Gyógyszertárba először, utána az orvoshoz – hagyná, hogy beoltsa a patikus?
A HGYSZ konferenciáját Bidló Judit, egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár azzal nyitotta meg, hogy a múlt évben nőtt a gyógyszertárak száma. A fiókgyógyszertárak száma emelkedett az adatok szerint, míg a közforgalmúak száma némileg csökkent. Kiemelte, minden szereplő számára megfelelő megoldást kell találni az árrés rendezésére. A szakmaiság és a kompetenciák erősítése segítheti a munkaerőhiányt – amit a legnagyobb problémának nevezett. Fontos kérdés, hogy az állami milyen mértékben avatkozzon be, mert a túlzott szabályozás akadályozza a piaci működést és az innovációt.
Zlinszky János, a HGYSZ elnöke elmondta, 115 millió vásárlás történik a gyógyszertárakban, ennyiszer találkozunk egészségügyi személyzettel, de ez a hatalmas potenciál nincsen jól kihasználva. Úgy fogalmazott:
A szakmának foglalkozni kell azzal, hogy a digitalizáció és robotizáció folyamatos térnyerésével a gyógyszerészet szakmai tartalma degradálódik, a szakemberekből „logisztikai személyzet” lesz.
El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerész is arról beszélt, hogy a gyógyszerészek szerepét hangsúlyosabbá kell tenni. Sokat költ az állam és a lakosság is a gyógyszerekre, de mivel nem megfelelően alkalmazzuk, ez kidobott pénz. Kiemelte: a halálozások okainak jelentős részét kezelni lehet. Többek között azért, mert a becslések szerint Európában 200 ezer ember hal meg nem megfelelő gyógyszerhasználat miatt.
Ha nem megfelelően alkalmazzák a gyógyszereket, az kidobott pénz. A gyógyszerészek hatékonyan segíthetnének számos betegség felismerésében, kezelésében, ide sorolható a cukorbetegség, a magas vérnyomást és az alkoholbetegség is.
A tisztifőgyógyszerész beszélt arról is, hogy világszinten is nagyon jelentős fejlesztés az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, de még mindig nincs kihasználva eléggé.
Először a gyógyszertár, utána a háziorvos?
Az egészségügyi személyzet globális hiánya arra kényszeríti a döntéshozókat, hogy a gyógyszertárak magasan képzett szakembereit bevonják az alapellátásba, így tehermentesítsék a háziorvosokat. Vannak már nemzetközi gyakorlatok, ahol először a patikákba terelik az embereket, majd onnan küldik tovább az orvoshoz. A magyar lakosságnak nagyon erős a bizalma a háziorvosok és a gyógyszerészek iránt, torokfájással már most is inkább a patikába megyünk, ahogy rovarcsípéssel is, de ezt lehetne bővíteni.
A HGYSZ monitorozza a gyógyszerészek álláspontját, mit szólnak ahhoz, ha a orvosi feladatokat is el kellene látniuk. Az derült ki, jelenleg még sokan szkeptikusak a tekintetben, hogy mennyire képesek tehermentesíteni az alapellátást. A felmérésük szerint a gyógyszerészek 98 százaléka egyetért abban, hogy bővítené a szolgáltatási kört és a kompetenciákat, de nem egységes a vélemény, hogy mivel. Leginkább a gyógyszerelés áttekintését sorolták első helyre, illetve a tanácsadást az otthon végezhető szűrések elvégzésével kapcsolatban. De amivel még bővíteni lehet a tevékenységeiket:
- a gyógyszeres terápia menedzsment,
- a vis maior gyógyszerészi vényírás,
- az ismétlődő gyógyszerészi vényírás – magyarul receptet írnának, mint az orvos, illetve helyettes.
A konferencián elhangzott az is, hogy Franciaországban, Lengyelországban, Portugáliában létezik már az a gyakorlat, hogy néhány, jól körülírt betegség esetében a gyógyszerészek írnak fel receptet. De az oltások beadásában is segíteni tudnak az orvosoknak, megfelelő képzés után. A pandémia alatt Franciaországban a gyógyszerészek végezték az oltások 80 százalékát. Lengyelországban is működő gyakorlat ez, elméleti és gyakorlati képzés után oltanak a patikusok is. Különös tekintettel arra, hogy rég elfeledett járványok lángolnak fel jelenleg is, hívta fel a figyelmet erre a tisztifőgyógyszerész is.
Az Egyesült Királyságban már egy éve működik a Pharmacy First program a cél az, hogy a gyógyszerészek is aktív szereplői legyenek a betegellátásnak. Azért vezették be, hogy a betegek időben szakszerű segítséghez jussanak, ha hosszú a várólista a háziorvosnál. A programban aprólékos részletességgel meghatározták, hogy mely életkorokban, milyen betegségeknél vehetnek részt az ellátásban a gyógyszerészek. Ilyen például a torokfájás, a fülfájás, a húgyúti fertőzések, az enyhe arcüreggyulladás és a rovarcsípések.
A projekt részeként a betegek bizonyos vényköteles gyógyszereket közvetlenül a gyógyszertárból, háziorvosi időpont nélkül is beszerezhetnek. A gyógyszertárak szolgáltatása jelentős kapacitást szabadít fel, és a leginkább rászoruló betegekkel tudnak foglalkozni az orvosok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.