Maradhatnak az idénymunkások a szüretre – a riadalom után enyhült a szabályozás

Azzal, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt az Országgyűlés ismét módosította, megoldhatóvá válik a zöldség- és gyümölcságazatokban a betakarításhoz, illetve a szürethez szükséges idénymunka – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A mezőgazdasági idénymunka után fizetendő közteher viszont még növekvő mértékben nyomja a kertészeket – tette hozzá.

Az említett módosítás előzménye, hogy a törvényhozás még idén év eleji hatállyal hozzányúlt a korábbi szabályokhoz. Ennek akkor az volt az indoka, hogy a foglalkoztatási adatok szerint ez a foglalkoztatási forma túlságosan elterjedt a munkaviszony rovására. Az eredetileg az alkalmi, illetve idényjellegű foglalkoztatás az állandó jogviszonyénál rugalmasabb szabályozását több foglalkoztató gyakran a rendes munkaviszonyban történő foglalkoztatás kiváltására alkalmazta. 

Mezőgazdasági idénymunka: nem lehetetlenül el a szüret

Ezt a foglalkoztatási formát egyébként kizárólag

• mezőgazdasági idénymunkára,
• turisztikai idénymunkára,
• alkalmi munkára vagy
• filmipari statisztakénti munkavégzésre

lehet alkalmazni.

A szigorítást a munkavállalók védelmével magyarázták, megengedhetetlennek nevezve azt, hogy a munkáltatók visszaélésszerűen alkalmazzák az egyszerűsített foglalkoztatást, amivel sok munkavállaló több év egybefüggő munkavégzése ellenére sem minősült társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak. A munkaerőköltségek tisztességtelen leszorítása pedig az ilyen vállalkozásoknak biztosított versenyelőnyt a piacon – szólt az indoklás.

Ezért megváltoztatták az idénymunkára, illetve az alkalmi munkára és idénymunkára együttesen vonatkozó 120 napos – egy naptári éven belüli – időkorlát számítását. Míg jelenleg egy munkavállaló csupán ugyanannál a munkáltatónál nem dolgozhat 120 napnál többet egyszerűsített foglalkoztatás keretében, jövő hónaptól ez a korlátozás az összes munkáltatónál ledolgozott napokat összesítve érvényes. Vagyis ha valaki több cégnél is dolgozik egyszerűsített foglalkoztatásban, akkor az összes munkáltatójánál minden ilyen foglalkoztatási formában eltöltött napja összesítve nem haladhatja meg évente a 120 napot.

Ennek a szabálynak a hatályban maradása 2026-ban azt jelentette volna, hogy mire egy idénymunkás odaérkezik a gyümölcsszüretre – ami a különböző gyümölcskultúrákban júniustól októberig folyamatosan igényli a munkaerőt – addigra már alaposan megcsappantotta ezt a keretét, és csak annyi maradna, ami nem tartana ki a szüret befejezéséig – ecsetelte a FruitVeB elnöke. A szakmai szervezet jelezte ezzel kapcsolatos aggályait, és az Országgyűlés módosította is a vonatkozó részt. A jövő év január 1-jétől hatályos új szabályok szerint plusz 90 nappal nőtt a mezőgazdasági idénymunka kerete, amit akkor lehet kihasználni, ha az idénymunkás több munkáltatónál dolgozik.

– mondta Apáti Ferenc.

Pontosan kell adminisztrálni

Fontos ugyanakkor, hogy a munkáltató ellenőrizze, valóban rendelkezésre áll-e a munkavállalónak annyi „munkanapkerete”, amennyivel az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint alkalmazható, a NAV-nál ugyanis „kibukik”, ha az idénymunkára jelentkező már túl van a 120 napon. A közteher növelése viszont továbbra is nyomja majd a kertészeti ágazat munkaadóit. A mai minimálbérekkel számolva az első 120 napra a munkáltatót napi 2200 forintos alap közteher fizetésének kötelezettsége terheli, amikor azonban életbe lép a plusz 90 nap, akkor ez másfélszereződik, vagyis már napi 3300 forint lesz, ami – különösen például az idei, fagykárokkal terhelt évben – fájdalmas érvágás a kertészek számára.