Ezt most már nem lehet lesöpörni: a magyarokkal az élen Kelet-Európa összefogott Ukrajna ellen – az EU semmit sem ért

Brüsszel hátba szúrta az európai gazdákat – jelentette ki Győri Enikő fideszes EP-képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport gazdasági felelőse az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottsága hétfői ülésének értékeléseként. Győri Enikő beszédében leszögezte: az Európai Bizottság a tagállamok és a gazdák háta mögött állapodott meg újabb mezőgazdasági kvótákról Kijevvel, ami gyökeres ellentétben áll az európai gazdák és fogyasztók érdekeivel, ahogyan a tervezett EU–ukrán kereskedelmi megállapodás is.

Győri Enikő értékelése szerint a kvóták emelése különösen negatívan érinti a határ menti tagállamokat, így Magyarországot is. Mint emlékezetes, a múlt héten Budapesten írt alá közös nyilatkozatot Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária, amelyhez utóbb Románia is csatlakozott. A határ menti tagállamok egységesen tiltakoznak az Ukrajnából érkező importtal szemben.

EU–ukrán kereskedelmi megállapodás: kiszúrás a határ menti tagállamokkal?

Az EU–ukrán kereskedelmi elvi megállapodásról szóló brüsszeli ülésen az derült ki, hogy az ukrán cukor behozatala a mostani kvóták ötszörösére nő, valamint a baromfi, tojás és búza esetében is jelentős mennyiségi emelést irányoznak elő. (A baromfi behozatala 90 ezerről 120 ezer tonnára, a tojásé 6 ezerről 18 ezer tonnára, míg a búzáé 1 millióról 1,3 millió tonnára nőhet. A kukorica pedig vámmentesen korlátlanul jöhet az EU-ba Ukrajnából.) 

Ezekre a termékekre eddig automatikus védintézkedések vonatkoztak, védve ezzel az uniós piacot. Brüsszel a kelet-közép-európai gazdák kárára részesíti tehát előnyben Kijev érdekeit, ami elfogadhatatlan – mondta Győri Enikő.

A képviselő szerint a most tárgyalt intézkedések nem szolgáltatnak kellő védelmet. Baj esetén automatikusan életbe lépő, regionális védintézkedésekre lenne szükség, ha az ukrán import akár egyetlen határ menti tagállam esetében is eléri a kritikus mennyiséget. Eközben a bizottságnak nem szabadna megfeledkezni az uniós gazdák kártérítéséről sem.

Győri Enikő szerint Brüsszelt az európai fogyasztók egészsége sem érdekli. 

– mondta. Mi több, nincs biztosíték arra, hogy ezeket a vállalásokat valóban be is tartja majd – tette hozzá a politikus.

A Világgazdaság által megkérdezett szakértők nem fogalmaztak ennyire sarkosan, és még korainak tartották a megállapodás hatásainak elemzését. Az is a jövő zenéje, hogy vajon a határ menti koalíció tiltakozása hozhat-e bármilyen változást az előzetes tervekben. Egyes szakértők szerint az is kérdéses, minden agrártermék esetében egységes lesz-e a gondolkodás, mert például az ukrán kukorica Romániának jól szokott jönni.

Ukrajna integrációja a cél

Az elvi megállapodásról mindenesetre az Európai Bizottság azt közölte, hogy mivel június 5-én lejártak az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM-ek) EU és Ukrajna tárgyalásokat folytatott a „mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezetük” (DCFTA) felülvizsgálatáról. A cél, hogy hosszabb távú kiszámíthatóságot és stabilitást biztosítsanak az uniós és ukrán gazdasági szereplők számára – érvelt az uniós testület, egyben azt is világossá téve, hogy

A bizottság az elvi megállapodás tartalmát úgy értékeli, hogy Ukrajna folyamatos támogatása szükséges, de mindez bizonyos mezőgazdasági ágazatok érzékenységét figyelembe veszi. Ez már alapvető vitapont a határ menti koalíció és a bizottság között.

A bizottság kiköti: minden új piacra jutási engedmény feltétele, hogy Ukrajna 2028-ig fokozatosan igazodjon a vonatkozó uniós termelési szabványokhoz, például

• az állatjólét,
• a növényvédő szerek és
• az állatgyógyászati készítmények használata

terén. Ez ugyancsak érzékeny pont, ahogyan azt Győri Enikő is kiemelte. A magyar álláspont ugyanis az, hogy a két év olyan hosszú idő a mezőgazdaságban, hogy ha a termelés ellehetetlenül, sok gazda már nem kezdi újra a termelést.

A bizottság szerint nincs kockázat

A bizottság értékelése ezek alapján gyökeresen eltér a határ menti országok koalíciójának konklúzióitól, így a magyar álláspontétól is. Az uniós testület azt emeli ki, hogy az EU Ukrajnába irányuló agrár-élelmiszeripari exportja az elmúlt években folyamatosan nőtt, és 2024-ben elérte a 3,6 milliárd eurót, ami az EU teljes Ukrajnába irányuló exportjának körülbelül 9 százalékát teszi ki.

Az export széles termékskálát ölel fel, különösen élelmiszereket és egyéb feldolgozott mezőgazdasági termékeket, beleértve a tejtermékeket (közel 300 millió euró 2024-ben), a friss gyümölcsöt és zöldséget (280 millió euró 2024-ben), valamint a húst és húskészítményeket.

A bizottság a határ menti országokra nézve sem lát kockázatokat, állítása szerint az Ukrajnának nyújtott további piaci engedmények „gondosan kalibráltak”, és védik az Ukrajnával szomszédos országok gazdálkodóit. Az elvi megállapodás tartalmazza, hogy Ukrajna növeli a sertés-, baromfi- és cukorkvóták mennyiségét, és eltörli vagy csökkenti az EU-ból importált árukra kivetett vámokat.

Az EU a háború előtti állapothoz képest jobban megnyitja piacát az ukrán termékek előtt, miközben figyelembe veszi bizonyos uniós agrár-élelmiszeripari ágazatok érzékenységét. Ez azt jelenti, hogy 

A megállapodás részeként az EU megvizsgálja a konkrét uniós kísérő intézkedéseket, hogy segítsen az ukrán exportőröknek visszaszerezni hagyományos piacaikat, és termékeiket a globális piacokra tudják juttatni.