Orbán Viktortól szeretettel: elrajtol minden idők legnagyobb pénzprogramja, de mi lesz így az inflációval?

„Havonta százmilliárd forintok lépnek be a rendszerbe a kormány döntései nyomán” – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közvetlenül a második negyedéves GDP-adatok közlését megelőzően tartott júliusi háttérbeszélgetésen. Amellett, hogy az akkori eseményen ismerte el, hogy az idei növekedés maximum 1 százalékos lehet, először beszélt nyilvánosan arról, hogy milyen kormányzati intézkedésekre készül a kormány a következő hónapokban. A tárcavezető nem túlzott, az eddig bemutatott tervek alapján valóságos pénzeső zúdul rá a magyar háztartásokra az előttünk álló időszakban. A nagy kérdés azonban, hogy kell-e tartani egy újabb inflációs sokktól.

Szja-mentesség: bőven ezermilliárd forint fölött marad ott a magyaroknál

Hiába a magyar gazdaság húzóágazata a jármű- és akkugyártás, vagy az export, amitől idén is a növekedés felfutását és 3,4 százalékos GDP-bővülést várt a kormány, továbbra is a belső fogyasztás a növekedés legnagyobb támasza. És nagyon úgy tűnik, hogy ez jövőre sem lesz másképp.

A lakosság rendelkezésre álló reáljövedelme míg 2025-ben 2,0 százalékkal, jövőre már 4,5 százalékkal bővülhet. 

De érdemes megnézni, hogy milyen intézkedések lépnek életbe júliustól kezdve, amelyek már a jövő évi költségvetésben is megjelennek.

Július

• Július elsejétől szja-mentes a csed és a gyed, ami 10 milliárd forint kiesést jelent jövőre a költségvetésnek.

Szeptember

• Szeptember elsejével elindult az Otthon Start program, ennek a költségvetési terhe 50-100 milliárd lesz 2026-ban.

Október

• Október elsejétől a háromgyermekes anyák életük végéig tartó szja-mentességet kapnak, ez jövőre 200 milliárdot hagy ott az érintetteknél.

Január

• Tovább emelik és ezzel megduplázzák a családi adókedvezmény összegét 50 százalékkal, 290 milliárdot ott hagyva a családoknál,
• a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentessé válnak január elsejével, ennek költségvetési hatása 120 milliárd forint,
• a 30 év alatti egygyermekes anyák szja-mentessége jövőre 40 milliárdba fog kerülni,
• a 30 ezer fő alatti települések önkormányzati dolgozóinak bérét tovább növeli a kormány, erre 43 milliárdot különített el,
•  a vízügyi dolgozók bérrendezése ötmilliárdból fog megvalósulni,
• az igazságügyi dolgozók illetményemelése 53 milliárdot emészt fel 2026-ban,
• szintén januárban érkezik a pedagógusbér-emelés utolsó, harmadik fázisa, amire 156 milliárd forintot szán a kormány.

Február

• A legnagyobb tétel a fegyverpénz lesz, a rendvédelmi dolgozóknak járó hathavi juttatás 450 milliárdba fog kerülni,
• és végül a 13. havi nyugdíjat is kifizetik februárban, amire 585 milliárd forint van elkülönítve a 2026-os költségvetésben.

Ugyanakkor ezek csak közvetlenül a lakosságot érintő intézkedések, a vállalkozások a Demján Sándor Programon és az iparvédelmi akcióterven, így például a szociális hozzájárulási adó csökkentésén, a kiva átalakításán, és az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelésén keresztül juthatnak plusztámogatáshoz.

Fontos jelezni, hogy az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv pontos részletei még nem ismertek, ezeket október közepére ígérte a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ahogy az is kiderült, hogy lehet, sokan hiába várják a lakásfelújítási támogatást, aminek indulását nagyon úgy tűnik, hogy elhalasztja a kormány, miután a miniszter szerint vita van arról, hogy az Otthon Start mellett van-e elég építőipari kapacitás. Ennek ellenére nem lennénk meglepve, ha más jóléti intézkedésekről döntene a kormány, amelyek eddig nem ismertek.

Mi lesz így az inflációval?

