Lakásépítések: Budapesten berobbant a beruházási kedv
Kétirányú a lakásépítési statisztika: az átadott ingatlanok száma tovább csökkent, de a megépíteni tervezetteké 25 százalékkal nőtt 2025 első negyedévében 2024 azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett gyorsjelentése szerint.
Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, 25 százalékkal több mint egy évvel korábban– közölte a KSH.
A növekedés hátterében elsősorban néhány nagy léptékű, fővárosi beruházás azonosítható.
Budapesten összesen 2674 lakás építésére adtak engedélyt, 2,9-szer többre, mint egy évvel korábban.
Markáns területi különbségek vannak
Az engedélyezett fővárosi lakásépítések háromnegyede négy kerületben fog megvalósulni. Csak a XI. kerületben közel 1000 engedélyt adtak ki, ezt a X., a XIII. és a XXI. kerület követi, együtt további 1000 lakással.
A fővároson kívül mindegyik településkategóriában csökkent az építési engedélyek száma 2024 első negyedévéhez képest:
- a megyei jogú városokban 17,
- a többi városban 25,
- a községekben pedig 6,5 százalékkal.
A megyei jogú városokban tapasztalható csökkenést jelentősen
ellensúlyozta a Szegeden kiemelkedő számban, 451 lakásra kiadott építési engedély.
2025 I. negyedévében 2704 lakást vettek használatba, ami 2,7 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest. A fővárosban 7,4 százalékkal kevesebb, mindössze 843 lakás épült.
A megyei jogú városokban 33 százalékkal kevesebb lakást építettek, együttes számuk még a fővárosi új lakások felét sem érte el. A kisebb településeken viszont több lakást adtak át, mint egy évvel korábban: a nem megyei jogú városokban 29, a községekben pedig 2,5 százalékkal.
A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős.
Budapest új lakásainak több mint kétharmada három kerületben épült fel:
- a IX. kerületben 277,
- a XI. kerületben 172,
- a XIX. kerületben pedig 130 új lakást vettek használatba.
A régiók többségében csökkent a lakásépítések száma az előző év azonos időszakihoz képest, különösen Közép-Dunántúl, Dél- és Észak-Alföld régióban (46, 40, illetve 48 százalékkal), Pest régióban viszont 21 százalékos növekedést regisztráltak, így a fővárosi csökkenés ellenére Közép-Magyarországon 4,0 százalékkal több lakás épült az I. negyedévben.
Nyugat-Dunántúl régió lakásépítéseinek 43 százalékos növekedéséhez több térség is hozzájárult, ezzel szemben a Dél-Dunántúl régióban 2,3-szeresére megugró lakásépítésszám kizárólag annak balatoni körzetére korlátozódott.
A természetes személyek által épített lakások aránya 38-ról 34 százalékra csökkent, míg a vállalkozások által építetteké 61-ről 66 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65, a saját használatra építetteké 32 százalék volt,
a megoszlás az eladásra építettek felé tolódott el, mintegy 5 százalékponttal.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 41 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,5 százaléka lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,9 négyzetméterrel csökkent, 94,6 négyzetméterre a 2024 első negyedévihez képest.
A fővárosi lakások mérete átlagosan 75 négyzetméter volt a KSH összesítése szerint.
Pár napon belül kiderül, hogy visszatért-e a lakásépítési kedv
A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest.
