A pénzpiacról már az látszik, hogy a magyar borászat a profizmus felé tart

Komoly eredményt ért el tavaly a hazai borágazat: 2003 óta a legnagyobb mennyiséget exportálta – mondta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által szervezett 44. Országos Borverseny (OBV) – amelyre 22 borvidékről 239 pincészet összesen 890 bormintát nevezett –megnyitóján Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. Mennyiségben 12 százalékkal, 1,4 millió hektoliterre emelkedett a magyar borok exportja, értékben pedig 16 százalékos volt a bővülés, ami 20 millió euróval emelte az exportbevételt. Továbbra is fontos azonban az exportpiacok bővítése és a termékek versenyképességének növelése – tette hozzá.

A hagyományos borok mellett olyan termékekkel is meg kell jelenni, mint a habzóbor, a pezsgő, a murci, a must, a csökkentett alkoholtartalmú vagy alkoholmentesített bor, a koktélok vagy éppen a szőlőmagolaj. Mindez pedig fejlesztést és új ismereteket követel, ezért támogatja a tárca a szőlőültetvények korszerűsítését, a beruházásokat, a promóciót és az innovációt.

Jut támogatás a magyar borokra

E célokra az idei évben közel 28 millió euró, a 2024–2027-es időszakra pedig összesen közel 112 millió euró forrás áll rendelkezésre. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a szőlőtermesztők érdekében például úgy bővítik a beruházási támogatást, hogy abból szőlőművelő gépeket is lehessen vásárolni.

– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Egy jól elkészített bor csak a történet kezdete, a fogyasztó számára már többet kell nyújtani, így az ágazathoz kapcsolódó

• szolgáltatások,
• az infrastruktúra,
• a vendéglátás,
• az élményszerzés,

mind olyan terület, amelynek a fejlesztése szükséges a sikerhez.

Az OBV főtámogatójaként megjelenő bank és a borászati ágazat kapcsolatát jellemezve elmondta, hogy számításai szerint az elmúlt hét évben közel százmillió forintot fordítottak borversenyek, illetve borászati szakmai konferenciák támogatására, és közel 50 százalékos piaci részesedésük van a szőlészet-borászat finanszírozásában. Az utóbbi „hitelfelszívó képessége” 50 milliárd forint, ami két és félszerese annak, amekkorával az agrár- és élelmiszeripari piac rendelkezik. Ebből is látszik, hogy sok fejlesztési ötlet jelenik meg az ágazatban.

A KAP Stratégiai Terv keretében is jelentkezhettek borászati vállalkozások a kis és nagy élelmiszeripari fejlesztési pályázatokra. A támogatás mellé a Magyar Bankszövetség keretein belül kidolgoztak egy kamattámogatási programot, amelyet érdemes lesz igénybe venniük a piaci szereplőknek a támogatás mellé, mert a piaci kamatok várhatóan tartósan magasak maradnak.

– tette fel a kérdést Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos. Az ilyen megközelítésekkel szemben lehet apró sikereket elérni, ő a maga részéről ilyennek tartja, amikor egy podcastban egy toxikológust meg tudott győzni arról, hogy hetente kétszer és mértékkel lehet bort inni. Eközben pedig azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a bort mint kultúrát nem lehet nélkülözni a művészetekből, az irodalomból, a zenéből, a festészetből, vagy akár más olyan fontos dolgokból, mint a turizmus vagy a gasztronómia. A borkultúra a sok évszázad alatt túlélt minden ilyen igaztalan támadást, és túléli ezt is, ahogyan a pékek is, ha azt hallják, hogy a szénhidrát mennyire gyilkos hatású lehet.

Mindenre válaszolni kell

A borászoknak pedig minden, a bort elutasító álláspontra kell tudniuk választ adni, már csak azért is, mert az elmúlt 20-25 évben 40 százalékkal csökkent a borfogyasztás Európában. Ez bődületes szám, a borászoknak meg kell érteniük, hogy a fiatalok miben látnak innovációt, hogy vannak, akik a natúrborra nyitottak, vannak, akik a csökkentett alkoholtartalmú borokra. Rókusfalvy szerint ebben a sok gondban és kérdésben a legfontosabb, hogy találjuk meg a bor közösségteremtő erejét. Ha ezek a közösségi üzemek, termelői közösségek nem működnek, akkor borítékolható a kudarc – nyomatékosította.