Nagy kérdés azonban, hogy mit okoz az inflációval, hogy ekkora pénztömeget zúdít rá a kabinet néhány hónap alatt a gazdaságra. A 2022-es választások után több kritika érte a kormányt amiatt, hogy az akkori pénzosztásnak szerepe volt a megemelkedett inflációban, aminek eredményeképp 2023 elején egészen 25 százalékig száguldott a drágulás üteme. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a vádakra reagálva rendre azzal védekezett, hogy nem a kereslet és a gazdaság túlfűtöttségéből eredt az infláció, hanem egy kínálati sokk, az energiaárak elszállásának következménye volt. Ez ugyanakkor tény, a háború kirobbanását követően ugyanis soha nem látott szintre emelkedett a gáz ára, miközben a villamos energia ára is elszaladt. Ezek együttesen eredményezték a folyó fizetési mérleg hiányának drámai elszállását és az ikerdeficit visszatérését.

Annak ellenére, hogy a háború nem ért véget és az energiaárak a korábbiaknál magasabb szinten stabilizálódtak, a hasonló megrázkódtatásra nem kell számítani, talán ezért is lehet nyugodt a jegybank. A mostani inflációs jelentésében az MNB azt várja, hogy az augusztusi 4,3 százalék után a jövő év elején tartósan visszatér a 4 százalékos céltartományába az infláció, majd 2027 elején eléri a 3 százalékos célt fenntartható módon. 

A jegybank mozgásterét az is növeli, hogy az elmúlt hetekben jelentősen erősödött a forint, ami a termelői és feldolgozói árakon keresztül képes mérsékelni az inflációs nyomást. A mostani vezetés jól láthatóan elkötelezett az erős forint mellett, és mindaddig magasan tartja a kamatokat, amíg érdemi dezinflációs hatások nem érvényesülnek a magyar gazdaságban. 

Ez pedig egyet jelent azzal, hogy amíg a nagy (EKB, Fed) és a régiós (lengyel, cseh) jegybankok lazítják a monetáris kondíciókat, a magasabb kamatprémiumon keresztül a MNB minden egyes kamattartással tovább erősítheti a hazai deviza árfolyamát. Ebbe még az is belefér, hogy a választásokig hátralévő időszakban egy kamatcsökkentést végrehajtson úgy, hogy az a forintot egy eladási hullámnak kitegye.

A költségvetés kifeszített lesz, minden mozgásteret kihasznál a kormány

Ha az inflációs hatások kevéssé érvényesülnek is, sokkal nehezebb kérdés a jóléti intézkedések költségvetésre gyakorolt hatása. Nagy Márton a hitelminősítőkkel való londoni találkozásakor a Reutersnek adott interjújában meglepő nyíltsággal beszélt arról, hogy a választások előtt a kormány lazábban kezeli a hiányt, ami arra utal, hogy már most elengedte a költségvetésben rögzített 3,7 százalékos hiányt jövőre. Ugyanakkor a tárcavezető arról nem hajlandó lemondani, hogy az elsődleges egyenleg 0 százalék közelében maradjon. Egyúttal három határozott feltételt fogalmazott meg a költségvetés kapcsán:

• a hiánynak minden évben csökkennie kell, 
• az államadósság 74 százalék közelében kell maradnia,
• a EDP-eljárásnak meg kell felelni.

Ezek alapján könnyen jövőre is 4 százalék fölött lehet a GDP-arányos hiány, miközben az államadósság is stagnálhat. Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke az idei közgazdász-vándorgyűlésen is valami hasonló forgatókönyvet vázolt fel, amikor azt mondta, a kormány minden rendelkezésre álló mozgásteret kihasznált már a költségvetésben. Ilyen mozgástér a kamatkiadások mérséklődése, jövőre ugyanis 500 milliárddal kevesebb kamatteher hárul az államkasszára.

Fél évvel kellett elhalasztani a jóléti intézkedéseket

Orbán Viktor az idei rendhagyó kötcsei pikniken beszélt a kormányzati jóléti intézkedésekről, amelyek elmondása szerint az év elején életbe léptek volna, ám az élet felülírta a kormány terveit.

– mondta a kormányfő. A miniszterelnök ezzel magyarázza, hogy idén miért nem sikerült idén elérni a 3 százalék feletti növekedést. A jegybank szerint jövőre már sikerülhet megközelíteni, 2026-ban a 2,8 százalékos lehet a GDP-bővülés, az infláció pedig 3,8 százalékra csökkenhet éves átlagban.