Digitális nomádok: bizonyos esetekben a külföldön befizetett adó beszámítható a magyar adókötelezettségbe, ám az itthoni adófizetés alól így sem jelent mentességet
Egyre többen dolgoznak görög szigeteken, horvát tengerpartokon vagy éppen a Balaton mellett – hívhatjuk őket akár digitális nomádnak is, magyar céges státusszal. De tényleg működik ez szabályosan, vagy inkább adó- és tb-kockázatot húzunk magunkra? A Niveus összeállításából kiderül, hogy adózási szempontból mire érdemes ilyenkor figyelni.
Magyarországnak mintegy nyolcvan egyezménye van a kettős adózás elkerüléséről
A magyar adóügyi illetőségen alapuló személyijövedelemadó- (szja) kötelezettség akkor is fennállhat, ha valaki külföldön dolgozik.
A belföldi illetőség akkor jellemzően megmarad, ha a magánszemély több mint 183 napot tölt itthon egy naptári évben – ami távmunkával és rövidebb nyaralásokkal is simán teljesíthető.
Ha viszont valaki valóban több hónapon át dolgozik külföldön – mondjuk Horvátországban vagy Görögországban –, akkor nemcsak a kettős adózási egyezmények vizsgálata szükséges (Magyarország már több mint 80 ilyen egyezményt kötött), de azt is pontosan be kell mérni, hol végzi ténylegesen a munkát. A belföldön megfizetett adó terhére beszámítható ugyan a külföldön már megfizetett adó, de azért sokszor az adófizetés Magyarországon nem kerülhető el teljesen
Társadalombiztosítás – ahol lakcím van, ott tb-kötelezettség is van
Ha valakinek magyar lakcíme van, Magyarországon a társadalombiztosítás még akkor is kötött, ha tengerparti Airbnb-ből dolgozik. Az EU-n belül ez az EU-s szociális koordinációs rendelet alapján történik: csak egy ország biztosítási rendszerébe lehet tartozni, de ha a munka főként külföldön történik, akkor kérdéses lehet, hogy melyik országé a jogosultság.
EGT-n kívüli ország esetén (például Szerbia vagy Törökország) a kétoldalú tb-egyezmény szabályozza, de ez bonyolult lehet – különösen, ha a bejelentési kötelezettségek nem teljesülnek. A mulasztás komoly anyagi terhet jelenthet – a NAV és az egyéb hatóságok (pl. OEP) akár utólagos befizetéseket és bírságot is elrendelhet.
Munkajogi és munkaügyi kockázatok
A „munkahely” fogalma nálunk hagyományosan irodához, cégtelephelyhez kötődik. Ha azonban valaki külföldről dolgozik a magyar főnökének, akkor felmerül, hogy mely ország joga szerint szabályos a díjazás, és hol követelhetik a bérekhez kötődő járulékokat. A munkahely szerinti jogállás, a helyi munkaügyi törvények és a munkaszerződés szerinti szabályozás mind érintettek.
További részletek az Origo oldalán olvashatók.
