Valami végre történt a magyar gazdaságban: már csak egyetlen dolog kell az igazi áttöréshez

Érezhetően javult a hangulat a magyar gazdaságban az utóbbi hónapokban – erre utal három egymástól független elemzőház felmérése is. Bár a konjunktúraindexeket mindig érdemes fenntartásokkal kezelni, mivel egy-két havi adat önmagában nem sokat mond a gazdaság állapotáról, a bizalom helyreállítása azonban a gazdasági szereplők körében kulcsfontosságú. A megrendelésállomány alakulása vagy a tartós fogyasztási cikkek vásárlása is ezen múlik, és végeredményen a gazdasági növekedést is befolyásolja.

Magyar gazdaság: négy hónapos csúcson a fogyasztói hangulat

A múlt héten három konjunktúraindex látott napvilágot, ezek egyöntetűen ugyanazt a képet mutatják a magyar gazdaságról:

1. A GKI javuló gazdasági közérzetről számolt be, miután konjunktúraindex bő 2 ponttal emelkedett. Bár az üzleti és a fogyasztói bizalmi index továbbra is negatív tartományban van, mindkettő esetében pozitív folyamatok látszanak: az üzleti szféra mind a négy szektorából kedvező hírek érkeztek. Az élénkülő gazdasági aktivitásra utal, hogy a vállalkozások foglalkoztatási indikátora egy bő éve folyamatosan csökkent, ez most augusztusban megtört. A fogyasztói bizalmi index ráadásul javult és négy hónapos csúcsára emelkedett, sőt, az elemzők szerint az index minden eleme javulást tükröz. Ezzel párhuzamosan a lakosság az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét érezhetően, míg a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait enyhén javulónak értékelte.
2. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. augusztusi felmérése hasonló következtetésekre jutott. A hangulatjavulásnak köszönhetően a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán értelmezett lakossági index mínusz 15,2-re, a vállalati mutató értéke pedig mínusz 15,1 indexpontra erősödött. A felmérésben a háztartásoknál az általános gazdasági közérzet, míg a vállalatoknál a forint euróárfolyamának jövőbeni alakulására vonatkozó várakozások javulása jelentette a legmarkánsabb pozitív irányú módosulást. 
3. A gazdasági hangulatindex (ESI) eközben 91,6 pontra emelkedett augusztusban a júliusi 89,8 pontról. Ezen belül az ipari mutató a júliusi mínusz 14,6 pontról mínusz 11,3 pontra emelkedett, miközben a szolgáltatóipari mínusz 16,9 pontról mínusz 18,3 pontra süllyedt. A fogyasztói hangulat mínusz 29,1 pontról mínusz 27 pontra javult. A kiskereskedelem hangulati mutatója mínusz 23,7 pontról mínusz 20,9 pontra erősödött. Az építőipari hangulatindex a júliusi mínusz 29,8 pontról mínusz 26,8 pontra javult augusztusban.

Elemző: még mindig historikus átlag alatt vannak a bizalmi indexek

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-két adat nem feltétlenül jelenti azt, hogy most minden sokkal jobb lesz, egyáltalán nem mindegy, hogy pontosan mikor készítik a cégek felmérést, nem mellékes, hogy aznap milyen hírek uralták a médiát. Emiatt nagyon könnyen torzítanak is ezek felmérések, ezért célszerűbb a trendet nézni.

Azt igazán sokkolónak tartja, hogy 2019-hez, tehát a Covid előtti időszakhoz képest – amikor mindenkori csúcsukon voltak az indexek – most jóval lejjebb vannak. Nem véletlenül: a Covid, a háború, az infláció és az energiaválság folyamatosan adták a pofonokat a gazdasági szereplőknek. Hiába javult volna épp a hangulat, jött egy újabb sokk, ami aztán a bizalmi indexeket lejjebb és lejjebb lökte.

Túl sok volt a sokkból a gazdasági szereplőknek, külső impulzusra vár a magyar gazdaság

Virovácz Péter elmondása szerint akárhányszor gazdasági szereplőkkel beszélget, mindig a Covid előtti időszakot hozzák fel példaként, amikor sokkal jobb volt a gazdasági hangulat, vagy azért, mert olcsóbb volt a forint, vagy nem volt ilyen drágaság.

Emiatt pedig a potenciál sem tud kiszabadulni a magyar gazdaságból, amely most már két éve stagnál. A cégek ülnek a pénzen, mivel nem mernek beruházni a bizonytalan jövő miatt, és inkább tartalékolnak.

Ezért az ING Bank vezető elemzője úgy látja, egy külső impulzusra lenne leginkább szüksége a magyar gazdaságnak:

• vagy arra, hogy a német költségvetési csomag megtegye a hatását, 
• vagy a globális kereslet felfutására az autóipari termékek iránt, 
• vagy békére Ukrajnában, ami pozitív piaci környezetet teremtene.

Hangsúlyozta, először az üzleti szférát kellene kimozdítani ebből az állapotból, és annak a farvizén javulhatna a fogyasztói bizalom, mert már kevésbé aggódnának az emberek amiatt, hogy elvesztik az állásukat, és attól sem kellene tartaniuk, hogy a cégek nem áremelésekkel próbálják fenntartani magukat, hanem tudnak többet értékesíteni. Tehát tartósabb, erős külső változásnak kellene jönnie ahhoz, hogy ebből helyzetből ki tudjunk mozdulni.

Az elemző jelezte azt is, hogy a kedden érkező második negyedéves részletes GDP-adatok után fogja felülvizsgálni az idei évre vonatkozó növekedési prognózisát. Mindenesetre azt várja, hogy még a harmadik negyedévben sem fog átütő erőt felmutatni a magyar gazdaság, a növekedés legfeljebb a negyedik negyedévben kerülhet 1 százalék fölé.