Évekig eltart a szarvasmarhatelepek újraindítása

Ha minden jól megy, és nem lesznek újabb ragadós száj- és körömfájásos esetek, a hónap végén kihirdethetik a mentességet, és az EU egy hónapra rá eltörölhet minden korlátozó intézkedést Magyarországgal szemben. Azokon a telepeken, ahol a teljes állományt el kellett pusztítani, most folyik a mentesítés, de a tulajdonosok korábban arról beszéltek, hogy újraindítják a telepeket. 

Az a legnagyobb probléma, hogy a hatóság nem tudja a saját tapasztalataira építeni a ragadós száj- és körömfájás miatt felszámolt szarvasmarha-állományok újratelepítésnek a menetrendjét – mondta a Világgazdaságnak Vári Attila, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségeének szaktanácsadója. Az elmúlt huszonöt évben ugyanis magyarországi szarvasmarhatartó telepen nem volt olyan jellegű betegség, amely miatt a teljes állomány ki kellett volna vágni, és egyáltalán nem jelent meg olyan kórokozó, amely adott esetben ragályfogó eszközökkel, takarmánnyal vagy istállótrágyával terjedhetne.

A ragadós száj- és körömfájás más pálya

Ennek megfelelően a felszámolt szarvasmarha-állományok újratelepítésének menetrendjét sem tudhatja pontosan a hatóság – szemben a sertéssel vagy baromival, mert ott erre sajnos van tapasztalat – mondta, hozzátéve, hogy itt csak múltbéli tapasztalatokra építhetnek. A legnagyobb probléma most az, hogy itt több ezer tonna 

• takarmányról, 
• szénáról, 
• szalmáról vagy 
• istállótrágyáról 

van szó. Emellett pedig az is gondot okoz, hogy az épületek sok esetben nemcsak fémből és betonból készülnek, hanem fa felhasználásával vagy egyéb olyan anyagokból, amelyeket nehezen lehet fertőtleníteni, a vírustól mentesíteni. Ezért nagyon nehéz annak a kidolgozása, hogy mikor, hogyan lehetne ezt az egészet újraindítani – sorolta. 

Honnan jöhetnek az állatok?

Ami pedig igazán megbonyolítja a dolgot, az a biológia, mégpedig az, hogy a telepekre általában nem már tejet termelő állatokat szoktak betelepíteni, hanem vemhes üszőt vásárolnak, amely az ellést követően kezd el termelni. 

ami egy hónap, majd ha már tejel a tehén, akkor Vári Attila szerint érdemes azt is figyelembe venni, hogy az első laktációban nem a csúcsot hozza, hiszen általában a második, a harmadik laktációja az, amelyben már a genetikára és a kifejlett testtömegre jellemző termelést tudja produkálni. Ennek megfelelően ezeknek a telepeknek a felfutása több évet vesz igénybe.

Sőt, már a betelepítésük is, hiszen ekkora mennyiségű állat beszerzése több országot is érinthet, és nem mindegy, hogy honnan, milyen státuszú telepekről származnak az állatok, ugyanis egyéb betegségek is vannak azért az állatokban. Ennek megfelelően nagyon sok mindenre figyelemmel kell lenni azzal kapcsolatban, hogy honnan választunk állatokat. A betelepítéshez pedig rengeteg egyéb feladat kapcsolódik, egy sor szűrővizsgálatot el kell végezni, és folyamatosan kiemelt figyelmet kell szentelni arra, hogy ne üsse fel újból fejét bármilyen betegség.

Nagy lutri az is, hogy az adott esetben több helyről megvásárolt állatok összekerülve hogyan reagálnak. 

Ilyen probléma lehet egy sima hasmenés vagy a termelés csökkenése, de lehetnek ennél sokkal komolyabb problémák. Ezek kezelése jelentős többetköltségekkel járhat. 

Egy ötezres létszámú telep újratelepítése tehát nagyon hosszadalmas folyamat, három évnél rövidebb idő alatt valószínűleg nem reális, ráadásul ez idő alatt a munkaerőt is biztosítani kell a tehenekhez, miközben nincs vagy alig van bevétel. 

Mint emlékeztetett, körülbelül húsz évvel ezelőtt jöttek be Magyarországra nagyobb állatállományok, akkor Hollandiából, a genetika frissítése céljából. Még korábban, a holstein-fríz tenyésztésünk kialakulásakor pedig az USA-ból hoztak tenyészállatokat, vagyis volt már arra precedens Magyarországon, hogy nagyobb állatállományokat hoztak be, de az akkor is hatalmas költségekkel járt.