Béremelésekkel és nyugdíjasokkal mentették meg az idei idénymunkaszezont
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEmelkedő bérek és növekvő kereslet határozta meg országszerte az idei nyári szezonális mezőgazdasági munkaerőpiacot. Kihívás volt az idénymunkások megtartása, amit sok helyen jelentős béremelésekkel és pluszjuttatásokkal igyekeztek megoldani, azonban a bérezés mértékében, az extra juttatásokban és a toborzási módszerekben is jelentős regionális különbségek mutatkoztak meg. Idén nyáron a szezonális munkaerő iránti legnagyobb kereslet a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében) mutatkozott, de szerencsére ezt az intenzív igényt a kedvező időjárás kellőképpen kiszámíthatóvá és időben teljesíthetővé tette – áll a WHC Kft. által közölt elemzésben.
Mindeközben Közép-Nyugat-Magyarország, valamint az észak-alföldi (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) és a nyugat-dunántúli (Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron) régiók is kiemelt munkaerő-felvevő területnek bizonyultak. A szezon előtti várakozásokhoz képest a legjelentősebb eltérés Dél-Kelet-Magyarországon volt tapasztalható, ahol a betakarítási terület csökkenése miatt Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben a tervezett megrendelésekhez képest 30 százalékos volt a visszaesés.
Béremelés és juttatások nélkül nem ment az idénymunkások megtartása
A WHC elemzéséből kiderül, hogy országos trenddé vált az egyszerűbb, gyorsan betanulható munkakörök felértékelődése, míg a szakképzettséget igénylő pozíciók veszítettek népszerűségükből. Utóbbiakban ugyanis a szakemberek jellemzően nem szezonális, sokkal inkább állandó munkalehetőséget keresnek, illetve ha szezonális munkát vállalnak, az esetükben ez jelentősen magasabb bérigénnyel párosul.
A szezon eleji munkaerőtöbblet a munkakezdéskor a legtöbb területen hiányba fordult át, így a cégek eltérő mértékű béremeléssel és különböző juttatásokkal igyekeztek megtartani a rendelkezésre álló munkaerőt.
Közép-Nyugat-Magyarországon 4,5, a Dél-Alföldön és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 3-3 százalékos bérnövekedést regisztráltak a 2024-es nyári szezonhoz képest.
Szintén eltérés mutatkozott meg a megszerezhető órabérekben: a Jász-Nagykun-Szolnok és a dél-keleti régióban a szakképzetlen munkaerő nettó 1800 forintos, a szakképzett pedig 2100 forintos órabérre számíthatott. Ezzel szemben Közép-Nyugat-Magyarországon 8 órás munkarendben nettó 1724 forint/óra, 12 órásban pedig 1908 forint/óra volt a jellemző, amihez 45 százalékos műszakpótlék is társult.
A béren felüli juttatásokban is mutatkoztak különbségek: míg a keleti országrészben
- a teljesítménybónusz és
- a jogszerű foglalkoztatásból eredő szabadságmegváltás,
addig a nyugati területeken
- a szállástámogatás és
- az utazási költségtérítés
volt a legvonzóbb extra juttatás a munkavállalók számára.
Az idei szezon legfőbb tanulsága, hogy még mindig a bérezés jelenti a mezőgazdasági idénymunka alfáját és ómegáját, így a fizetések folyamatos emelése nélkülözhetetlen
– mondta Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője. Meglátása szerint ezzel párhuzamosan egyre jobban felértékelődik a visszatérő, megbízható idénymunkások szerepe, miközben országszerte komoly fejtörést okoz a szakemberek, például
- a karbantartók,
- a kombájnvezetők,
- a szerviztechnikusok és
- a laborasszisztensek
hiánya.
Bár a külföldi munkaerő egyelőre nem jelent megoldást a szezonális csúcsidőszakokra, a keleti országrészben már látszik a nyitás a harmadik országbeli munkavállalók jövőbeni alkalmazására.
Felpörögtek a nyugdíjasok
Pozitívum, hogy a nyugdíjasok a vártnál jóval aktívabbak voltak, sokan közülük tapasztalt, visszatérő dolgozóként segítették a munkát. Ezzel szemben a diákok aktivitása sajnos messze elmaradt a várakozásoktól, amely jelenség kezelése elengedhetetlen lesz a következő szezonok sikerességének érdekében – tette hozzá a WHC ügyvezetője.
Maradhatnak az idénymunkások a szüretre – a riadalom után enyhült a szabályozás
Jövő hónaptól és a következő év január elsejétől is változnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. A mezőgazdasági idénymunka keretein azért kellett könnyíteni, mert ellenkező esetben nem maradt volna, aki leszüreteli a termést.
A toborzási csatornák sikerességében is megfigyelhető volt regionális eltérés.
A visszajáró idénymunkások megkeresése és a személyes ajánlás mindenhol hatékony módszernek bizonyult,
például Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében annyira sikeres volt, hogy a cégeknek egyáltalán nem volt szükségük egyéb hirdetésekre. Ezzel szemben más régiókban a Facebook-hirdetések és a falvakban kihelyezett plakátok is fontos szerepet játszottak a toborzásban. A munkavállalók számára a legfontosabb szempontok egységesen a helyi, könnyen elérhető munkahely, a versenyképes bér, az ingyenes céges buszjárat és az egyszerű, könnyen betanulható feladatok voltak.
