Új ajánlás: két fokkal melegebb lehet a Duna Paksnál

Lépni kell a magyarországi energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében egy olyan, viszonylag új jelenség gyakorivá válása árnyékában, amelyet tavaly a Balkánon, nemrég pedig az Ibériai-félszigeten kellett megtapasztalni. A teljes és tartós áramszünet (blackout) kivédéséről van szó. Az említett esetek pedig ismét bebizonyították: nincs energiabiztonság forgógépes (folyamatosan és tervezhetően működő) erőművek nélkül. Az ilyen létesítmények közül a hazai áramellátásban kiemelkedő a Paksi Atomerőmű szerepe, amely a villamosenergia-termelés 45 százalékát és a felhasználás közel harmadát adja. Működése elé egyre gyakrabban állít akadályt, hogy 40 év alatt már 3 Celsius-fokkal lett melegebb a Duna vizének maximális hőmérséklete az erőműtől északra.

Kulcskérdés a Duna vizének hőmérséklete

Ugyanakkor – ismertette Steiner Attila államtitkár az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatóján – az atomerőmű üzemidejének folyamatban lévő újabb meghosszabbításával az évszázad közepén túl, akár a 2050-es évek derekáig termelhet megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A létesítmény a technológia hűtésére használt vizet a Dunából veszi ki, majd azt az előírások szerint legfeljebb 11, télen 14 fokkal melegebben bocsátja vissza. A környezetterhelés mérséklése és a helyi élővilág védelme érdekében az atomerőmű teljesítményét köteles fokozatosan csökkenteni, ha az érintett folyószakasz vízhőmérséklete a 30 fokot közelíti. E határértéket még a Paks előtti erőműfejlesztések mintájára emelték át a kapcsolódó engedélyekbe, szabályozásba. A rendelkezés alkalmazásának alapfeltételei azonban a mediterrán típusúvá váló időjárás és az alacsonyabb vízállás miatt egyre gyakrabban nem állnak fenn.

Az erőmű teljesítményének egyre sűrűbben szükséges csökkentése azonban veszélybe sodorhatja Magyarország ellátásbiztonságát. Egyes blokkok teljes vagy részleges leállítása esetén a kieső termelést máshonnan, akár importból kell biztosítani. A villamosenergia-rendszer éppen a nyári hőhullámok idején a legérzékenyebb. 

Jellemzően ezekben a kifeszített időszakokban nincs felesleges kapacitás a nemzetközi árampiacon sem. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a teljesítmény gyakori korlátozása technológiai, műszaki, üzembiztonsági kockázatokat hordoz. Az atomerőműveket alapvetően arra tervezték, hogy folyamatosan csúcsra járjanak, a rendszeres visszaterhelések akár még az élettartamukat is megrövidíthetik.

A miniszter eddig nem élt a jogszabály adta lehetőséggel

Egy tavaly nyári rendeletmódosítás e megfontolásokból tette lehetővé az energiaügyi miniszternek, hogy ellátásbiztonsági okokból hozzájárulhasson a 30 fokos vízhőmérsékleti korlátozás átmeneti túllépéséhez. Ha a hazai fogyasztók fennakadásmentes kiszolgálása ezt szükségessé teszi, az atomerőmű a tárcavezető egyetértésével ideiglenesen mentesül leszabályozási kötelezettsége alól. Az előírás adta lehetőséggel a múlt esztendőben a miniszter még egyszer sem élt. Viszont – erről már Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt – az eseti eltérés megengedéséről szilárd szakmai-tudományos megalapozottsággal kívánt dönteni, ezért 2024 őszén kezdeményezte az elismert szakemberekből álló Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület létrehozását. Az energetikai cégek és hatóságok mellett környezetvédelmi, vízügyi, egyetemi, kutatóintézeti szaktekintélyek véleményét is kikértük és megfontoltuk. A testület által meghatározott részfeladatok aprólékos végigvitelén szakértők még szélesebb körének közreműködésével öt munkacsoport is dolgozott.

Szigorú megkötéseket fogalmazott meg a testület

A testület ajánlása szerint a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében a Paksi Atomerőmű mentén a Duna vizének hőmérsékleti korlátja időlegesen legfeljebb 32 fokra emelkedhet. Az átmeneti eltérésre kizárólag indokolt esetben, egy speciális eljárásrend alapján, a szakminiszter külön engedélyével van lehetőség, egy évben maximum 15 napon, a környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett.

