Lezárult a KSH-adatrevízió: még a korábbinál is kedvezőbbek a szegénységi mutatók Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lezárta a 2018 és 2023 közötti EU–SILC-felmérés (European Union Statistics on Income and Living Conditions) adatrevízióját, melynek során a 2022-es népszámlálás friss népességadatait is felhasználták az újrasúlyozáshoz és ellenőrzéshez. A hivatal közlése szerint ez egy előre tervezett, rutinszerű folyamat volt, melynek célja a hosszú távon is megbízható statisztikai adatsor biztosítása – írja a Mandiner. 

A frissített számítások alapján 2023-ban kisebb arányban éltek az emberek szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával Magyarországon, mint korábban közölték, sőt az előző évhez képest is javulás látszik. A KSH szakértői hangsúlyozták, hogy a felülvizsgálatot nem külső bírálatok indították el: a döntés már 2023-ban megszületett, és összhangban van az Európai Unió által elvárt statisztikai gyakorlatokkal. A 2022-es népszámlálás adatait használták új alapként a minták súlyozásához, hogy az eredmények jobban tükrözzék a társadalmi folyamatokat.

A revízió során két technikai finomhangolás történt:

• pontosították a jövedelemadatok pótlási módszerét, így kisimultak a korábban előforduló kiugró értékek,
• valamint módosították a bruttósítási algoritmust, megszüntetve a nettó és bruttó jövedelmek közötti apró inkonzisztenciát.
• A hivatal kiemelte: minden eddig publikált mutató nettó jövedelmen alapult, tehát nem történt érdemi torzítás.

A kutatók szerint a legnagyobb eltérések az egyfős háztartások, főként a nyugdíjasok körében mutatkoztak. Ennek oka, hogy a Covid–19-járvány idején sokan nem voltak hajlandók személyesen adatot szolgáltatni a kérdezőbiztosoknak, így az Eurostat-sztenderdeknek megfelelően átlagolt adatokkal kellett pótolni a hiányzó válaszokat. Ez a pótlás a kisebb mintákban torzító hatást okozhatott, de a teljes országos mutatókat nem befolyásolta.

Mit mér a szegénységi mutató?

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettsége egy komplex mutató, mely három tényezőt vesz figyelembe:

• a relatív jövedelmi szegénységet,
• a súlyos anyagi és szociális deprivációt,
• valamint a nagyon alacsony munkaintenzitásban élőket.

A mostani revízió során érdemi változás egyedül a relatív jövedelmi szegénységben történt. A fő indikátor, valamint a mutató többi komponensének trendje ugyanakkor nem módosult.

A KSH hangsúlyozta, hogy az EU–SILC felméréseiből származó adatok eddig is megbízható alapot biztosítottak a döntéshozatalhoz és a kutatásokhoz, az újraszámolt mutatók pedig tovább finomítják a képet. Az Eurostat validálta a frissített adatsorokat, melyek publikálása hamarosan várható. Az előzetes eredmények szerint 2023-ban kisebb arányban éltek Magyarországon olyan emberek, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának voltak kitéve, mint egy évvel korábban. Ez a javulás ugyanakkor nem írja felül a hosszabb távú trendek fontosságát, melyek megértéséhez elengedhetetlen a pontos és összehasonlítható statisztikai háttér.