
Recseg-ropog az influenszermarketing: torkig vannak a kaviáros szendvicsen élő „véleményvezérekkel"
Az influencermarketing 24 milliárd dolláros iparág az Egyesült Államokban, és minden évben csak növekszik. Az amerikai Harvard Business Review azonban arról számolt be, hogy a közösségimédia-felhasználók többségének ma már nincsen igénye a tíz évvel ezelőtti influenszerek videóit, tiktokjait, podcastjeit vagy Instagram-tartalmait fogyasztani, egyszerűen azért, mert nem tudnak velük azonosulni.

A marketingvezetők azonban paradox helyzetben vannak: az influenszermarketing, bár virágzik, de a beléjük fektetett fogyasztói bizalom csökken. Egy tanulmány szerint a fogyasztók 88 százaléka szerint az autenticitás fontos, de közel felük úgy véli, hogy a legtöbb influenszer hamis. Több mint egyharmaduk szerint hamisan ábrázolják magukat és az általuk támogatott termékeket. Ennek eredményeként az influenszer-ökoszisztéma egyre inkább szétesik: a fogyasztók úgy érzik, hogy félrevezetik őket, a tartalomgyártók pedig küszködnek azzal, hogy hűek maradjanak önmagukhoz, a menedzsereik tehetetlenek.
Európai luxuspiac: miért növekszik a szektor a globális lassulás ellenére?
A Harvard Business Review szakértői szerint a hagyományos influenszermarketing túl gyakran hibázik abban, hogy „csak eladni akar”, miközben a közönség egyre érzékenyebb a tartalom hitelességére és motivációira. Bár a marketingköltségek nőnek, sok kampány nem teremt valódi értéket. Egy „reachorientált” taktika önmagában ma már kevés – helyette a közönség valódi megértésére és hosszú távú bizalomépítésre kell fókuszálni.
Hogyan változott az iparág, és hogyan kompenzálnak a szereplők
A márkák nem „csak” influenszereket használnak, hanem partneri kapcsolatot építenek ki velük. Ezzel a módszerrel a tartalom együtt születik magával a tartalomgyártóval, nem egyszerűen egy kiszervezett reklámozó felületként üzemelnek.
A kampányokat így már nemcsak elérés vagy lájkszám mentén mérik, hanem bizalom és hosszú távú elköteleződés alapján.
A közönség szemével gondolkodnak: mi ad nekik valódi értéket, mi gyakorol tényleges befolyást a döntéseikre?
Az öt tulajdonság – szakértelem, kapcsolati háló, integritás, eredetiség és átláthatóság – közötti eltérések aláássák a hitelességet, és rontják a bizalmat. Ha azonban a márkák felismerik ezeket a feszültségeket, és tudatosan kezelik őket, az influenszermarketing több lesz, mint egyszerű tranzakció: átalakulást hoz. Egy olyan környezetben, ahol a hitelesség a legfontosabb érték, ezeknek az eltéréseknek a kezelése elengedhetetlen gyakorlat.




