Világranglista: három magyar intézmény is a világ legjobb egyetemei között
A világ 30 ezer egyeteme közül 12 magyar felsőoktatási intézmény szerepel a legjobb 5 százalékban, míg hármat – az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) és a Debreceni Egyetemet (DE) – a világ legjobb egyetemeinek 2 százalékban jegyeznek a Quacquarelli Symonds (QS) világranglistán – mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.
Ezek alapján kerültek a magyarok a világ legjobb egyetemei közé
A Quacquarelli Symonds (QS) világranglistán öt paraméter vizsgálnak:
- az oktatási kiválóságot,
- a kutatási kiválóságot,
- az ipari bevételt,
- a nemzetközi teljesítményt
- és a reputációt.
Hankó Balázs szerint az elmúlt öt évben szinte mindegyik mutató esetében komoly előrelépések történtek. Felidézte: öt évvel ezelőtt kezdődött meg a magyar felsőoktatás megújulása. A kormány hallgatott az egyetemi szenátusokra, amelyek rugalmasabb, teljesítményorientált, autonómabb modellt szerettek volna. Mint mondta, az alapítványi modell eredményei ma már számos skálán mérhetőek.
Ezek a változások eredményei
A miniszter tájékoztatása szerint
- az elmúlt évek során ötven százalékkal emelkedett a nemzetközi publikációk száma,
- megduplázták az ipari bevételeket,
- jobb lett az egyetemek gazdasággal folytatott együttműködése,
- egyre több külföldi hallgató érkezik Magyarországra,
- a szabadalmak száma pedig meghétszereződött.
Hankó Balázs véleménye szerint a reputáció terén „alul vannak pontozva” a magyar egyetemek, ami annak következménye, hogy a hazai intézményeket „morális és jogi alapot nélkülözve” kizárták az európai hallgatói és kutatói csereprogramokból. Brüsszel lépésére válaszként a magyar kormány saját, jobb programokat hozott létre. A HU-rizont és a Pannonia program a nemzetközi kapcsolatok építését szolgálja – mondta.
Ellenszélben is teljesítenek a magyar egyetemek
A miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy „bosszúhadjárat folyik” a magyar egyetemekkel szemben, de az intézmények ebben az ellenszélben is jól teljesítenek. Közölte:
demográfiai szempontból Magyarország a 96. helyen áll a világban, de az innovációs teljesítmény alapján a 33. helyen szerepel, a lakosságarányos Nobel-díjasok számát illetően pedig a 11. helyen.
Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal létrehozták az Élvonal Alapítványt, amely a legkiválóbb magyar kutatókat hívja haza, és kapcsolja össze a tehetségekkel.
Hankó Balázs kitért arra is, hogy a magyar egyetemeken valóban használható tudást kapnak hallgatók, mert a fenntartó alapítványokban olyan szakemberek vannak, akik a gyakorlati életből érkeznek. A magyar diploma másfélszeres bérszorzót jelent és 42 napon belüli elhelyezkedést biztosít – hangsúlyozta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.