A tavalyinál magasabb áron indul az eper főszezonja

A jelenlegi helyzet alapján normál terméssel számol, és szélsőségektől mentes eper- (szamóca-) szezont vár a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, de az időjárás hirtelen változásai egy hét leforgása alatt megváltoztathatják a szamócapiac helyzetét, negatív és pozitív irányba egyaránt. Idén a vegetációs időszak normális ütemben zajlik, a tavalyi extrém koraiság rendeződni látszik, az állományok fejlettsége két héttel van lemaradva az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, így az eper főszezonja a napokban kezdődik.

A jelen állás szerint nem lesz átfedés a fóliasátras, illetve a szabadföldi áru között, legfeljebb a szüret végén mutatkozhat némi átfedés, de ezt a jelenséget még nagymértékben befolyásolhatja az időjárás. Az üvegházi termesztésben lévő állományokat már javában szedik, 3-4 hete tart a betakarítás, így lassan ott befejeződik a szüret (ezek azonban alapvetően néhány hektárról származó mennyiségeket jelentenek). A fűtött fóliás állományokban szintén elkezdődtek a nagyobb mennyiségű gyümölcsbetakarítások, de a kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően a hidegfóliás szamóca is hamarosan megjelenik a hazai piacon: fóliasátor alatt egyes termelők április közepén elkezdték szedni

• a Cleryt és
• a Quickyt, április végén pedig
• az Asiát. 

A termelők, úgy látják, hogy a szabadföldi szamócát május közepétől lehet szedni.

Drágult az eper tavalyhoz képest

A termelői árak eddig kiegyensúlyozott szinten mozogtak, az előző évek hasonló időszakának megfelelően, vagy inkább felette: 

A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban még jellemzően a 2000–4000 forint per kilogrammos tartományban mozog, mert a jóval magasabb termelési költséggel járó fóliás és üvegházi termesztésből származik a gyümölcs. A spanyol, illetve görög szamóca sokkal olcsóbban (akár fél áron) jelen van ebben az időszakban a piacon, köszönhetően elsősorban annak, hogy ezen országokban ilyenkor már az olcsóbb szabadföldi termelésből származik a termés. Ennek ellenére sok hazai fogyasztó a drágább, de sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben. Pont amiatt, hogy a hazai fogyasztók a tapasztalatok szerint tudatosan a hazai gyümölcsöt részesítik előnyben, nagy problémát okoz a magyar piacon a szamóca eredetére irányuló megtévesztés. 

A szamóca hazai termőterülete az elmúlt években jelentősen nem változott. Megjegyzendő azonban, hogy a 2008. és 2015. év közötti jókora növekedés után – akkor 500 hektárról 800 hektárra emelkedett a termőterület – folyamatos évenkénti enyhe területi csökkenés következett be. Jelenleg hozzávetőleg 700 hektáron termelik a szamócát, különböző termelési módokban és termesztéstechnológiai változatokban, évente változóan 8-10 ezer tonna mennyiségben.

A területi csökkenés és a stagnálás egyik fő okozója a munkaerőhiány. A szamóca kifejezetten munkaerő-igényes ágazat, rövid szezonja miatt pedig nagyon fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő megléte. Területi csökkenéshez vezetett a kétéves kultúrák felszámolása is, sokan egyéves kultúrára váltottak, és vontak is ki területeket. Nem utolsósorban pedig az importált termékek által kikényszerített, erőteljes árverseny rontja a termelők versenyképességét.

Az elmúlt években nagyságrendileg 2000-3500 tonna importszamóca érkezett az országba, elsődleges származási helye Spanyolország a teljes importmennyiség több mint felével. Jelentősebb mennyiség érkezik Görögországból, Hollandiából és Olaszországból. Egyre nagyobb szerepe van az utóbbi két évben a román szamócának is a hazai ellátásban, ami éppen a főszezonban erősen lenyomja az árakat, ezzel is rontva a magyar szamóca piaci helyzetét. Különösen rontja a magyar termelők morálját, és nehezíti piacon való helytállásukat, hogy a román szamóca behozatala és értékesítése jellemzően sokkal lazább adminisztratív fegyelem mellett történik, míg a hazai termelők munkáját számos bürokratikus folyamat nehezíti, mint az 

• ekáer, 
• a magas áfa, 
• a foglalkoztatási és számlázási szabályok, és 
• a növényvédőszer-kivonások. 

Az enyhe tél miatt téli fagykárok nem alakultak ki ebben az évben, és az enyhe ősz, illetve a napsütésben gazdag február és március is nagyon kedvező volt a növények fejlődése, a virágzatok, illetve virágkezdemények kialakulása szempontjából. Az aszályos tavasz ugyan egyetlen mezőgazdasági kultúrának sem kedvez, de a szamócát azért érinti kevésbé negatívan, mert 100 százalékban öntözött kultúráról van szó.

A fagy a korai fajtákat sújtotta

A március közepi és április elején bekövetkezett éjszakai fagyok a fóliás állományokban nem okoztak érdemi károkat, míg a szabadföldi állományokban jellemzően 20–50 százalék közöttire becsülhető a virágkárosodás, hozzátéve, hogy elsősorban a korai fajtáknál és azokban az állományokban, ahol az erős lehűlés miatt még fátyolfóliás takarással sem tudták tökéletesen megvédeni a virágokat, virágkezdeményeket. A későbbi érésű, illetve virágzású fajtáknál és az enyhébb lehűléseket elszenvedő termesztőkörzetekben ennél mérsékeltebb a virágkárok mértéke.

A szabadföldi állományokat ért tavaszi fagyoknak az országos termésre kifejtett hatása még nehezen becsülhető, de mivel a szamócaállományok nagyobb része ma már fóliatakarás alatt van, illetve ilyen mértékű virágkárok még nem feltétlenül drámaiak, az eddigi fagykárok alapján még nem számítanak drasztikus terméskiesésre: országos viszonylatban 15-20 százalék körüli terméskiesés prognosztizálható. Ez önmagában azonban nem lesz drasztikus hatással a piacra, illetve az árakra.

Sokkal nagyobb lesz a jelentősége az időjárás alakulásának a következő egy hónapban. A szamóca ugyanis az időjárás pillanatnyi alakulása függvényében képes arra, hogy néhány nap alatt (egy meleghullám esetén) összetorlódik az érés és a rövid távú kínálat, ami az árak zuhanásához vezet. Azonban ugyanígy előfordulhat az ellenkezője is: egy csapadékos periódus alatt kiesik a szabadföldi szüret vagy maga a termés, így a kínálat erős korlátozottsága miatt emelkednek az árak.