Béremelésekkel és nyugdíjasokkal mentették meg az idei idénymunkaszezont
Emelkedő bérek és növekvő kereslet határozta meg országszerte az idei nyári szezonális mezőgazdasági munkaerőpiacot. Kihívás volt az idénymunkások megtartása, amit sok helyen jelentős béremelésekkel és pluszjuttatásokkal igyekeztek megoldani, azonban a bérezés mértékében, az extra juttatásokban és a toborzási módszerekben is jelentős regionális különbségek mutatkoztak meg. Idén nyáron a szezonális munkaerő iránti legnagyobb kereslet a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében) mutatkozott, de szerencsére ezt az intenzív igényt a kedvező időjárás kellőképpen kiszámíthatóvá és időben teljesíthetővé tette – áll a WHC Kft. által közölt elemzésben.
Mindeközben Közép-Nyugat-Magyarország, valamint az észak-alföldi (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) és a nyugat-dunántúli (Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron) régiók is kiemelt munkaerő-felvevő területnek bizonyultak. A szezon előtti várakozásokhoz képest a legjelentősebb eltérés Dél-Kelet-Magyarországon volt tapasztalható, ahol a betakarítási terület csökkenése miatt Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben a tervezett megrendelésekhez képest 30 százalékos volt a visszaesés.
Béremelés és juttatások nélkül nem ment az idénymunkások megtartása
A WHC elemzéséből kiderül, hogy országos trenddé vált az egyszerűbb, gyorsan betanulható munkakörök felértékelődése, míg a szakképzettséget igénylő pozíciók veszítettek népszerűségükből. Utóbbiakban ugyanis a szakemberek jellemzően nem szezonális, sokkal inkább állandó munkalehetőséget keresnek, illetve ha szezonális munkát vállalnak, az esetükben ez jelentősen magasabb bérigénnyel párosul.
A szezon eleji munkaerőtöbblet a munkakezdéskor a legtöbb területen hiányba fordult át, így a cégek eltérő mértékű béremeléssel és különböző juttatásokkal igyekeztek megtartani a rendelkezésre álló munkaerőt.
Közép-Nyugat-Magyarországon 4,5, a Dél-Alföldön és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 3-3 százalékos bérnövekedést regisztráltak a 2024-es nyári szezonhoz képest.
Szintén eltérés mutatkozott meg a megszerezhető órabérekben: a Jász-Nagykun-Szolnok és a dél-keleti régióban a szakképzetlen munkaerő nettó 1800 forintos, a szakképzett pedig 2100 forintos órabérre számíthatott. Ezzel szemben Közép-Nyugat-Magyarországon 8 órás munkarendben nettó 1724 forint/óra, 12 órásban pedig 1908 forint/óra volt a jellemző, amihez 45 százalékos műszakpótlék is társult.
A béren felüli juttatásokban is mutatkoztak különbségek: míg a keleti országrészben
- a teljesítménybónusz és
- a jogszerű foglalkoztatásból eredő szabadságmegváltás,
addig a nyugati területeken
- a szállástámogatás és
- az utazási költségtérítés
volt a legvonzóbb extra juttatás a munkavállalók számára.
Az idei szezon legfőbb tanulsága, hogy még mindig a bérezés jelenti a mezőgazdasági idénymunka alfáját és ómegáját, így a fizetések folyamatos emelése nélkülözhetetlen
– mondta Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője. Meglátása szerint ezzel párhuzamosan egyre jobban felértékelődik a visszatérő, megbízható idénymunkások szerepe, miközben országszerte komoly fejtörést okoz a szakemberek, például
- a karbantartók,
- a kombájnvezetők,
- a szerviztechnikusok és
- a laborasszisztensek
hiánya.
Bár a külföldi munkaerő egyelőre nem jelent megoldást a szezonális csúcsidőszakokra, a keleti országrészben már látszik a nyitás a harmadik országbeli munkavállalók jövőbeni alkalmazására.
Felpörögtek a nyugdíjasok
Pozitívum, hogy a nyugdíjasok a vártnál jóval aktívabbak voltak, sokan közülük tapasztalt, visszatérő dolgozóként segítették a munkát. Ezzel szemben a diákok aktivitása sajnos messze elmaradt a várakozásoktól, amely jelenség kezelése elengedhetetlen lesz a következő szezonok sikerességének érdekében – tette hozzá a WHC ügyvezetője.
Maradhatnak az idénymunkások a szüretre – a riadalom után enyhült a szabályozás
Jövő hónaptól és a következő év január elsejétől is változnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. A mezőgazdasági idénymunka keretein azért kellett könnyíteni, mert ellenkező esetben nem maradt volna, aki leszüreteli a termést.
A toborzási csatornák sikerességében is megfigyelhető volt regionális eltérés.
A visszajáró idénymunkások megkeresése és a személyes ajánlás mindenhol hatékony módszernek bizonyult,
például Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében annyira sikeres volt, hogy a cégeknek egyáltalán nem volt szükségük egyéb hirdetésekre. Ezzel szemben más régiókban a Facebook-hirdetések és a falvakban kihelyezett plakátok is fontos szerepet játszottak a toborzásban. A munkavállalók számára a legfontosabb szempontok egységesen a helyi, könnyen elérhető munkahely, a versenyképes bér, az ingyenes céges buszjárat és az egyszerű, könnyen betanulható feladatok voltak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.