Kimondták a finnek, irigykedik egész Európa: Magyarországon a legkisebb a rezsi – de ez senkit ne altasson el, aki nem spórol, megfizeti
Nem meglepő, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően augusztusban is Magyarországon volt a legalacsonyabb az Európai Unión belül a lakosság számára a villamos energia és a földgáz bruttó végfelhasználói ára. Az azonban, hogy mekkora lesz a számla tényleges végösszege, az átlagfogyasztás rendszerének 2022. augusztusi bevezetése óta már sokkal jobban függ a az adott háztartás fogyasztási szokásaitól, mint előtte. A múlt hónapban is kiderült, hogy az átlagfogyasztásból történő kilépés az áram esetében kevésbé, a gáz esetében viszont akár nehezen elviselhető módon megnöveli a rezsit.
Áram: volt min bosszankodni néhány fővárosban
Augusztusban kismértékben, de eset az áram bruttó végfelhasználói ára Európában a lakosság számára – áll a finnországi VaasaETT legfrissebb elemzésében, amely nem országok, hanem fővárosok adatait veti össze. Az Európai Unióban a kilowattóránként 9,20 eurócentes budapesti tarifa volt a legalacsonyabb. Ennél az uniós átlag mintegy két és félszer volt nagyobb, a legmagasabb egységár, a berlini pedig bő négyszer volt nagyobb. A listán augusztusban Budapest két nem uniós főváros közé került: Kijevben még a magyarországinál is olcsóbb, Belgrádban pedig kicsit drágább volt a lakossági áram.
Az egységárak nagysága alapján Berlin mellett Bern és Brüsszel volt a hónap vesztese, míg az egy évvel korábbi adatra vetített ármozgások iránya alapján Helsinki, Oslo, Tallinn és Brüsszel.
- A finn és a norvég fővárosban ugyanis 7 százalékkal nőtt átlagosan a bruttó végfelhasználói tarifa, mert azon belül emelkedett az áram, mint termék ára is.
- Az észt fővárosban az 5 százalékos dráguláshoz az elosztás díjnövekedése is hozzájárult,
- a belgiumi plusz 3 százalékhoz pedig csak az áram nagyobb ára.
Nem úszták meg a magasabb átlagos tarifát (emiatt pedig a nagyobb számlát) azok a magyarok sem, akik több villamos energiát használtak fel a jogszabály által átlagfogyasztásként megszabott mennyiségnél. Ők csak az átlagfogyasztás szintjéig fizethették a rezsicsökkentett tarifát, az azon felüli tételért egy magasabb, piacinak mondott, de valójában szintén hatósági árat számlázott a szolgáltatójuk. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az áram és a gáz esetében is kiszámolta, hogy az átlagtarifa mennyivel nőne, ha az adott háztartás túlfogyasztása 20 százalék lenne. Augusztusra a villamos energia esetében 10,60 eurócent jött ki, ami 15 százalékkal nagyobb a rezsicsökkentettnél.
A ljubljanaiak viszont jól jártak: kevesebbet fizettek a magáért az energiáért és az elosztásért is, így már csak bő kétszer nagyobb a tarifájuk, mint a budapestieknek. A még a szlovéniainál is magasabb bécsi tarifa 3 százalékkal esett.
Gázrezsi: átlagosan 1 százalékkal esett az európai tarifa
A VaasaETT elemzése szerint a vizsgált budapesti gázár 2,53 eurócent volt augusztusban. Azonfelül, hogy az unióban ez volt a legalacsonyabb, az uniós átlagnak is csak a negyedét tette ki. Bár jól hangzik, hogy a hazainál a stockholmi ár majdnem 14-szer volt nagyobb, a finn cég és a MEKH is figyelmeztet, hogy ez az összevetés nem reális. A svéd fővárosban ugyanis olyan kevés háztartás használ gázt, hogy az ellátásuk fajlagosan nagyon sokba kerül. Legdrágábbnak érdemesebb inkább a lista második helyén álló amszterdami lakossági gázt tekinteni. Ám sok magyar még a holland fővárosban sem szívesen lenne gázfogyasztó: az árkülönbség hétszeres.
A hazai lakosságnak a külföldi tarifák helyett érdemesebb a saját gázfelhasználására összpontosítania. Ez esetben ugyanis, ha 20 százalékkal több gázt használ az átlagfogyasztásként megszabottnál, akkor sokkal mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, mint amikor az áram esetében fogyaszt többet.
A tarifakülönbség több mint kétszeres – mutatta ki a MEKH –, az így kiszámolt kilowattóránkénti ár 5,14 eurócent.
Ennél alacsonyabb a zágrábi, a belgrádi és az 1,64 eurócentjével az európai lista aljára került kijevi is. Igaz, még ez a „büntetőtarifás” hazai egységár is csak a fele az európainak.
Ez nem a párizsiak hónapja volt
Az európai szinten mintegy 1 százalékos olcsóbbodás mellett 2 százalékos drágulás jutott a párizsi háztartásoknak. Ott nőtt magának az energiahordozónak az ára, és magával húzva az áfáját is. Viszont az átlagosnál jobban, 4 százalékkal szerényedett az ár Athénben, továbbá 3-3 százalékkal Brüsszelben és Rómában. Örülhettek is az ottaniak, mert a tarifájuk még így is háromszor, 3,3-szer, illetve 5,3-szer volt nagyobb a budapestiekénél.
Rezsicsökkentés eltörlése: ennyivel nőhet a gáz- és a villanyszámla – Surányi György "megkérdőjelezése" 800 milliárdot borítana rá a lakosságra
Mindenki felkapta a fejét Surányi György volt jegybankelnök azon felvetésére, hogy idővel meg lehetne kérdőjelezni a rezsicsökkentést, hiszen a lépést mindenkit nagyon érzékenyen érintene. Bár nyitott, hogy egy ilyen új helyzetben a politika hogyan számolná a lakossági tarifákat, abból kiindulhatunk, hogy a rezsicsökkentésre szánt mostani 800 milliárd forintot szét kellene dobni a háztartások között.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
