Van egy fontos gazdasági mutató, amit a lengyelek és a románok is elirigyelhetnek tőlünk

Sohasem önmagukban érdemes nézni az államháztartási folyamatokat, amelyek a világjárvány óta lazábbá váltak szerte Európában és a régióban. Természtesen ez alól Magyarország sem kivétel, hiába lett tavaly is a vártnál magasabb a költségvetési hiány, így is alacsonyabb volt, mint Lengyelországban, Szlovákiában vagy Romániában. Ez az, amit rendre elfelejtenek a kormánnyal szemben kritikus lapok, amelyek módszeresen azt próbálják bemutatni, hogy a hazai költségvetés romokban. Pedig a valóság ennél sokkal összetettebb.

Gazdasági mutató: évek óta orrnehéz a magyar költségvetés

Az első és legfontosabb tudnivaló a magyar költségvetéssel kapcsolatban, hogy orrnehéz, ami azt jelenti, általában az év első 3-4 hónapjában jön össze a hiány tetemes része, majd a nyári hónapoktól kezdve kisimul. Persze ehhez az is kell, hogy évközben többször belenyúljon a kabinet a költségvetésbe, hogy mederben tudja tartani a hiánypályát. Idén annyival speciálisabb a helyzet, hogy több egyszeri bevétel javította az államháztartási egyenleget. Májusban 213,5 milliárd forint összegű MVM-osztalékbefizetés érkezett a büdzsébe, júniusban további 100 milliárd forint a tavaly visszavásárolt Budapest Airport Zrt.-től. Ezen tételek nélkül valószínűleg már 3000 milliárd forint fölött lehetne a deficit.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a tavaly év végén elfogadott „békeköltségvetést” 3,7 százalékos hiánycél és 4123 milliárd forint mellett tervezte meg a Nemzetgazdasági Minisztérium, előbb a hiánycélt 4,1 százalékra, majd júniusban a pénzforgalmi deficitet 651 milliárddal 4473 milliárd forintra emelte. Emellett pluszdevizakötvényt bocsátott ki az Állami Adósságkezelő Központ, amire többek között az uniós források akadozása, a családpolitikai intézkedések és a vártnál gyengébb növekedés miatt volt szüksége. Hiába számolt a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, ez most legjobb esetben is 1 százalék lehet.

Ugyanakkor az idei költségvetésben kifejezetten biztató folyamatokat is látni. Ami sokáig a legnagyobb problémát jelentette, a visszaeső fogyasztás következében az áfabevételek elmaradása, amelyek 2023-ban 1000 milliárdos lyukat ütöttek, lényegében megszűnt, május végéig közel terv szerint alakultak. Végeredményben igaza lett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek abban, hogy a vártnál gyengébb növekedés elsősorban külső okok, például az ipar vesszőfutásának következménye, nem pedig a belső kereslet gyengeségéé, így nem hagy nyomot az államháztartásban. 

Az már más kérdés, hogy tetemes jóléti kiadások lépnek életbe a nyártól, amelyek növelhetik a hiányt, ami jó eséllyel valahol a GDP 4,5 százaléka körül állhat meg. Nagy Márton a második negyedéves GDP-adatok előtt tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy abból nem hajlandó engedni, hogy minden évben csökkenjen a hiány, és hogy a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg 0 körül legyen. Mindenesetre így is bele kellett nyúlni idén a költségvetési folyamatokba, azonban ezzel a problémával Magyarország nincsen egyedül a régióban.

Lengyelországban is elszállt a hiány

A magyar gazdasági folyamatokat a lengyel fejleményekkel érdemes összevetni. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke még 2022-ben azért támadta a kormányt, amiért az szerinte letért a közös lengyel-magyar felzárkózási ösvényről. Ezt akkor okkal mondhatta, hiszen a lengyeleknél 2021-ben a költségvetési hiány a GDP 1,7 százaléka volt, míg nálunk sokszorosa, 7,1 százaléka. Bár Varsó azóta egész erős növekedési adatokat produkál, így se tudja teljesíteni a 3 százalékos maastrichti kritériumot.

Erre a védelmi kiadások elszállása jelentheti az egyik magyarázatot, a lengyelek mintha a harmadik világháborúra készülnének, annyit fordítanak a hadseregük fejlesztésére. Ez tavaly a GDP több mint 4 százalékát jelentette, ami egészen horribilis összeg, ha azt vesszük, hogy majdnem annyit költenek védelemre, mint az egészségügyre. Ugyanakkor idén sincs sokkal jobb állapotban a lengyel államháztartás. A Donald Tusk vezette kormány 5,5 százalékos százalékos hiánnyal tervezte a költségvetést, ám egyelőre még a tavalyinál is rosszabbul alakulnak a bevételek, amikor végül a hiányt is meg kellett emelni.

