A tavalyinál magasabb áron indul az eper főszezonja
A jelenlegi helyzet alapján normál terméssel számol, és szélsőségektől mentes eper- (szamóca-) szezont vár a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, de az időjárás hirtelen változásai egy hét leforgása alatt megváltoztathatják a szamócapiac helyzetét, negatív és pozitív irányba egyaránt. Idén a vegetációs időszak normális ütemben zajlik, a tavalyi extrém koraiság rendeződni látszik, az állományok fejlettsége két héttel van lemaradva az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, így az eper főszezonja a napokban kezdődik.
A jelen állás szerint nem lesz átfedés a fóliasátras, illetve a szabadföldi áru között, legfeljebb a szüret végén mutatkozhat némi átfedés, de ezt a jelenséget még nagymértékben befolyásolhatja az időjárás. Az üvegházi termesztésben lévő állományokat már javában szedik, 3-4 hete tart a betakarítás, így lassan ott befejeződik a szüret (ezek azonban alapvetően néhány hektárról származó mennyiségeket jelentenek). A fűtött fóliás állományokban szintén elkezdődtek a nagyobb mennyiségű gyümölcsbetakarítások, de a kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően a hidegfóliás szamóca is hamarosan megjelenik a hazai piacon: fóliasátor alatt egyes termelők április közepén elkezdték szedni
- a Cleryt és
- a Quickyt, április végén pedig
- az Asiát.
A termelők, úgy látják, hogy a szabadföldi szamócát május közepétől lehet szedni.
Drágult az eper tavalyhoz képest
A termelői árak eddig kiegyensúlyozott szinten mozogtak, az előző évek hasonló időszakának megfelelően, vagy inkább felette:
a tavalyi évhez képest a termelők az első hetekben 10-20 százalékkal magasabb áron értékesítették a terményt, mint az előző évben, elmondásuk szerint ekkor kilónként 2500–3500 forint között mozgott az érték.
A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban még jellemzően a 2000–4000 forint per kilogrammos tartományban mozog, mert a jóval magasabb termelési költséggel járó fóliás és üvegházi termesztésből származik a gyümölcs. A spanyol, illetve görög szamóca sokkal olcsóbban (akár fél áron) jelen van ebben az időszakban a piacon, köszönhetően elsősorban annak, hogy ezen országokban ilyenkor már az olcsóbb szabadföldi termelésből származik a termés. Ennek ellenére sok hazai fogyasztó a drágább, de sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben. Pont amiatt, hogy a hazai fogyasztók a tapasztalatok szerint tudatosan a hazai gyümölcsöt részesítik előnyben, nagy problémát okoz a magyar piacon a szamóca eredetére irányuló megtévesztés.
Gyakori eset, hogy az importszamócát faládába átcsomagolják, és magyar szamócaként értékesítik az eladók, megtévesztve ezzel a fogyasztókat a gyümölcs eredetéről – ez nem specifikusan magyar probléma, például Lengyelországból is minden évben érkeznek ilyen hírek.
A szamóca hazai termőterülete az elmúlt években jelentősen nem változott. Megjegyzendő azonban, hogy a 2008. és 2015. év közötti jókora növekedés után – akkor 500 hektárról 800 hektárra emelkedett a termőterület – folyamatos évenkénti enyhe területi csökkenés következett be. Jelenleg hozzávetőleg 700 hektáron termelik a szamócát, különböző termelési módokban és termesztéstechnológiai változatokban, évente változóan 8-10 ezer tonna mennyiségben.
A területi csökkenés és a stagnálás egyik fő okozója a munkaerőhiány. A szamóca kifejezetten munkaerő-igényes ágazat, rövid szezonja miatt pedig nagyon fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő megléte. Területi csökkenéshez vezetett a kétéves kultúrák felszámolása is, sokan egyéves kultúrára váltottak, és vontak is ki területeket. Nem utolsósorban pedig az importált termékek által kikényszerített, erőteljes árverseny rontja a termelők versenyképességét.
Az elmúlt években nagyságrendileg 2000-3500 tonna importszamóca érkezett az országba, elsődleges származási helye Spanyolország a teljes importmennyiség több mint felével. Jelentősebb mennyiség érkezik Görögországból, Hollandiából és Olaszországból. Egyre nagyobb szerepe van az utóbbi két évben a román szamócának is a hazai ellátásban, ami éppen a főszezonban erősen lenyomja az árakat, ezzel is rontva a magyar szamóca piaci helyzetét. Különösen rontja a magyar termelők morálját, és nehezíti piacon való helytállásukat, hogy a román szamóca behozatala és értékesítése jellemzően sokkal lazább adminisztratív fegyelem mellett történik, míg a hazai termelők munkáját számos bürokratikus folyamat nehezíti, mint az
- ekáer,
- a magas áfa,
- a foglalkoztatási és számlázási szabályok, és
- a növényvédőszer-kivonások.
Az enyhe tél miatt téli fagykárok nem alakultak ki ebben az évben, és az enyhe ősz, illetve a napsütésben gazdag február és március is nagyon kedvező volt a növények fejlődése, a virágzatok, illetve virágkezdemények kialakulása szempontjából. Az aszályos tavasz ugyan egyetlen mezőgazdasági kultúrának sem kedvez, de a szamócát azért érinti kevésbé negatívan, mert 100 százalékban öntözött kultúráról van szó.
A fagy a korai fajtákat sújtotta
A március közepi és április elején bekövetkezett éjszakai fagyok a fóliás állományokban nem okoztak érdemi károkat, míg a szabadföldi állományokban jellemzően 20–50 százalék közöttire becsülhető a virágkárosodás, hozzátéve, hogy elsősorban a korai fajtáknál és azokban az állományokban, ahol az erős lehűlés miatt még fátyolfóliás takarással sem tudták tökéletesen megvédeni a virágokat, virágkezdeményeket. A későbbi érésű, illetve virágzású fajtáknál és az enyhébb lehűléseket elszenvedő termesztőkörzetekben ennél mérsékeltebb a virágkárok mértéke.
Elvitte a kajszi nagy részét a fagy, több tízmilliárdos a kár a gyümölcsösökben
A hazai gyümölcstermő terület 80 százalékát érintették az áprilisi fagyok – közölte felmérése eredményét a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A 7-e és 10-e közötti lehűlések okozta terméskiesés mértékére még nehéz prognózist adni, de az biztosnak látszik, hogy a 120 milliárd forint termelési értékű gyümölcságazatban több tízmilliárd forint fagykár keletkezett.
A szabadföldi állományokat ért tavaszi fagyoknak az országos termésre kifejtett hatása még nehezen becsülhető, de mivel a szamócaállományok nagyobb része ma már fóliatakarás alatt van, illetve ilyen mértékű virágkárok még nem feltétlenül drámaiak, az eddigi fagykárok alapján még nem számítanak drasztikus terméskiesésre: országos viszonylatban 15-20 százalék körüli terméskiesés prognosztizálható. Ez önmagában azonban nem lesz drasztikus hatással a piacra, illetve az árakra.
Sokkal nagyobb lesz a jelentősége az időjárás alakulásának a következő egy hónapban. A szamóca ugyanis az időjárás pillanatnyi alakulása függvényében képes arra, hogy néhány nap alatt (egy meleghullám esetén) összetorlódik az érés és a rövid távú kínálat, ami az árak zuhanásához vezet. Azonban ugyanígy előfordulhat az ellenkezője is: egy csapadékos periódus alatt kiesik a szabadföldi szüret vagy maga a termés, így a kínálat erős korlátozottsága miatt emelkednek az árak.
