Hiába állja a sarat a forint, továbbra is kivárásra játszhat a Magyar Nemzeti Bank

Nagy meglepetést keltene, ha a jegybank a májusi ülésen lazítana a monetáris kondíciókon. Az áprilisi ülés fő üzenete is az volt, hogy fontos a stabilitásorientált megközelítés, és hogy az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség makrogazdasági elemzője. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden tartja a következő kamatdöntő ülését, amely újfent eseménytelennek ígérkezik. 

Hiába javult a pénzpiaci hangulat, kivárásra játszik a monetáris tanács

Annak ellenére, hogy márciustól új jegybanki vezetés irányítja a haza monetáris politikát, mit sem változott, továbbra is szigorú az MNB kommunikációs hangvétele, így tavaly október óta ez lehet a nyolcadik egymást követő hónap, hogy a jegybank szünetelteti a kamatvágásokat.

Pedig sok szempontból javultak a feltételek az áprilisi kamatdöntéshez képest. A forint az elmúlt egy hónap folyamán inkább erősödött, bár a lélektaninak is tekinthető 400-as árfolyamszintet nem tesztelte az euróval szemben. Ebben az elemző szerint a nemzetközi hangulat javulása játszotta a legnagyobb szerepet. A vámháborúval kapcsolatos félelem érdemben mérséklődött, köszönhetően például az USA–Egyesült Királyság vagy az USA–Kína kereskedelmi megállapodásoknak. De a forint relatív pozícióját javította, hogy a cseh és a lengyel jegybank is kamatot vágott az elmúlt időszakban, miközben az EKB-val kapcsolatos kamatvárakozások sem változtak, folytatódó kamatcsökkentést áraz a piac. 

Molnár Dániel szerint a Fed politikája rontja csak el az összképet, Powell továbbra is óvatos hangnemet üt meg, és a bizonytalanság szerepét hangsúlyozza kommunikációjában. Így habár a forint erősödött, a külső környezet változatlanul volatilisnek tekinthető, ami szerinte kivárásra sarkallhatja a monetáris tanácsot.

Több tényező szól a kamatcsökkentések ellen, mint mellette

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is teljesen biztosra veszi, hogy az alapkamat a most keddi ülésen nem változik, azaz továbbra is 6,5 százalék marad. Szerinte nemcsak a korábbi kommunikáció miatt, hanem azért sem, mert több tényező szól a kamatcsökkentés ellen: 

• az infláció nem extrém magas, de még az árrésstopok ellenére sincs a jegybanki célsávban,
• a forint árfolyama az elmúlt időszakban önmagához képest meglehetősen stabil volt, azonban ez a szint még nem elég erős egy lazításhoz,
• az ország kedvezőtlen kockázati megítélése, amely részben a magas költségvetési hiányra, részben a hazánknak járó uniós források visszatartására vezethető vissza, és így a leminősítés kockázatát hordozza, szintén a lazítás ellen szól. 

Ugyanakkor a kamatok emelése sem várható, ennek oka, hogy ha részben adminisztratív eszközökkel is, de sikerült az inflációt nagyjából leszorítani, illetve hogy a forint nagyjából stabil. Szintén a kamatemelés ellen szól, hogy az elmúlt időszakban a régiós jegybankok (cseh, lengyel) lazítottak monetáris politikájukon, így a kamatelőnyünk nőtt, ami gyakorlatilag önmagában szigorítás.

Meglepően stabil volt a forint az utóbbi hetekben

Regős úgy véli, hogy jegybank biztosan pozitívumként értékeli, hogy a pénzpiaci hangulat javult, és a forint az elmúlt hetekben meglepően és szokatlanul stabil volt, 

Szerinte a stabilabb árfolyamban talán szerepe lehet a lengyel jegybank kamatcsökkentésének: ezáltal kamatelőnyünk növekedett, ami támaszt jelent a forintnak. Ugyanakkor optikailag szebb lenne a mostaninál egy néhány forinttal erősebb, hármassal kezdődő árfolyam. Az eddigi kommunikáció alapján ezt az MNB várhatóan nem hangsúlyozza majd az árfolyamot, hanem marad az eddigi szigorú hangnem, azaz az infláció letörésére, a cél elérése fókuszál. Ez azért is van, mert ha a forintra ennyire ráirányítaná a figyelmet, az felhívás lenne a piac számára, hogy ideje pozíciókat felvenni a forint ellen – véli Regős.

Visszatérhet a jegybank sávjába az infláció

Májusban ráadásul tovább enyhülhet az inflációs nyomás, és visszatérhet az áremelkedési ütem a jegybanki toleranciasávba a bankokkal és telekommunikációs cégekkel történt megállapodások, illetve az üzemanyagárak további mérséklődése nyomán. Molnár Dániel szerint még ezzel együtt is az infláció az év végéig a tolerancia sáv felső széle körül ingadozhat, amely óvatosságra intheti a jegybankot. 

Regős az infláció kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank természetesen tekintettel van az inflációs szám alakulására, ugyanakkor az infláció 4,2 százalékra csökkenése messze nem elegendő a monetáris politikai lazításához. Ez egyrészt abból következik, hogy az infláció európai szinten még mindig magas és a célsávon is kívül van, illetve a következő hónapokban ennél kicsit magasabb is lesz. De ami ennél is fontosabb, az az, hogy a jegybanknak nem csak a jelen, de a jövő inflációját is néznie kell, egy-két évre előre, és félő, hogy az árrésstopok kivezetése után ismét megugrik a fogyasztói árindex.

Beszállhat a vállalati hitelezésbe az MNB

Fontos jelzést küldött a vállalati hitelezéssel kapcsolatban Varga Mihály jegybankelnök, aki a Portfolio konferenciáján arról beszélt, hogy az MNB vizsgálja annak lehetőségeit, hogyan tudná a vállalati hitelezést felpörgetni. Ez egyébként összhangban lenne Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elvárásával, aki februárban a Világgazdaság konferenciáján üzent az új jegybanki vezetésnek, amikor azt mondta, hogy 

Molnár Dániel ezzel kapcsolatban a keddi ülésen még nem vár bejelentést, de szerinte a júniusi ülésre akár már körvonalazódhat is, hogy milyen eszközzel, illetve csatornákon keresztül kívánja ezt a jegybank elérni, az alapkamat módosítása nélkül. Erre többfajta lehetősége is van a jegybanknak, kérdéses viszont, hogy a piac hogyan értékelne egy ilyen lépést.

Idén már nem lesz egyáltalán kamatcsökkentés?

Nagy kérdés, hogy idén lesz-e tere kamatcsökkentésnek. A Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint ahhoz, hogy a monetáris politika lazítani tudjon, több feltétele is van:

1. Az árrésstopokat ki lehessen vezetni, azaz az infláció piaci eszközökkel is alacsonyan tudjon maradni.
2. Stabil, a mostaninál kicsivel erősebb árfolyam.
3. Az ország kockázati megítélésének javulása, uniós forrásokhoz való hozzáférés, alacsonyabb költségvetési hiány.

– állítja Regős, hozzátéve hogy a kamat mérséklésére legkorábban jövőre lehet számítani. Persze ennek kapcsán is még jelentős a bizonytalanság, elég, ha csak az inflációs folyamatok vagy a kockázati megítélés bizonytalanságait vesszük figyelembe. A legvalószínűbbnek azt látja, hogy jövőre is csak egy kamatvágás lesz, hiszen az árrésstopok jövőre várható kivezetése ismét meghozhatja az áremelési kedvet a kereskedelemben.