A Standard and Poor’s hitelminősítő májusban kiadott értékelésében aggodalmának adott hangot, amiért szerintük idén a GDP 6,1 százaléka lesz a deficit Lengyelországban. Meg is üzenték Varsónak: szeretnék látni, hogy milyen költségvetési konszolidációt hajt végre a kormány. Ami, ha lesz is, biztosan nem lesz drasztikus, 2026-ban ugyanis Lengyelországban választások jönnek, és az ellenzéki jelölt, Karol Nawroczki elnök választási győzelme a kormányzó Polgári Platform számára nem sok jót ígér.

Megszorítások megszorítások hátán Szlovákiában

Szlovákiában sem a legjobb az államháztartás helyzete, ahol Robert Fico kormánya egy kaotikus politikai és gazdasági helyzetet örökölt. Tavaly a GDP 5,3 százaléka volt a hiány, ezt idén 4,7 százalékra csökkentenék, ezt azonban kényszerű megszorításokkal próbálja elérni Pozsony:

• januártól 20-ról 23 százalékra emelkedett az áfakulcs,
• a nagyobb vállalatokat érintő cégadó 21-ről 24 százalékra nőtt.

Ezzel ráadásul nincs vége a népszerűtlen intézkedéseknek, a jövő évi szlovák költségvetés tervezete várhatóan egy 2,3 milliárd eurós megtakarítási csomagot tartalmaz . A költségvetési tanács legfrissebb prognózisa szerint idén a deficit várhatóan eléri a GDP 5,2 százalékát, ami fél százalékponttal, 614 millió euróval magasabb a vártnál. A testület a romló kilátásokat azzal magyarázza, hogy a gazdaság növekedési ütemének lassulása miatt a tervezettnél kevesebb áfa és társasági adó folyik be a költségvetésbe. Szlovákia 2025-ös gazdasági növekedése csupán 1,3 százalék lesz, ami a februári prognózishoz képest 0,6 százalékpontos visszaesés. 

Komoly árat fizettek a csehek, az osztrákok pedig most fognak

Szinte hagyományosan a legfelelősebben a csehek gazdálkodnak a régióban, ez igaz a monetáris és a fiskális politikára is. Tavaly a GDP 2,2 százalékára sikerült leszorítani a hiányt, ezért azonban súlyos árat fizettek: 

Az osztrákok pedig épp most tesznek hasonlóképp, tavaly ugyanis Ausztriában a GDP 4,7 százaléka volt a költségvetési hiány, ezt idén 4,5 százalékra, jövőre pedig 4,2 százalékra tervezik mérsékelni.  Markus Marterbauer pénzügyminiszter májusban egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy ha Ausztria nem fogad el megszorításokat, a deficit 2025-ben 5,8, jövőre pedig 5,9 százalékra emelkedne. Ám ennél is nagyobb probléma, hogy a harmadik éve recesszióban lévő ország adóssága még tovább duzzadhat. A tárcavezető szerint kormányzati beavatkozás nélkül a GDP-arányos adósságmutató 2028-ra elérheti a 96,9 százalékos szintet.

Romániában már tavaly összeomlott a költségvetés

Végére hagytuk Romániát, amely külön történet. A tavalyi választási szuperév miatt brutálisan elszaladt a költségvetési hiány, a GDP 9,3 százalékára rúgó hiány a 27 tagú unióban a legmagasabb volt. Ezt már a tavaly decemberben kormányra lépő koalíció próbálta kezelni, rögtön az első ülésén bejelentett egy megszorítócsomagot, amelynek keretében befagyasztották a béreket és a nyugdíjakat.

Azóta olyannyira nem rendeződött a költségvetés helyzete Romániában, hogya júniusban hivatalba lépő Ilie Bolojan-kormány egy hónap alatt már két megszorítócsomagot is elfogadott, augusztustól emelkedik az áfakulcs 19-ről 21 százalékra.

Eközben a gazdasági növekedés is folyamatosan lassul, ami nem jó előjel az adósságra nézve. Az új román pénzügyminiszter nemrégiben ismerte el, hogy Románia államadóssága idén átlépi a GDP 60 százalékát. Ezzel egyébként 15 százalékpontra csökkenhet a román és a magyar adósság közötti különbség. Összehasonlításképp: 2009-ben még a magyar államadósság 80 százalék, a román pedig 20 százalék volt. Egyszóval a bezzegország elmúlt évtizedben leírt fejlődése mögött nincs más, mint töménytelen mennyiségű hitel.