélkül is olcsó az áram. Energiaközösséget inkább azok kívánnak létrehozni, akiket zavar az észszerűsítési lehetőségek kihasználatlanul hagyása, főként például ha kárba vész a nap derekán feleslegesen megtermelt áramuk, miközben este a hálózatról kell vásárolniuk.
Mivel foglalkozik az energiaközösség?
A MEKH által eddig nyilvántartásba vett energiaközösségek feladata
- a villamosenergia-termelés,
- a villamosenergia-fogyasztás,
- a villamosenergia-megosztás,
- a villamosenergia-tárolás
- és az elektromos töltőberendezés üzemeltetése.
Egy-egy energiaközösség működése nem feltételezi az összes felsorolt tevékenységet, de például a termelés és a felhasználás alapértelmezés, tárolás nélkül aligha éri meg belefogni, és általában is minél komplexebb a működés, annál több mód nyílik az energiagazdálkodás észszerűsítésére.
Az ilyen szerveződések döntően a napenergiát hasznosítják, de van példa biogázra és szélerőműre is. Az említett Bábolna Energiaközösség is napenergiát és biogázt állít elő. A központi energiatárolója 200 kilowattóra áramot fogad be, az elektromosautóbusz-töltője pedig értelemszerűn annyit, amennyit a buszok akkumulátora felvesz. A kft. tevékenységét 2024-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítették.
A második ilyen hazai szerveződést, a Pannon Energiaközösséget a MEKH aggregátorként is nyilvántartásba vette. Aggregátor az energiaközösségek kapcsán az a szereplő, amely az energiatermelő berendezéseket, fogyasztói berendezéseket és villamosenergia-tárolókat kombinálja azért, hogy elektromos áramot eladjon, vásároljon vagy aukcióra bocsásson. Míg tehát az energiaközösségek elősegítik a helyi, megújuló alapon történő áramtermelést és -felhasználást, az aggregátorok hozzájárulnak a villamosenergia-rendszer kiszabályozásához, ami az időjárásfüggő megújuló energiaforrások terjedése miatt az ellátásbiztonság érdekében szükséges.
Az eddig nyilvántartásba vett energiaközösségek:
- Bábolna Energiaközösség
- Pannon Energiaközösség, aggregátorként is
- KESZ Közösségi Energia Szolgáltató
- Első Magyar Innovatív Energiaközösség
- Kisteleki Energiaközösség
- Tiszamente Energiaközösség
- Cigándi Energiaközösség
- PVN Energiaközösség
Színre lép a PVN
A PVN a fent felsorolt mind az öt tevékenységre készül. Ehhez az energiahivatali dokumentum szerint három évre térítésmentesen bérbe vesz egy naperőművet a PV Napenergia Kft.-től. (Nyilvános adatok szerint a bérbeadó a 2025 márciusában létrejött PVN-ben minősített többségi befolyással bír.) A felhasználandó áramot egy-egy 40 kilowattos és egy 100 kilowattos miskolci naperőmű adná augusztus 1-jétől, az utóbbihoz egy 600 kilowattórás energiatároló is tartozna. A megtermelt áram egészét az utóbbi címén lévő öt elektromos töltőberendezésen keresztül hasznosítanák.
