Digitális nomádok: bizonyos esetekben a külföldön befizetett adó beszámítható a magyar adókötelezettségbe, ám az itthoni adófizetés alól így sem jelent mentességet
Egyre többen dolgoznak görög szigeteken, horvát tengerpartokon vagy éppen a Balaton mellett – hívhatjuk őket akár digitális nomádnak is, magyar céges státusszal. De tényleg működik ez szabályosan, vagy inkább adó- és tb-kockázatot húzunk magunkra? A Niveus összeállításából kiderül, hogy adózási szempontból mire érdemes ilyenkor figyelni.
Magyarországnak mintegy nyolcvan egyezménye van a kettős adózás elkerüléséről
A magyar adóügyi illetőségen alapuló személyijövedelemadó- (szja) kötelezettség akkor is fennállhat, ha valaki külföldön dolgozik.
A belföldi illetőség akkor jellemzően megmarad, ha a magánszemély több mint 183 napot tölt itthon egy naptári évben – ami távmunkával és rövidebb nyaralásokkal is simán teljesíthető.
Ha viszont valaki valóban több hónapon át dolgozik külföldön – mondjuk Horvátországban vagy Görögországban –, akkor nemcsak a kettős adózási egyezmények vizsgálata szükséges (Magyarország már több mint 80 ilyen egyezményt kötött), de azt is pontosan be kell mérni, hol végzi ténylegesen a munkát. A belföldön megfizetett adó terhére beszámítható ugyan a külföldön már megfizetett adó, de azért sokszor az adófizetés Magyarországon nem kerülhető el teljesen
Társadalombiztosítás – ahol lakcím van, ott tb-kötelezettség is van
Ha valakinek magyar lakcíme van, Magyarországon a társadalombiztosítás még akkor is kötött, ha tengerparti Airbnb-ből dolgozik. Az EU-n belül ez az EU-s szociális koordinációs rendelet alapján történik: csak egy ország biztosítási rendszerébe lehet tartozni, de ha a munka főként külföldön történik, akkor kérdéses lehet, hogy melyik országé a jogosultság.
EGT-n kívüli ország esetén (például Szerbia vagy Törökország) a kétoldalú tb-egyezmény szabályozza, de ez bonyolult lehet – különösen, ha a bejelentési kötelezettségek nem teljesülnek. A mulasztás komoly anyagi terhet jelenthet – a NAV és az egyéb hatóságok (pl. OEP) akár utólagos befizetéseket és bírságot is elrendelhet.
Munkajogi és munkaügyi kockázatok
A „munkahely” fogalma nálunk hagyományosan irodához, cégtelephelyhez kötődik. Ha azonban valaki külföldről dolgozik a magyar főnökének, akkor felmerül, hogy mely ország joga szerint szabályos a díjazás, és hol követelhetik a bérekhez kötődő járulékokat. A munkahely szerinti jogállás, a helyi munkaügyi törvények és a munkaszerződés szerinti szabályozás mind érintettek.
További részletek az Origo oldalán olvashatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.