QS-ranglista: továbbra is jó pozícióban a magyar egyetemek

Nyilvánosságra hozták a Quacquarelli Symonds (QS) 2025-ös szakterületi rangsorát, amely a szervezet eddigi legterjedelmesebb toplistája, az előző évihez képest 171 új szereplővel. A QS ranglista összeállításához a szakemberek több mint 5200 vizsgált felsőoktatási intézményből 1747-et rangsoroltak öt kategóriában – a művészetek és bölcsészettudomány, mérnöki tudományok és technológia, élet- és orvostudomány, természettudományok, valamint társadalomtudományok és menedzsment területén –, összesen 55 tudományterületet lefedve.

A QS-ranglista több képzésterületén is jól szerepeltek a hazai egyetemek

A Quacquarelli Symonds globális felsőoktatási szakértői szerint 

A felsőoktatási szakértők az eredmények alapján Magyarországot azon negyven legjobb ország közé sorolták, amelynek felsőoktatási rendszere a leginkább felvértezi a diplomásokat a jövő munkaerőpiacán szükséges készségekkel és tudással. A rangsort készítők ugyanakkor jelezték: a magyar egyetemeknek folyamatos befektetésekre van szükségük versenyképességük fenntartásához.

A világranglista hazai eredményeinek részleteiről kiderült: az öt nagy tudományterület közül a bölcsészettudományok, a természettudományok, valamint a társadalomtudományok-menedzsment listáján is szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, két tudományterületen a legjobb az országban. Bölcsészettudományi területen az ELTE a 233. helyre került, megelőzve a területen szintén jegyzett Szegedi Tudományegyetemet, amely a 451–500. helyig jutott. 

A nagy tudományterületek között az élettelen természettudományokban idén a 331. helyen zárt az ELTE, szintén a legjobb magyar egyetemként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (383. hely), valamint a Szegedi Tudományegyetem (451–500. hely) előtt. A gazdasági és társadalomtudományi képzési területen két magyar egyetem szerepelt: a Corvinus tavalyhoz képest javított, hiszen a 350. helyre jutott, 39 helyet javítva, a míg az ELTE az 501–550. helyen áll.  A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az előadó-művészeti rangsorban a 24. helyre került, ezen belül a zenei képzésterületi a világranglistán a 12. helyen, három helyet javítva a tavalyihoz képest.

A szűkebb szakterületeken is sikeresek a hazai egyetemek

A zeneművészeti egyetemmel együtt a QS 2025-ös listáján az 55 szűkebb szakterületet tekintve Magyarországról 11 intézmény szerepel, összesen 29 szakterület listán. Az 55 szakterület közül nyolcban, hazánkból kizárólag az ELTE került be a világ legjobbjai közé, ezek közül a nyelvészet és a régészet a kimagasló 151–200. helyen végzett. Az országban a legjobb képzést tudhatja magáénak az ELTE a pszichológia, a neveléstudomány, valamint a jog szakterületén is.

A konkrét képzések rangsorában az üzleti tanulmányok és menedzsment kategóriába szintén két magyar egyetem került be: a Corvinus a 351–400. helyet szerezte meg, míg a BME az 501–550. a sorban. A gazdasági képzések közül még a közgazdaságtan és ökonometria kategóriában szerepel magyar egyetem: egyedüliként a Corvinus, amely a 351–400. helyen áll, 50 hellyel előrébb, mint tavaly.  

A Debreceni Egyetem (DE) a legjobb 400 egyetem között debütált a gyógyszerészet és farmakológia területén a QS legfrissebb tematikus listán. Emellett négy új tudományterületen is rangsorolták a DE-t, a gyógyszerészet és farmakológia mellett a kémiai, a matematikai, valamint a számítástechnikai és informatikai ranglistára került fel az intézmény. Idén először két magyar intézmény is megjelent a politika és nemzetközi tanulmányok rangsorában.

Milyen szempontok alapján készült a ranglista?

A rangsor készítésekor öt szempontot vettek figyelembe a neves Quacquarelli Symonds szakemberei: 

• az akadémiai, valamint a munkáltatói elismertséget, 
• a felsőoktatási intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, 
• valamint az idézettségre utaló bibliográfiai indikátort, 
• a H-indexet, 
• továbbá az intézmény beágyazódását a nemzetközi kutatóhálózatokba.

Idén ezek a nemzetközi trendek jelentkeztek 

Az idei szakterületi rangsorban figyelemre méltó eredményeket értek el Dél-Korea, Kína és Hongkong felsőoktatási intézményei, emellett a rangsorolt intézmények száma jelentősen nőtt a nyugat-ázsiai és az arab régióban, miközben az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada egyetemeire egyre nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik. 

az Egyesült Királyság 18 első helyezést szerzett.