A Nemzetgazdasági Minisztérium és a kormány nyitottságot mutat a hároméves bérmegállapodás újratárgyalására és az élőmunkaterhek mérséklésére – értékelte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi ülését a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ ) főtitkára. Szerinte a munkaadók számára is kulcsfontosságú, hogy a lassú gazdasági növekedés ellenére is fennmaradjon a bérfelzárkóztatás, de ehhez kormányzati segítségre van szükség.
A VOSZ főtitkára rámutatott, hogy a kormányzat figyelemmel kíséri a gazdasági folyamatokat, ugyanakkor előrejelzései sokszor optimistábbak, mint a piaci konszenzus. Míg a független elemzők inkább 1 százalék körüli növekedést várnak, addig a minisztérium ennél jóval magasabb számokkal kalkulál. Perlusz szerint a tavaly közösen tervezett makrogazdasági pálya nem teljesül, ezért elkerülhetetlen a bérmegállapodás újratárgyalása, valamint olyan intézkedések bevezetése, amelyek a vállalkozások működését könnyítik.
A szövetség kiemelten fontosnak tartja, hogy a Széchenyi-kártya Program minden hiteltermékének kamata egységesen 3 százalékra csökkent. Perlusz hangsúlyozta, hogy ez nemcsak a beruházások, hanem a napi működéshez szükséges folyószámlahitelek esetében is életmentő lehet a cégek számára. Hozzátette, hogy a kisvállalati adózás – kiva- kör – bővítése és a kisebb vállalkozások számára bejelentett adózási könnyítések szintén komoly segítséget jelentenek.
Az adócsökkentések közül a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos mérséklése került előtérbe, amely körülbelül 200 milliárd forintos könnyítést jelenthetne a vállalkozásoknak. Perlusz szerint a kormány nyitottnak mutatkozik erre, még ha a költségvetési mozgástér szűk is.
A tavaly kötött hároméves bérmegállapodás felülvizsgálata mostanra elkerülhetetlenné vált. Perlusz emlékeztetett arra, hogy az eredeti menetrend szerint 2025-ben 13, 2026-ban 14 százalékos minimálbér-emelés szerepelt a tervekben, ám a gazdasági környezet gyökeresen megváltozott. A VOSZ álláspontja szerint még így is szükség lesz jelentős emelésre, különösen a legkisebb bérek esetében, de ezt a vállalkozások önmagukban nem tudják kitermelni.
Ezért tartja létfontosságúnak az adóterhek mérséklését, ami biztosíthatja a béremelés végrehajtását anélkül, hogy munkahelyek szűnnének meg.
Perlusz hangsúlyozta, hogy a cél továbbra is az, hogy 2027-re a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Szerinte ez akkor is teljesíthető, ha a növekedési pálya mérsékeltebb, hiszen a visszafogottabb átlagkereset-növekedés mellett kevesebb emelés is elegendő lehet a célhoz.
Nagy Márton bejelentést tett a magyar minimálbérről: Európa legnagyobb adócsökkentése jön Magyarországon
A magyar kormány elkötelezett a magyar munkahelyek megvédésére, ezért nyitott arra a javaslatra, hogy csökkentse a szociális hozzájárulási adó mértékét, és ne bővítse a vendégmunkások számát. A kormány így tárgyalni fog ezekről. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy megvédik az ipart és a minimálbér-emelést is: nemcsak hogy végrehajtják Európa legnagyobb adócsökkentését, de növelik a béreket is.
A VOSZ főtitkára kitért az Egyesült Államok által indított kereskedelmi konfliktusra is, amely szerinte világszerte drágítja a kereskedelmet, és csökkenti Európa versenyképességét. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország eleve lemaradásban van az európai átlaghoz képest, így a vámháború hatásai különösen érzékenyen érintik.
Perlusz ugyanakkor nem kívánt politikai értékelést adni a vámmegállapodásról, de hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy
intézkedésekkel sikerüljön megőrizni a munkahelyeket és átsegíteni a cégeket a nehéz időszakon.
A munkaerőpiacot érintő viták közül kiemelte a vendégmunkások kérdését. Elmondása szerint a VOSZ nem tartja veszélyesnek a jelenlegi arányokat, sőt, számos közepes és nagyvállalat magyarországi működése éppen a vendégmunkások bevonásával válik fenntarthatóvá. Ha ez a lehetőség megszűnne, több üzem is bezárhatna, ami magyar munkahelyek elvesztéséhez vezetne. Perlusz szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a vendégmunkások aránya a térségben, ezért inkább a józan gazdasági szempontokat, mintsem a korlátozásokat kell előtérbe helyezni.
Összességében Perlusz László úgy értékelte, hogy a VKF-ülés pozitív hangulatban zajlott, és a kormányzat nyitottságot mutatott a nehéz kérdésekben is. Szerinte a vállalkozások csak akkor tudják fenntartani a bérfelzárkóztatást, ha a kormányzat adó- és hitelpolitikai lépésekkel is támogatja őket. Bár a következő évek gazdasági környezete lassú növekedést vetít előre, a VOSZ főtitkára szerint a remény fennmaradt: a megfelelő intézkedésekkel a vállalkozások képesek lehetnek átvészelni a nehéz időszakot, és megőrizni a munkahelyeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.