Megnevezték a magyar vállalkozások kitörési pontját - csak azok tudnak fejlődni, akik erre az útra lépnek
A gazdasági kilátásokat jelenleg leginkább a bizonytalanság határozza meg, amely minden vállalkozói rétegben érezhető – mondta lapunknak a magyar vállalkozások helyzetéről Pintér-Péntek Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) általános alelnöke.
Meglátása szerint azonban Magyarországnak erős alapjai vannak: a feldolgozóipar, ezen belül is a járműipar továbbra is húzóágazat, és ha a hazai szereplők jól reagálnak a globális verseny kihívásaira, az az egész vállalkozói szférára kedvezően hathat. Hangsúlyozta:
a jövő kulcsa az innováció és a hatékonyság.
Magyarország a munkaintenzív fejlődés korszakát maga mögött hagyta, most az értékteremtés és a versenyképesség növelése adhat biztos alapot a fejlődéshez. Ebben meghatározó szerepe lehet az egyetemek tudásbázisának, amelyet közvetlenebbül kell összekapcsolni a kis- és középvállalkozásokkal. Az alelnök szerint
szükség van közvetítő platformokra, amelyek segítenek abban, hogy a tudományos és a vállalkozói nyelv közelebb kerüljön egymáshoz, és így valós innovációk születhessenek.
Pozitív példaként említette a finanszírozási lehetőségeket: a Széchenyi-kártya hitelének kamata 3 százalékra csökkent, ami jelentős támogatást ad azoknak, akik mernek beruházni és fejlesztésekbe kezdeni. Ugyancsak kedvezőnek nevezte
- az adó- és járulékcsökkentéseket,
- valamint az áfamentességi kör bővítését,
amelyek sok vállalkozás működését könnyítik meg. Úgy vélte, a tendencia egyértelmű: a vállalkozói terhek csökkennek, miközben az állam fenntartható működését is figyelembe kell venni.
Az alelnök fontos feladatnak tartja, hogy a hazai cégek nagyobb arányban vegyenek részt az állami intézmények beszerzéseiben és a Magyarországon működő nagyvállalatok beszállítói láncaiban. Ezt olyan lehetőségnek látja, amely viszonylag gyorsan eredményt hozhat, és hozzájárulhat a kis- és középvállalkozások megerősödéséhez.
Összegzésében rámutatott, hogy bár a geopolitikai feszültségek és a szomszédságban zajló háború komoly kockázatot jelentenek, Magyarország számára a kitörési pontot az innováció, a tudás és az összefogás adhatja. Kiemelte:
a kamara célja, hogy elősegítse a párbeszédet és a versenyképesség javítását, valamint hogy a magyar vállalkozások minél nagyobb számban váljanak beszállítókká a hazai és nemzetközi piacon.
Turbófokozatot kaptak a magyar vállalkozások
Októberben indul az Országos Kamarai Beszállítói Program őszi rendezvénysorozata az MKIK Vállalkozásfejlesztési Program szervezésében. A kezdeményezés hét helyszínen teremt lehetőséget a nagyvállalatok és a hazai kkv-k közötti közvetlen kapcsolatépítésre a kamara közbenjárásával.
Így néz ki a fórum a gyakorlatban
A kamarák előzetesen felmérik a nagyvállalatok beszállítói igényeit, majd a kkv-k ezekre a lehetőségekre jelentkezhetnek. Az előzetes szűrés után a nagyvállalatok kiválasztják azokat a partnereket, akikkel tárgyalni szeretnének. A fórum napján 15 perces, célzott üzleti tárgyalások zajlanak. Egy-egy rendezvényen átlagosan 150 vállalkozás vesz részt, ahol a kkv-k nemcsak a nagyvállalatokkal, hanem egymással is kapcsolatokat építhetnek és technológiai együttműködéseket indíthatnak el. A program keretében hét régiós fórum valósul meg. Október 8-án Győrben, 9-én Debrecenben, 16-án Miskolcon, 28-án Tatabányán, 30-án Kecskeméten, november 13-án Pécsen, 18-án pedig Budapesten rendezik a programot. Jelentkezni a területi kamarák honlapjai mellett az MKIK https://mkik.hu/okbp címen elérhető aloldalán lehet, ahol további részletes információk is olvashatók.
Felmérték: kicsi helyett nagyot is mernek a hazai vállalkozások kormányzati segítséggel
A működési stabilitásra koncentrálnak jelenleg a hazai vállalkozások, emellett beruházásokat és munkaerő-felvételt is terveznek. Az EY felmérése szerint a legnagyobb kihívások közé a vállalkozások a szabályozói környezet összetettségét sorolják a munkaerőhiány, valamint a nagy piaci verseny mellett. A jelenlegi turbulens gazdasági körülmények az egész régiót óvatosságra intik, ami Magyarországra fokozottan jellemző. A hazai vállalkozások többsége nyilatkozott úgy, hogy befektetési terveit akadályozhatják a piaci bizonytalanságok – derült ki már az EY kutatásából.
A magyarok ezért a környező országoknál kisebb arányban vesznek igénybe hitelt vagy állami támogatást. Elsősorban a nyereségük visszaforgatására támaszkodnak tevékenységük finanszírozásához. A hazai válaszadók számára a legnagyobb kiadást a munkaerő- (65 százalék), a nyersanyag- és az ellátási költségek (32 százalék), az energia- és közüzemi díjak (30 százalék), valamint a technológiai fejlesztések (22 százalék) jelentik, ami összhangban van a nemzetközi eredményekkel.
Így korszerűsítenének a hazai vállalkozások
Ez az óvatosság a növekedési tervekben is látszik, ugyanis az egész közép-, kelet- és dél-európai régióra jellemző, hogy a vállalkozók jelenleg az azonnali eredményeket hozó fejlesztéseket helyezik előtérbe. A hazai válaszadók a következő tizenkét hónapban új gépek vásárlására vagy meglévő berendezéseik korszerűsítésére, valamint az informatikai rendszereik (54 százalék) frissítésére és lecserélésére költenének elsősorban.
Kiderült a vállalkozások túlélésének kulcsa: így fog össze a szakma és a kormány
Üdvözli a VOSZ főtitkára, hogy a Széchenyi-kártya Program további hiteltermékeire is kiterjesztésre kerül a rendkívül kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitel, ahogy támogatják a Demján Sándor Program többi elemét is. Perlusz László a vállalkozások helyzete mellett arról is beszélt lapunknak, hogy az EU-s irányelven alapuló célkitűzés, hogy 2027-re a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát Magyarországon, továbbra is realitás maradhat, valamint szóba került a vámháború és a vendégmunkások helyzete is. Bővebben>>>
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
