Orbán Viktor bejelentette: itt lesz Magyarország új fontos repülőtere, ez a város örülhet – megállapodás született a fejlesztésről
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Békés vármegye ma egészen más jövő előtt áll, mint akár egy-két évvel ezelőtt. Az elmúlt évek fejlesztései révén a térség infrastrukturálisan felzárkózott, és megnyílt az út a nagy nemzetközi beruházások előtt – mondta a kormányfő a Beollal készült interjúban.
Orbán Viktor a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal korszerűsítésének átadásán hangsúlyozta: hosszú idő után most ért célba több olyan beruházás, amely a vármegye versenyképességét alapjaiban változtatja meg. Mint fogalmazott, Békés az ország szélére szorult Trianon után, ezért a fejlődés motorjai nehezebben érték el. Az áttörést az M44-es gyorsforgalmi út hozta, amely bekötötte a térséget az ország fő közlekedési hálózatába.
A miniszterelnök szerint az iparfejlesztés logikája egyszerű:
ha van megfelelő út, akkor lehet ipari parkot létrehozni, ehhez szakképzésre épülő munkaerőt biztosítani, majd jöhetnek a beruházások.
A Békéscsaba–Lőkösháza vasút korszerűsítésével már 160 kilométer per órás sebesség érhető el, tervezik a Békéscsaba–Debrecen közötti négysávos út kiépítését is. Hozzátette: a térség fejlődése mostantól hasonlítható lehet a Dunántúlon ismert Győr–Veszprém–Székesfehérvár ipari háromszöghöz.
Szingapúri gigaberuházás és új repülőtér
Orbán Viktor külön kitért a Vulcan Shield Global szingapúri vállalat döntésére, amely 280 milliárd forintos beruházással 2500 új munkahelyet teremt Békéscsabán. A kormányfő szerint a békési fiatalok régóta panaszkodnak arra, hogy a minőségi munkahelyek hiánya miatt el kell hagyniuk szülőföldjüket. Az új gyár ezzel a problémával egyszerre gazdasági és társadalmi szinten is foglalkozik: a világ legmodernebb technológiájához kapcsolódó termékeket állít majd elő, így a térség bekapcsolódik a nemzetközi ipar vérkeringésébe.
A miniszterelnök hozzátette: már most vannak kapcsolódási pontok, például az Airbus gyulai jelenléte, amelyre újabb ipari területek kiépítése épülhet.
A békéscsabai új repülőtér fejlesztése is napirenden van,
Gyulán pedig új ipari parkok kialakításáról tárgyaltak a helyi vezetőkkel. Orbán szerint a következő 5-10 év egyértelműen emelkedő pálya lesz a vármegye számára.
Gazdasági háromszög és határon átnyúló együttműködés
A kormányfő felidézte korábbi célkitűzését a Debrecen–Nagyszalonta–Békéscsaba gazdasági háromszög létrehozásáról. Úgy látja, a folyamat jó irányban halad, és a romániai oldalon is megvan az együttműködési szándék. Mint mondta, a két térség „össze tudja kapcsolni a fogaskerekeit”, ami új lendületet adhat a határ menti fejlesztéseknek.
Orbán Viktor a békéscsabai és gyulai találkozókat is kiemelte. Szerinte
Békés vármegye előnye, hogy erős karakterű, felkészült helyi vezetők irányítják a városokat és intézményeket.
Szarvas Péter polgármestert „tapasztalt öreg rókának”, Görgényi Ernőt „komoly embernek”, dr. Takács Árpád főispánt pedig „kemény fickónak” nevezte. A tárgyalások középpontjában a szakképzési centrum fejlesztése, a repülőtér bővítése és új ipari parkok létrehozása állt.
Gyula esetében Orbán külön kiemelte a turizmust. A schengeni határ eltűnésével a város könnyebben elérhetővé vált, így a gyógyfürdő és a kapcsolódó fejlesztések új lehetőségeket hozhatnak. A tervek szerint 5–6 milliárd forintos beruházás valósulhat meg, erről Lázár János miniszterrel együtt egyeztettek.
Békés vármegye nem lesz már periféria
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély jövőjével kapcsolatban a miniszterelnök röviden úgy fogalmazott: a helyieknek kell elsőbbséget élvezniük, „nem olyan bonyolult ügy”. A 2026-os választásokról elárulta, hogy a Fidesz jelöltjei döntően a jelenlegi választókerületi elnökök lesznek, akik szerinte „kipróbált harcosok” és képesek elmondani, mit vittek véghez az elmúlt ciklusban.
A beszélgetés végén könnyedebb téma is előkerült: a miniszterelnök elmondta, hogy rendszeresen eszik csabai kolbászt, és otthon minden évben tart disznóvágást. Úgy fogalmazott: „Ha az embernek nincs otthon kolbásza és szalonnája, akkor nem érzi magát biztonságban”.
Orbán Viktor szerint Békés vármegye az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően ma már nem periféria,
hanem a magyar és a nemzetközi ipari térkép szerves része. Az M44-es út, a vasúti korszerűsítés, a szakképzési központok és a szingapúri gigaberuházás együtt új korszak kezdetét jelentik. A kormányfő állítása szerint a következő évtized a felemelkedés időszaka lehet a vármegye számára, ahol a hagyományos értékek – mint a kolbászkészítés – mellett a legmodernebb technológiák is gyökeret verhetnek.
