Több megyében már ezen a héten elkezdik az őszi árpa aratását, a jövő héten pedig országosan is általános lesz az árpa vágása – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Néhány megyében még kérdéses, hogy a búzatáblákban mikor kezdik meg a munkát a kombájnok. A kalászosokra is érvényes idén az, ami általában például a zöldségekre és a gyümölcsökre is, hogy később érnek, mint tavaly, így most a búza aratása is később kezdődik. Igaz, a 2024-es extra korai év volt, már június 4-6-a körül kezdték vágni az árpát.
Békés megyében megvoltak az első próbavágások az árpában, mégpedig várakozáson felüli, 7 tonnát is elérő eredménnyel. Csősz Tibor azonban azt is elmondta, ebből ott sem vonnak le messzemenő következtetést, mert nagyon kevés csapadék volt ott is, nagyon heterogének az állományok, ezért termésbecslésként a megyére 1-7 tonna közötti hektáronkénti termést adtak meg.
A búzának egy áztató eső még használna, de erre az előrejelzések szerint nincs kilátás. Körülbelül 100 milliméteres, vagy annál nagyobb a talajok vízhiánya az átlagoshoz képest, és a termelők elmondása szerint néhol ez még a 2022-es történelmi aszályt hozó év ugyanezen időszakéhoz képest is rosszabb állapot. Az aratás idején viszont már rontaná a búza minőségét az eső.
A gazdálkodók attól is tartanak, hogy ha jön egy forró időszak, akkor kényszerérett lesz a búza, és megszorulnak a szemek, ami rontja az eredményeket. Ezek alapján
a gabonatermelők nem sok jóra számítanak: gyenge, illetve közepes termést várnak,
de egyes régiókban még most is korainak tartották a becslést.
Nagy szükségük lenne az esőre a tavaszi vetésű szántóföldi növényeknek, így például a kukoricának és a napraforgónak is. A gazdálkodók beszámolói szerint ezek állományai jó képet mutatnak, de talajok vízhiánya itt is fenyegetően hangzik, de nagy hőhullámok még nem érték ezeket a növényeket. A jelenlegi állapotokból még nem érdemes a kukoricatermésre vonatkozó következtetéseket levonni, hiszen például 2022-ben még július elején is voltak, akik rekordtermésben reménykedtek, ezt fordította drámává az aszály.
A dél-békési részen már Péter-Pál napja körül megkezdhetik a búza aratását is, a hajdú-bihari térségben pedig július 1-je és 10-e körül indulhat a munka, ami ott a korábbi, hagyományos kezdési időszakot jelenti – mondta Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A vízhiány a cégvezető szerint is általános, most még nagyon kellene a búzának a csapadék, hogy a szemek kiteljesedjenek, ne szoruljanak meg. A növény fejlődését már a téli csapadékhiány is hátráltatta, „szegállapotban” jött ki a télből, ami azt jelenti, hogy még nem bokrosodott. Aztán a tavaszi csapadék segített rajta, de
a mostani száraz időjárásnak az a következménye, hogy kisebb szeműek lesznek a búzák.
Lakatos Zoltán információi szerint a kereskedők tonnánként 70-73 ezer forint körüli áron „vannak kint” a piacon, de kell még legalább két hét, hogy eldőljön, honnan indulnak majd azt aratáskori árak. A maga részéről azt gondolja, hogy a tavalyi 62-63 ezer forintos tonnánkénti árnál körülbelül 10 százalékkal magasabb induló árakkal lehet számolni.
Aszály: még a három évvel ezelőtti csúcsszárazsághoz képest is rosszabb a helyzet
Idén még a 2022-es történelmi aszállyal sújtott évhez képest is néhány nappal hamarabb hirdették ki a tartósan vízhiányos időszakot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kezdeményezését követően az energiaügyi minisztérium március 1-jei kezdettel tette meg ezt, tekintettel arra, hogy már most erősen látszanak az aszály jelei.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.