Húsvéthétfőn meghökkentő dolog történt: nem az fizetett az áramért, aki vitte, hanem aki adta

Volt egy hatalmas, talán már szabályozói beavatkozásért kiáltó árnyoldala annak, hogy április 21-én – húsvéthétfőn – rekordalacsony szintű volt a magyarországi villamosenergia-rendszer (VER) terhelése. Ennek egyik elemeként ugyanis nagyon kicsi volt a kereslet az árampiacon, hiszen az ország addigra végzett a húsvéti előkészületek áramigényes részével, és a csökkenő ipari termelés sem az ünnep második napján akart trendet fordítani.

Húsvéti kalács helyett bukta az árampiacon

A kereslet tehát megcsappant, a nap viszont sütött hétágra. A napsütéses órákban egyre kevesebbért lehetett eladni az áramot a HUPX magyar áramtőzsdén. Az árak 10 és 17 óra között, vagyis hét órán át negatívak voltak. Ez azt jelenti, hogy az eladó nem kapott érte pénzt, még fizetnie is kellett, a vevő pedig a negatív ár nagyságának megfelelő kreditet kapott, ha áramot tudott átvenni. (Az órás kredit értékét az egész napi vásárlása átlagárának összegzésekor veszik figyelembe.) A kérdéses ár a VER egyensúlyáért felelős rendszerirányító, a Mavir nyilvános adatai szerint

Ezt beszorozva az ebben az órában forgalmazott mennyiséggel, 378 ezer euró jön ki. Tehát az áram eladói egyedül ebben az órában együtt ennyit fizettek azért, hogy megszabaduljanak a terméküktől.

A naperőműves hátradőlhet

És ez csak a hab a tortán. Maga a torta az, hogy akármekkora is az áram piaci ára, a napenergia-termelők nagy része a kötelező áramátvételi rendszerben (KÁT) támogatott árat kap az áramáért. A nekik járó fix díjat – ez most megawattóránként nagyjából 30 és 50 euró között mozog – így is, úgy is ki kell fizetni. Ezt a fix díjat az ipari felhasználók fizetik meg a rendszerhasználati díjon (RHD) keresztül. (A lakosság RHD-jában a KÁT-költség nem jelenik meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően, viszont emiatt még magasabb az ipari felhasználók által fizetett díj.)
Az egyre nagyobb naperőművi termeléssel növekvő rendszerhasználati díj rontja az azt fizető vállalkozások versenyképességét, közvetve az egész nemzetgazdaságét.

És még április van, a java csak most jön

Nem tudni, hogy szintén a kereslet és a kínálat egyensúlytalansága miatt történt-e, de egy nappal korábban, április 20-án (húsvét vasárnap) 10.30 és 16 óra között csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű 2. és 3. blokkjának terhelését összesen 142 megawattal. Az intézkedést a Mavir kérte. A Paksi Atomerőmű termelése csökkenthető, de az atomerőművet nem rendszerszabályozásra találták ki. Aggasztó, hogy a negatív rekordáramár messze a nyári kánikula előtt jelentkezett, vagyis a java még hátra van.

Vannak tehát bőven tapasztalatai az esetnek:

• Erősen megfontolandó a további napenergia-beruházások ösztönzése.
• Nagyobb hangsúlyt kell fordítani más megújulókra, például a naperőművi termelés kiegyensúlyozásában segítő szélerőművekre és a folyamatosan termelő biomassza-kapacitásokra.
• Mérsékelni kellene a KÁT-támogatások mások által fizetett terhének hatását.
• Nem hagyandó figyelmen kívül, hogy a napenergia-termelés csökkenésével rendre a gázerőművek, az import, a biomassza és a nukleáris termelés gondoskodik az ország stabil áramellátásáról.
• Nagyobb lendülettel kellene telepíteni az ipari energiatárolókat. Ennek fontosságára Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes is rámutatott hétfői posztjában.

De legalább javult az exportpozíciónk

Igaz, volt pozitív hozadéka is annak, hogy az extra magas napenergia-termeléshez alacsony kereslet társult. Magyarország, amelynek áramellátása mintegy harmadrészben importból történik, több egymás utáni napon át nettó áramexportőr volt, erre Czepek Gábor hívta fel a figyelmet. Sajnos azonban a Mavir adataiból az látszik, hogy e nettó exportőri pozíció időszaka döntően átfedett a negatív áraséval.
Viszont különösen jól járnak azok a kkv-k, amelyek 2022-ben, az energiaválság csúcsán HUPX-árhoz indexált áramvásárlási szerződést kötöttek. Ezek a fogyasztók a negatív áras órákban pénzjutalmat kaptak, hiszen elektromos áramot vettek át a rendszertől, ezzel segítettek a Mavirnak a magyarországi áramhálózat kiegyensúlyozásában. Ki gondolta volna három évvel ezelőtt, hogy az áram fogyasztásával pénzt lehet keresni?