Romániát előzi Magyarország egy friss rangsor szerint – az is kiderült, mik voltak a visszahúzó erők

A gazdasági problémák 2022-ben főként az energiaválságból és az inflációs sokkból eredtek, nagyrészt a háború és a pandémia utóhatásaként – mondta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a szervezet sajtótájékoztatóján, melyben bemutatták nemzetgazdaságok fejlettségét vizsgáló kutatásukat. A vezető felhívta a figyelmet arra, hogy 2023-ra ezek a válságok már tartós strukturális problémákká váltak, nemcsak Magyarországon: a magas infláció és kamatszintek, a geopolitikai konfliktusok elhúzódása, valamint a társadalmi polarizáció már nem csak átmeneti, hanem rendszerszintű kihívásként jelentkeztek.

Kiemelte, hogy 2023-ban a világ már nem csak alkalmazkodott a 2022-es sokkokhoz, hanem szembesült azok tartós következményeivel: a gazdasági növekedés lelassult, a társadalmi feszültségek és a politikai instabilitás pedig tovább mélyültek.

Milyen évet zárt a világ 2023-ban?

A 2023-as év globálisan komoly kihívásokat hozott, amelyek nem csupán a 2022-ben megkezdődött válságok folytatásai voltak, hanem újabb problémákat is felszínre hoztak. Míg 2022 a Covid–19 utóhatásairól, az infláció robbanásáról és az orosz–ukrán háború kezdetéről szólt, 2023 ezeknek a válságoknak az elhúzódását, új válsággócokat és egyfajta rendszerfáradtságot hozott. Ezért az Oeco-index 2022-es változatához képest összességében az abszolút mutatók visszaesését láthatjuk. Ennek elsődleges okát a geopolitikai kockázatokban, az európai háborúban és annak következményeiben látjuk: energiaválság, megváltozó inflációs környezet, az életszínvonal korrekciója.

Az USA világgazdasági pozíciója megkérdőjelezhetetlen azonban, az egyes fejlettséget mérő mutatók alapján a veszített helyezéséből, miközben az Egyesült Arab Emírségek egyre versenyképesebb, és a jólétet mérő mutatók alapján jobban teljesít.

Magyarország helyzete: így állunk a rangsorban

Hazánk globálisan a 35., míg az Európai Unió tagállamai között a 18. helyet foglalja el. Ez utóbbival Magyarország megelőzi többek között Romániát, Lengyelországot, Olaszországot, Lettországot és Szlovákiát – fejtette ki Törcsi Péter, az alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzátette, hogy az országot sok kihívás érte az utóbbi években ennek ellenére sikerült megőrizni a pozícióját:

• hazánk továbbra is a magas fejlettségi országok közé tartozik
• és a régióban betöltött pozíciói is erősek.

Az uniós pénzek késlekedése, illetve részbeni befagyasztása tovább nehezítette a fiskális mozgásteret – jelezte. Bár folytak tárgyalások a helyreállítási alap és a kohéziós források lehívásáról, csak korlátozott összegekhez fért hozzá Magyarország. A kormány kénytelen volt megszorításokat eszközölni, csökkenteni beruházásokat és több ágazatot megterhelni. Az alapítvány szerint az is sajnálatos, hogy politikai feszültségek miatt az EU-s pénzek kifizetése akadozik. Arról is beszéltek az eseményen, hogy az év első felében még magasan járt az infláció, de az MNB szigorú monetáris politikája segített letörni az inflációt, amely év végére 6–7 százalék környékére mérséklődött.

Megjegyezték, hogy a magas infláció, a szigorú kamatkörnyezet, valamint az elmaradó uniós források miatt a lakossági fogyasztás és a beruházások is jelentősen visszaestek. A kiskereskedelmi forgalom 7,9 százalékkal zuhant, a beruházások volumene is erősen csökkent.

Emlékeztettek, hogy az ipari termelés, az építőipar és a szolgáltatások teljesítménye is visszaesett, csak a mezőgazdaság tudott kiugró növekedést mutatni egy kedvező évjáratnak köszönhetően. Mindezek mellett – vagy inkább ellenére – is figyelemreméltó Magyarország globális és regionális pozícióinak a megőrzése. Továbbá mindez arról is sokat elmond, hogy az említett problémák