Az ajánlás lényegi tartalmi elemei a következők: 

• Az előrejelzések alapján a Paksi Atomerőmű tehet javaslatot az eseti eltéréshez való miniszteri hozzájárulásra.
• A létesítmény részletes tájékoztatást küld az eseti eltérést indokoló körülményekről, adatokról.
• Az ellátásbiztonsági okok meglétét az átviteli rendszerirányító Mavir igazolja a miniszter felé, a beérkezett információk értékelése alapján, szükség esetén hozzájárulást javasolva.
• Ha nem észlel elégséges ellátásbiztonsági okot, természetesen ezt jelzi a miniszternek.
• A Mavir tehet javaslatot az eltérés időtartamára is.
• A miniszter vagy helyettese soron kívül dönt, ha ez 20 órán belül nem történik meg, a hozzájárulási javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

Az ajánlás kitér arra is, hogy a szükséges leterhelések ne haladják meg az üzemeltetési engedélyekben meghatározott névleges teljesítmény felét, a befogadó víz hőmérséklete pedig a 32 fokot.

További megkötés, hogy egy naptári évben legfeljebb 15 napon lehet eseti eltérés szerint eljárni.

A Világgazdaság kérdésére Lantos Csaba elmondta, hogy más országokban is van hasonló megkötés az erőművek hűtővizével kapcsolatban. Ezek a magyarországihoz hasonló hőmérsékleti határt rögzítenek. Sok atomerőmű azonban tengerparton épült, ami más hűtési körülményeket jelent, illetve a szárazföldiek közül is számoshoz építettek hűtőtornyot.

A miniszter az eseményen elmondta továbbá, hogy a Paksi Atomerőmű köteles a környezetében bekövetkező esetleges változásokat folyamatosan monitorozni. E mérések tapasztalatait, tanulságait egy év múlva a minisztérium kész a most megalkotott eljárásrendbe beemelni, a finomhangolására felhasználni, akár jogszabályban való rögzítésénél figyelembe venni. Fontos kiemelni, hogy a Duna egy mindössze néhány száz méteres szakaszán jelentkező hatás könnyen eltörpülhet egy nagyobb területen, akár az egész országban jelentkező áramkimaradás környezetre káros következményei mellett. Például ha a kieső tiszta villamos energiát olaj- vagy széntüzeléssel kell pótolni, az összességében több helyen több terhet róhat az élővilágra, az emberekre, mint amennyit a hőmérséklet-növekedés egy viszonylag rövid folyószakaszon okoz.

Mínusz 200 és plusz 1000 euró között ugrál a napon belüli áramár

Magyarországon már több mint 8 gigawatt beépített teljesítményű naperőmű és szélkerék üzemel. Világelsők vagyunk a napenergiával megtermelt áram 25 százalékos részarányával. A háztartási napelemek száma idén tavasszal meghaladta a 300 ezret. Az Energiaügyi Minisztérium számos további intézkedést tesz annak érdekében, hogy az óriási megújuló kapacitások kiegyensúlyozottan illeszkedhessenek be a hazai energiarendszerbe.

• Az állam több mint 400 milliárd forinttal támogatja az elosztók hálózati rugalmasságot növelő fejlesztéseit.
• Korszerű gázerőművek építése indul barnamezős beruházásban Tiszaújvárosban és Visontán.
• Már jövőre 500 megawatt fölé nőnek az ipari energiatárolói kapacitások.
• A Jedlik Ányos Energetikai Program ösztönzi az időjárástól nem függő megújulók – a biogáz és a földhő – fokozott hasznosítását, a távhőszektor zöldítését is.

Lantos Csaba kitért rá, hogy a villamos energia érzékeny árucikk: az 50 Hertz fenntartása feltételezi, hogy minden pillanatban folyamatosan annyi áram termelődjön, amennyit elhasználnak. A termelés és a felhasználás nagy ingadozásai miatt azonban ugrálnak az árak is: napközben egyre gyakrabban negatívok, miközben a fogyasztás esti belendülésekor megugranak. A sávja mínusz 200 és plusz 1000 euró között is mozog napon belül.