késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Egyre kevesebb sertéshúst eszünk, de nem ezért nem lesz disznó a Farmer Expón
Az ukrán tartási kedv drasztikus megugrásához a háborút nyilvánvalóan le kell zárni, és a földeket is alkalmassá kell tenni a takarmánytermesztésre; ez igénybe vehet néhány évet. Ám mivel a termőhelyi adottságok kitűnőek – a humusz mélysége Ukrajnában eléri a három métert, miközben ez Magyarországon mindössze fél méter –, és a tőke is ugrásra készen várja, hogy ebben az ágazatban is megjelenjen – minden bizonnyal nem túl sok időre lesz szükség ahhoz hogy az ukrán sertéshúságazat felálljon, és egyebek mellett a magyarnak is a komoly konkurenciát jelentsen a külpiacokon.
Ez még akkor is nagyon komoly kihívás, ha az ukrán agrárexport Magyarországon továbbra is korlátozás alá esik, hiszen a világpiacon minden szállítóval versenyezni kell. Illetve akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy Európában – szemben a világtrenddel – az elmúlt két évben enyhén csökkenő tartási kedv mellett is nőtt a sertéshúsfogyasztás.
- A tavalyi éves növekedés 2,4 százalék volt,
- becslések szerint várhatóan hosszabb távon is meg fogja haladni a fejenkénti 31 kilogrammot.
- Magyarországon a sertéslétszám is növekedést mutatott, az év második felében pedig összességében is az ágazat enyhe konjunktúrájával számolnak a szakértők.
A mangalica is lehet versenyelőny a sertéshúspiacon
A verseny azonban – az olyan országok elképesztő exportvolumene, mint például Brazília, vagy éppen a világ legnagyobb sertéshúsfogyasztójának és termelőjének számító Kína külpiaci keresletének visszaesése miatt – most is nagyon éles.
A piacokért folyó küzdelem nem túl távoli jövőre datálható további éleződése pedig már ma is komoly fejtörésre ad okot az olyan kisebb országok sertéstartóinál, mint amilyen Magyarország, ahol az agrár- és élelmiszeripari szereplők egyfelől fajtaváltással és a termelékenység fokozásával, másfelől pedig az unikális termékekkel – például mangalicakészítmények – próbálnak versenyelőnyre szert tenni, váltakozó sikerrel.
A mindennapok problémája azonban nem ez, hanem az állatpandémia, ami most éppen egyik déli szomszédunk felől érkezve veszélyeztetheti a hazai sertésállományt.
A sertés kivételével minden más állat jöhet
A járványveszélynek az idei Farmer Expóra nézve is van következménye. A szokásos élő sertésbemutatót ugyanis az afrikai sertéspestis (ASP) miatt törölték a programból – tudtuk meg Vaszkó László vásárigazgatótól, a Tiszántúl legnagyobb agrármustráját szervező V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezető igazgatójától, akinek családi vállalkozása ugyancsak érintett a sertéságazatban.
Az augusztus 28–31. között sorra kerülő debreceni rendezvényen egyébként a többi állatfaj élő bemutatóját idén is megtartják, ami bátorságra vall, mert – éppen az állattartókat egyre-másra sújtó pandémiák miatt – más kiállításszervezők ezt már nem kockáztatják.
Lesz például szarvasmarha-bemutató is, ami az idei nagyon komoly gazdasági kárt okozó ragadós száj- és körömfájás miatt talán kissé meglepő lehet. A rendezvényhez kapcsolódó szakmai fórumok egyik fő témája mindenesetre éppen a pandémiák elleni védekezés lesz, amiről az ezzel kapcsolatos tanácskozást szervező Komlóssy István, a Debreceni Egyetem professzora úgy nyilatkozott, hogy nem lehet eléggé felhívni rá a gazdatársadalom figyelmét, és nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a baj leggyakrabban a higiéniai előírások figyelmen kívül hagyásából következik.
Jó hír viszont, hogy a nagyüzemi sertésállományban a drákói szigorúságú állategészségügyi előírásoknak, illetve ezek hasonlóan szigorú betartásának köszönhetően továbbra sincs jelen az ASP,
a vadállomány azonban sajnálatos módon Magyarországon sem mentes a betegségtől, amelynek kórokozói a jelek szerint most éppen Horvátország területéről kerültek át Magyarországra.
Nemrégiben a Farmer Expó helyszínétől alig pár kilométerre a Nagyerdőn is találtak fertőzött példányt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.