Nagy a veszély: a hazai szőlőkben is terjed a rettegett kór, a korai felismerés a kulcs
A szőlő aranyszínű sárgasága elleni hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy a szőlősgazdák rendszeresen ellenőrizzék ültetvényeiket, gyanú esetén pedig haladéktalanul értesítsék a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növényegészségügyi felügyelőjét és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) – hívta fel a figyelmet a hatóság. Ehhez persze fontos, hogy minden szőlőtermesztő ismerje a betegség jellemzőit, hiszen e súlyos kór a teljes hazai szőlőtermelést veszélyezteti. Már 15 magyar borvidéken jelen van, és tetemes növényegészségügyi, ezáltal súlyos gazdasági károkat okoz.
A Nébih közlése szerint a fitoplazmás betegség önálló terjedésre nem képes, a fertőzést rovarvektor, elsősorban az amerikai szőlőkabóca terjeszti. Bár a kórokozó jelenléte csakis laboratóriumi vizsgálattal igazolható minden kétséget kizáróan, azonban a legjellemzőbb tünetek a nyári hónapoktól az ültetvényeken is megfigyelhetők. A fertőzés jelei közé tartozik
- a levelek fonák felé történő kanalasodása,
- háromszög alakú sodródása, valamint
- a fehér borszőlőfajták sárguló, foltokban elhaló levelei.
A kékszőlő-fajták esetében a levélerek között vörösödés lép fel, miközben a főerek zöldek maradnak. A levelek papírszerűen megkeményednek, majd lehullanak. A hajtások nem fásodnak, a vesszők elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak, és gyakran a szomorúfűzre emlékeztető, csüngő formát vesznek fel. Emellett rövidülnek az ízközök, a fürtök fejlődése zavart szenved: a bogyók aszottá válnak, rossz ízűek, alacsony cukor-, de magas savtartalmúak lesznek.
Már Somlót is elérte a rettegett szőlőbetegség
A laborvizsgálatok a Somlói borvidéken is igazolták a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét kiváltó kórokozó jelenlétét. A betegség hatalmas károkat okoz, nincs ellene védekezési lehetőség, csupán a terjesztésében szerepet játszó amerikai szőlőkabóca ellen lehet védekezni.
A betegség szempontjából különösen veszélyes, hogy az amerikai eredetű szőlőfajták gyakran tünetmentesek, így rejtetten is fennmaradhat a kórokozó az ültetvényben. Emiatt nemcsak a tünetek felismerése, hanem a betegség terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca elleni védekezés is kiemelt jelentőségű.
Augusztus elején az amerikai szőlőkabóca kifejlett egyedei tömegesen jelen lehetnek a szőlőültetvényeken, különösen a hajtások felső levelein.
A fertőzőképesség kialakulásához a kabócának 7-8 napos folyamatos táplálkozásra van szüksége, de már az L3-as lárvastádiumú lárva is képes felvenni a fitoplazmát. A kifejlett rovar
- 5-6 milliméteres,
- világosbarna-narancssárga színű,
- feji részének teteje enyhén csúcsos és
- annak elülső élén fekete csík mintázat látható.
A rovarok megfigyeléséhez sárga ragacslapokat ajánlott kihelyezni. Fontos tudni, hogy a kabóca könnyen összetéveszthető más fajokkal, ezért pontos beazonosításához laboratóriumi vizsgálat javasolt.
A védekezés megfelelő időzítésében segítséget nyújt a Nébih károsítómonitoring-rendszere. Az interaktív térkép segítségével nyomon követhető az amerikai szőlőkabóca terjedése. A rendszerben a kormányhivatalok növényvédelmi felülegyelői az észlelés helye mellett a szőlőkabóca fejlődési stádiumát is rögzítik. A szőlősgazdák felelőssége kulcsfontosságú: ha nem lépünk időben, a betegség visszafordíthatatlan károkat okozhat a teljes hazai növénytermesztésben.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
