késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Csapdahelyzet: hiába süt többet a nap, még a hazai napelemek is megszenvedhetik a klímaváltozást
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség a hűtéshez, évek óta eladási rekordokat dönt a légkondicionálók piaca. Az új lakóépületek esetén már szinte „alapértelmezett” a klíma megléte. Ezek energiaigényének nagy részét ma napenergiából fedezzük, sorra dőlnek a napelemparkok termelési rekordjai Magyarországon nyaranta.
Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat. Tehát – nyilván leegyszerűsítve –,
nem elég egyre több napelemet telepíteni ahhoz, hogy lefedjük az egyre növekvő nyári energiaigényt.
Világos égbolt alatt
Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegő kitisztult, a nehézipar visszaszorulásával, illetve a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén. Összességében jelentősen csökkent a levegőben lévő részecskék mennyisége – írja a Másfélfok. Ezzel
nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron.
Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.
Azaz ebből kiindulva éppen jókor jött a napenergia-technológia felfutása, a körülmények ideálisabbak lettek a megújuló energia kinyeréséhez.
Túl forró panelek
Kevés „tartalék” van már csupán a légkörben, az alkalmazott modelltől függően még 1-5 nappal nőhet a napsugárzás uralta napok száma a század végéig.
Elvben minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet előállítani belőle. Ugyanakkor az kevéssé ismert, hogy
a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, miután hűti a rendszereket.
A szélviszonyokban viszont nem várható jelentős változás a jövőben, így tehát nagyobb hűtőhatásra sem lehet számítani.
A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, azaz a napelempanelek a mostaninál még jobban átforrósodnak, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Az alapforgatókönyvnél a Dunántúl lehet valamivel kedvezőbb helyzetben – az ország nyugati része a szelesebb.
Különösen az igazán forró nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés – a modellek persze nagy szórást mutatnak. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd.
Ráadásul a klímaváltozás nem csak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.
A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk az egész energiagazdálkodás szempontjából is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.